Nem szokványos két NATO tagország esetében, hogy az egyik politikai menedékjogot nyújt a másik diplomatáinak.

A német hasóságok által nyilvánosságra hozott legfrissebb adatok szerint a tavaly elvetélt törökországi katonai puccs óta 200 török diplomata kapott politikai menedékjogot Németországban. A szám a diplomaták családtagjaival együtt értendő. Összesen 249 diplomata útlevéllel rendelkező török állampolgár fordult ilyen kéréssel a német hatóságokhoz, amire 80 százalékuk pozitív választ kapott.

Ugyanebben az időszakban, egy év távlatában, idén szeptemberig a politikai menedékjogot kapott török állampolgárok száma már közelíti az ezret. Egészen pontosan 962-en vannak, köztük a török fegyveres erők tagjai is. Ezek számát azonban a német szervek nem hozták nyilvánosságra. Azt sem lehet tudni, van-e közöttük olyan, aki résztvett a katonai puccs megszervezésében. Annyi azonban jól látszik, hogy a menedékjogot kérők száma gyorsan emelkedik, hiszen júliusig még csak 620 esetet jegyeztek fel.

A német hatóságok eljárása enyhén szólva példátlan: két NATO szövetséges országról van szó, amelyek – egyébként nem zökkenőmentes – katonai együttműködést folytatnak. Alig néhány hete kellett Berlinnek felszámolnia egyik törökországi légibázisát, mivel Ankara nem engedélyezte, hogy német parlamenti képviselők meglátogassák az ott szolgáló katonáikat. Törökország legalább tucat német állampolgárt, jellemzően török származásút, újságírókat és üzletembereket tart terrorcselekmények támogatásának vádjával fogságban bírósági ítélet nélkül.

Ezért először Németország nyilvánította állampolgárai számára veszélyes országnak Törökországot, majd Ankara adott ki hasonló figyelmeztetést, amelyben felszólította az állampolgárait, kerüljék a német választási rendezvényeket és egyéb tömegtüntetéseket, ahol a német kormány által támogatott terroristák lépnek fel. A politikai menedékjog megítélése török állampolgároknak jelentős feszültség forrása a két ország kapcsolatában, tehát nem egyszerűen bizarr jelenség.

A török kormány rendre felveti, hogy felmondja az EU és Törökország közötti menekült-megállapodást, amelynek értelmében a török hatóságok euró milliárdokért cserében az ottani menekültáborok viszonyainak javításával tartják vissza a szír menekültek Európába áramlását, így akarva nyomást gyakorolni Németországra, amely a menekültek első számú célpontja.

A török elnök rendszeres Németország elleni kirohanásainak jelentős mértékben a német menedékjogi politika az oka. Legalább így fáj azonban a török kormánynak, hogy a német parlament, a Bundestag – más európai országokhoz hasonlóan – határozatban ítélte el és népirtásnak minősítette a kurdok tömeges lemészárlását az I. világháború idején Törökországban. Ankara a politikai menekültstátuszt kapott törökökben terroristákat, de minimum a tavalyi puccsért felelős személyeket vizionál és erre hivatkozva Berlint azzal vádolja, hogy terroristákat támogat.

Zsebesi Zsolt