A maffiaháborúban alulmaradt Simicska Lajos politikai és morális hulláján ugrál még egyet Orbán: a G-nap évfordulóján a Magyar Idők című propaganda szennylapnak a Simicska által megszüntetett Magyar Nemzet nevet adja. Ezzel nemcsak Simicskának, hanem a magyar sajtótörténelemnek, az egykori Magyar Nemzetnek és a sajtószabadságnak is ad egy utolsó megalázó ütést, bebizonyítva, hogy a magyar rendszerváltás legendás és hírhedt figurája, Simicska Lajos (aki nagy bánatunkra felépítette Orbánt), kristálytiszta jellemzést adott egykori barátjáról és bűntársáról: Orbán valóban egy nagy geci. Ez az eljárás mutatja, hogy az „európai politikus” külső mögött ki lapul: egy orbitálisan nagy geci.
Simicska azzal vigasztalódhat, hogy nem tűnik el nyomtalanul a közéletből, miután Orbán halálos fenyegetése után a zsebeit kiforgatva, életben maradva távozhatott. Hazájára hagyta örökbecsű jelzőjét, s az O1G úgy beivódott a magyar köztudatba, hogy azt Orbán soha az életben le nem mossa magáról. Annál is inkább, hogy naponta gondoskodik arról, hogy igazolja ennek a jelzőnek a hitelességét. Találóbbat nem is lehetne mondani róla. Aki képes arra, hogy egy történelmi újság nevét aggassza egy propagandaújságnak is rossz agitkára, hogy bosszút álljon ezért a névért, és még ezzel is üzenjenaz ellenfelének, az nem más, mint egy nagy geci. Más szóval, egy ócska genyó szemétláda. Ezt akarta mondani Simicska, és igaza van, minden szava arany. Jól ismeri a mocsok haverját.
Ebben az alvilági, penetráns és alpári háborúban a legszomorúbb, hogy mindez nem két börtönre ítélt bűnöző között zajlik, hanem a közélet legmagasabb csúcsain, miután a kettő közül az egyik bűnöző megszállta és elfoglalta az országot. Gátlástalanul szennyezi be a magyar sajtótörténelem egy nagy korszakát, nagy alakjait, kulturális értékét. Saját színvonalukra ránt le egy történelmi lapot, és teszi a szennyes háborúja részévé. Ez nemcsak a Magyar Nemzetet, hanem az egész sajtószakmát és az egész országot megalázza, bemocskolja és sárba tapossa. Mindez kifejezi azt is, hogy ez az ember azt csinál Magyarországon, amit akar. S ebben az önmérséklet vagy jóízlés sem korlátozza, meg neki ilyen nincs. Pontosan olyan, amilyennek egy gecinek lennie kell.
Magatartása nagyjából azzal a fuballistáéval rokonítható, aki a mérkőzés megnyerése után, ahol gyakorlatilag földbe gyalogolta az ellenfelét, még bemegy az öltözőbe, és az öltözőpadon fejberúgja. Esetleg, ha megkérdezi erről egy újságíró, akkor azt mondja, hogy sajtóügyekkel nem foglalkozik. Ez az ember a mi miniszterelnökünk. Ő képvisel minket a világban, aki ugyanígy viselkedik pávatollas táncával mindenhol. A hozzá hasonló gecik, Szijjártó, Rogán, Áder, Kövér, Domokos, Kósa, Szájer, Gulyás és a többiek közreműködésével. Köszönjük Lajos, hogy kimondtad, kik ezek. Gecik. Nincs jobb szó rájuk. Zseni vagy. Ezt a tényt nem fogja elhomályosítani az sem, hogy Orbán még egyszer utoljára bebizonyította, hogy mennyire igazad van. Béke politikai hullád poraira.
