Idézve a nagy klasszikust, nem kicsit, hanem nagyon. Ugyanis, bár kevésbé köztudott, de az atomerőmű az egyik legdrágább módja az áramtermelésnek, ráadásul a folyton szigorodó biztonsági előírások miatt ezek a költségek nemhogy csökkennének, de még emelkednek is a szakemberek szerint. Igaz ez a magyar kormány által szorgalmazott paksi mókára is, ami nem más, mint Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin szerelmének piros pöttyös seggű gyermeke, más nevén a Paks II. projekt.

Az iszonyatosan drága atomenergia megtermelése során fellépő többletköltségeket pedig kétségtelenül valakinek vállalnia kell, mert másképpen nem teljesíthetőek a ma már érthető módon és okokból kitűzött klímacélok. Így foglalható össze nagyjából azoknak a szakértőknek a megállapításai, akik az Antall József Tudásközpont által szervezett SUSCO Budapest 2017 nevű konferencián, néhány napja állást foglaltak a kérdés kapcsán.

A szakemberek arról is beszéltek, hogy a zöldenergiánál közben éppen ellentétes az ármozgás, mint az atomenergiánál. Pont ezért válik majd minden bizonnyal néhány éven belül a (közel)jövő sokkal olcsóbb és egyben szén-dioxidkibocsátásmentes energiatermelési módjává.

Az eseményen ugyan többnyire a megújuló energia hatásairól volt szó, de néhány mondat erejéig a hallgatóság soraiból feltett kérdések nyomán a szakemberek az atomenergiáról is elmondták a véleményüket. Naná, hogy az köszönőviszonyban sem volt a kormányzati körökben hangoztatott érvekkel, melyeket a mindent titkosító, garázdálkodó kormányunk el akar hitetni az emberekkel a paksi bővítés kapcsán. Többek között azt is, hogy Paks II. megáll a saját lábán és nem kell hozzá majd állami támogatás. Most már tudjuk azt is, hogy az ilyenféle kijelentéseket, hogyan kell Orbán főatyaúristen háza táján értelmezni.

Azt egyébként korábban még az Európai Bizottság is megállapította, hogy a paksi bővítési beruházás pusztán piaci alapon nem valósítható meg, ami azt jelenti, hogy állami támogatás is kell majd a fenntartáshoz. Az orosz-magyar kormányközi szerződést ugyan jóváhagyta az Európai Bizottság, de nem fogadta el a kormány által szolgáltatott beruházás megtérülését szemléltető adatokat.

Úgy találták, hogy irreálisan magas áron kell majd eladni a Paks II. által megtermelt energiát, hogy tényleg megtérüljön a projekt. Ezzel szemben a piaci előrejelzések egyáltalán nem támasztják alá, hogy tíz éven belül indokolt lenne ilyen magas értéken megemelni a villamosenergia árát (a fideszes agymenés alapján legalább 55 euró/Mwh-ra). Hozzávetőlegesen: tavaly a hazai ár 41 euró/Mwh volt, Szlovákiában 32,4 euró/Mwh, amíg ugyanez Csehországban és Németországban csak 29, 45 euró.

Továbbá az Európai Bizottság egyébként feltételként szabta meg, hogy a  Paks II. által termelt áram minimum 30 százalékát az áramtőzsdén kell majd értékesíteni, a maradékot pedig nyílt, átlátható árverésen kell eladni, ahol nem lehetnek támogatott kedvezményezettek. Több, nem a kormány által megrendelt tanulmány mellett egy 2016 májusában a Greenpeace-nek készített elemzés is arra a következtetésre jutott, hogy Paks II. nagy valószínűséggel soha sem hozza be az árát.

Daniel Scholten, a delfti egyetem geopolitikai és megújuló energetikai szakértőjének elmondása szerint az általa vezetett egyetemi kurzusokon rendszeresen felmerül a kérdés, hogy: lehet-e az atomenergia az ideiglenes megoldás abban az átmeneti folyamatban, amíg az energiaszektor a hagyományos fosszilis tüzelőanyagokról (gáz, olaj, szén) átáll a megújulókra. A zöldenergia ugyanis nem tud olyan gyorsan terjedni, mint amilyen ütemben a hagyományos erőműveket ki kellene váltani, ha meg szeretnénk állítani a globális felmelegedést.

A gond szerinte csupán csak annyi, hogy a nukleáris erőmű-beruházások elég hosszú átmenetet jelentenének. Egy nukleáris létesítménynek ugyanis a felhúzása is több mint tíz év, ezt követően pedig több évtizedig működik.

