/

Kalifornia harcot indított a gyűlöletbűncselekmények ellen

8 perc olvasási idő

A gyűlöletbűncselekmények tipikusan kisebbségekkel szemben elkövetett támadások, amelyek valamilyen közösséghez való tartozás miatt éri az áldozatot. A kirekesztő gyűlöletbeszéd, a politikai jobboldal radikalizálódása és a közélet polarizálódása miatt az utóbbi években jelentősen nőtt Amerikában a gyűlöletbűncselekmények száma. Ezen belül is kiemelkedő volt a Kaliforniában történt esetek száma, amelyről szinte csak becslések lehetnek, mert az adatok nem megbízhatóak. A tendencia azonban jól érzékelhető.

Erra adott válasz, hogy Kalifornia állam elindította a “Stop the Hate” kezdeményezést, a California Civil Rights Department pedig akciótervet készített a gyűlöletbűncselekmények megfékezésére. Mivel ezekben az esetekben az erőszakot a társadalmi előítéletek előzik meg, ezért a gyűlöletbűncselekmények megelőzését tipikusan nem rendőrségi, rendfenntartói kérdésnek tekintik. Először a kisebbségekkel szembeni gyűlöletet kell feloldani, és azokkal együtt csökkennek a gyűlöletbűncselekmények is.

Erről tartott sajtóbeszégetést az Ethnic Media Services, amelynek résztvevői szerint meg kell különböztetni a gyűlöletbűncselekményeket és a gyűlöletincidenseket. Ez utóbbiak nem lépik át a jog, a bűncselekmények határát, mégis olyan bántásokat, zaklatást jelentenek, amelyek súlyos lelki sérüléseket okoznak, mérgezik a társadalmi együttélést. A szakemberek szerint a munkát az alapoknál kell kezdeni, először is fel kell deríteni az eseteket és meg kell szervezni, hogy az információk eljussanak az illetékesekhez. Az áldozatok ugyanis sokszor félnek és nem bíznak a rendőrségben.

Ezért az emberi jogi szervezetek civil hálózatát kell létrehozni, ahova az áldozatok fordulhatnak, és ahonnan segítséget kérhetnek. A beszélgetésben részt vett Manjusha Kulkarni, a Stop AAPI Hate szervezet igazgatója és társalapítója, Becky L Monroe, a Strategic Initiatives and External Affairs California Civil Rights Department igazgatója, Sassana Yee, emberi jogi aktivista, Brian Levin, a Center for the Study of Hate and Extremism, California State-San Bernadino igazgatója. Valamennyien egyetértettek abban, hogy a gyűlöletbűncselekmények száma jelentősen nőtt.

A California vs Hate kezdeményezés egy erőforrás-vonal és hálózat az áldozatok támogatására, valamint a gyűlöletbűncselekményekre vonatkozó tudatosság növelésére és a bejelentésére, amikor az előfordul. Jellemző adat, hogy az FBI nyilvántartása szerint csak 8 ezer gyűlöletbűncselekmény történik egy évben, de a szakameberek szerint ez 250 ezer is lehet. Részben a látencia, részben az áldozatok félelme miatt, de nem utolsó sorban azért, mert a bűnüldöző szervek nem kötelesek ezeket az eseteket az FBI-nak jelezni, így 85 százalékuk automatikusan évente nulla számot jelöl meg.

A legtöbb gyűlöletbűncselekményt továbbra is fehér férfiak követik el feketék sérelmére, de az elmúlt években jelentősen megnőtt a spanyolajkúak és az ázsiaiak elleni támadások száma is. Fontos észrevétel, hogy amikor a médiában nő a verbális erőszak, a politikusok radikalizálódnak, akkor a gyűlöletbűncselekmények száma ezzel arányosan növekszik. Az utóbbi időben Los Angelesben 40 százalékkal nőtt az LGBTQ+ közösséghez tartozók elleni támadások száma, amelyek az uszítással arányosan egyre durvábbak és erőszakosabbak.

A kínai, koreai, japán, filippínó és vietnami amerikaiak a leginkább megcélzott csoportok közé tartoznak az utóbbi időben, az esetek 63%-ában szóbeli zaklatás, 16%-ban fizikai bántalmazás és 11%-a polgári jogok megsértése volt. Manjusha Kulkarni szerint a háttérben vegyes indokok állnak, ezért komplex kérdésről van szó, amire nem lehet egyoldalú sablonos megoldásokat találni. De az biztos, hogy a megoldás nem a rendőrség, hanem az emberi jogi hálózatok előítéleteket csökkentő felvilágosító munkája. Két törvényjavaslatot is benyújtottak a kaliforniai állami törvényhozásban.

Megrázó volt Sassana Yee, emberi jogi aktivista beszámolója, akinek nagymamáját 2019-ben brutálisan agyonverték San Francisco-ban. Sassana a gyűlöletre nem gyűlölettel válaszolt, hanem épp fordítva, a szeretet erejével. Ez az eset arra indította, hogy közelebb hozza egymáshoz a különböző fajú, származású és bőrszínű embereket, hogy oldja az egymással szembeni félelmeket és előítéleteket. “Halála felébresztette bennem azt a tudatosságot, hogy átnyúljak a kulturális vonalakon, és barátságokat építsek ki” – mondta.

Munkája részeként Yee egy hónapos országúti kirándulást vezetett 10 középiskolással: fele afroamerikai és fele kínai amerikai volt. 16 városba mentekk, hogy megismerjék egymás kultúráját, történelmét és az Egyesült Államokhoz életéhez, kultúrájához való hozzájárulásukat. „Meg kell értenünk, kik vagyunk egyénileg és közösségként” – mondta. Tavaly májusban pedig a törvényhozás jóváhagyta a játszótér átnevezését Yik Oi Huang Béke és Barátság Parkra, ahol Sassana nagymamáját, Yik Oi Huangot megtámadták és megölték.

 

Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Orbán leszarta a magyarokat is, az államalapítást is, nyilván nem véletlenül

Következő cikk

Pelikán József lett a Meteorológiai Szolgálat új elnöke, elődjét a vihar szabotálása miatt internálták