Elvileg ezalatt kell visszahoznia azt a hatalmas befektetést, amit az erőmű kialakítására fordítottak. Egy atomerőmű esetében ez ugyanis a legnagyobb költségtétel. Ha már működik, a létesítmény valóban olcsón állít elő áramot, az ingyenes nap és szélenergia után ennek a legalacsonyabbak a termelési költségei. De ha beleszámoljuk az építés költségeit is, akkor már teljesen más a helyzet. Ezért kizárólag csak akkor van esély a beruházás megtérülésére, ha viszonylag magasan tartják az árakat.

Annyira magasan, hogy a legtöbb elemzés szerint összességében valóban az atomenergia az egyik legdrágább. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy az IEA (Nemzetközi Energia Ügynökség) előrejelzése szerint már csak 1-2 év, és a megújuló energiatermelés globális szinten lenyomja az atomenergiát.

Mindeközben a kormány arra hivatkozik, hogy Paks II. a rezsicsökkentés záloga. Holott a magyar állam is a kezdetektől elismerte, hogy a bővítés csak akkor térül meg, ha az új atomerőmű felépítéséig jelentősen emelkednek az árak. Az Európai Bizottsággal is azon ment a vita többek között, hogy milyen mértékű drágulásra lehet számítani az árampiacon a következő évtizedekben. Az EB ugyanis sokkal kisebb áremelkedéssel számolt, mint a magyar fél, így míg utóbbi kalkulációi szerint megtérülhet Paks II., előbbi szerint nem. Végül a vita során a felek abban maradtak, hogy ebben a kérdésben ugyan az uniónak van igaza, de az EB engedélyezi, hogy a magyar állam támogassa a beruházást. Így elérhetővé vált a cseppet sem kedvező moszkvai hitel lehívása, na meg talán az építkezés is a hazánknak vélt orosz gyarmaton. Illetve az évtizedeken keresztül fizetendő százmilliárdok az államkasszából, az adófizetők hozzájárulásaiból, vagyis a több generációs eladósódás.

A Greenpeace tanulmánya szerint Paks II. üzemeltetéséhez akár évi 285 milliárd forint állami támogatásra is szükség lehet, miközben ugyanennyi pénzből évente akár 253 ezer hazai háztartás áramszükségletét is meglehetne oldani napelemekkel. Az Európai Bizottság egyébként csak azért hagyta jóvá a beruházást, amit egyébként a szakértők is hangsúlyoztak a konferencián: mivel atomerőművek nélkül valószínűleg nem teljesíthetőek a klímacélok. Daniel Scholten szerint a fő ellenség a szén-dioxid, nem a nukleáris energia, és ha így nézzük, akkor utóbbi logikus választás. Az, hogy ezért többet kell fizetni, nem más, mint a levegő megtisztításának az ára.

Úgy tűnik, hogy a magyar kormánynak már megint sikerült nyélbe ütnie az évszázad üzletét. Nulla kockázat mellett, ha nem jön be, akkor sincs baj, a hülye magyar adófizetők majd kicsengetik az árát és akkor még arról nem is beszéltünk, hogy eleve gondok vannak a Paksra szánt reaktorral. A Fidesz-KDNP maffia egyébként most észt veszejtve adóztatja a napelemeket, szarnak rá, hogy az elmúlt években a megújuló energiaforrások kerültek előtérbe a világ értelmesebbik felén. Minden ésszerűséget és racionalitást félretéve és az elharácsolható zseton reményében megállás nélkül csüngnek a putyini hímtagon és az elavult orosz modellt erőltetik ezerrel. Az sem érdekli őket, ha az unokáink is fizetik még a hülyeség, a közöny és az apátia árát. Kérdés, persze az, hogy mennyire jó választás ez egy olyan kis országnak, mint Magyarország.

Itthon ugyanis a teljes áramfogyasztás nagyjából felét Paks fedezi, így az ottani drágább termelés a teljes átlagárat is jelentősen megdobja majd. Nagyobb országok esetében ez nem lenne probléma, hiszen náluk egy-egy atomerőmű csak kisebb részét adja a teljes termelésnek, így hatásuk sem lenne annyira jelentős. Ezt nagyon elkúrtuk, ugyanis ha a nukleáris energia valóban drága lesz a jövőben, akkor igazán rosszul az atom mellett döntő kisebb országok járnak, mint mondjuk Magyarország, még a szakértők szerint is. A lényeg persze az, hogy nem lettünk brüsszeli gyarmat és Bencsik szerint meg úgyis kaptunk ajándékba egy atomerőművet Putyintól.

(Ez a világ legdrágább ajándéka. Ilyen az, amikor az oroszok ajándékoznak – A Szerk.)







Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)