/

Tizenkét év Orbán-uralom után odajutott az ország, hogy a csirkefarhát hatósági árával védekezik az éhezés ellen

11 perc olvasási idő
22

Megdőlt a hamis mítosz, hogy Orbán Viktor tud kormányozni. Sokan vélték úgy, hogy jogosak a kritikák Orbánnal szemben, hogy lerombolta a demokráciát, de legalább tud kormányozni, és biztos kezekben van az ország. Ennek az állításnak a valótlanságára már eddig is rájöhetett bárki, aki ránéz az oktatás, az egészségügy, a kultúra állapotára, ahol egyszerűen letaroltak mindent, aminek a negatív hatásai a felnövekvő új generációban látszik meg. A Magyarországra korlátlanul ömlő uniós pénzekből működött az ország, amit nem is jól használtak fel, jó részét el is lopták.

Az illiberális Orbán-rezsim, amely azt hirdeti, hogy az unortodoxia és az antiliberális társadalmi és gazdasági szerkezet magasabbrendű, mint a jogállami és piacra épülő nyugati rendszer, 12 év uralom után, amikor senki nem szólhatott bele, hogy Orbán mit csinál, amikor azt tehettek, amit akartak, oda jutott, hogy az ország végletesen eladósodott, a hitelfelvételeknek még nincs vége, és az inflációt nem képesek megfékezni, a csirkefarhát árának befagyasztásával védekezik az ellen, hogy széles társadalmi rétegek ne éhezzenek.

Magyarország előre megy, nem hátra (miután hátrafelé a fizika törvényei miatt nem mehet), viszont az Orbán-féle “előre” a gazdasági összeomláshoz, az elszegényedéshez és a katasztrófához vezet. Minden diktatúra vége a gazdasági összeomlás és a nyomor, amit tíz évvel ezelőtt is megjósoltunk. A fideszes támogatók bodogan húzogatták be az ikszeket 12 éven át, amikor futott a szekér az EU miatt, Orbán szórta a pénzt, mint bolond a trágyát, a gazdaságot átállította szervezett korrupcióra, kikapcsolta az élet legtöbb területén a szabad versenyt, s csak idő kérdése, mikor vezet csődhöz.

A legkisebb világgazdasági hatás padlóra küldte, és ha el akarja tolni az elkerülhetetlen éhséglázadást, akkor ki kell kapcsolnia a piaci szabályokat, hatósági árakat vezet be, mint a harmadik világ országaiban és a nyomorgó diktatúrákban. A csirkefarhát maradt a magyaroknak a nyugati felzárkózás és a nyugati életszínvonal helyett, mert az illiberalizmus nemcsak az emberi jogok területén, hanem az élet minden területén, így a gazdasági életben is leszakadáshoz, elsivárosodáshoz, nyomorhoz vezet. Eddig sem a rendszer eredménye volt a rongyrázás, hanem az EU pénze miatt.

Orbán olyan gazdasági szerkezetet hozott létre, amelyben a saját strómanjai, oligarchái kezébe kerültek a stratégiailag fontos üzletágak, megszüntette a szabad versenyt, a progressziót, középkori merev állama nemcsak a szabad tájékoztatást, a tanszabadságot, a szexuális életet és az egyéni szabadságot bénította le, hanem az ország prosperitását, gazdaságát, szabad működését is. Ahol egy ember kontrollja alá kerül minden, ott a fejlődés határai annak az embernek a határaival azonosak. Lássuk be, a felcsúti perspektívák nem annyira szélesek és világszínvonalúak.

Most a kérdés az, hogy ez a figyelmeztető jel, mire lesz elég. Orbán lazít a liberális demokráciák és a piaci mechanizmusok, valamint a társadalmi szabadság irányába, mint a felvilágosult diktátorok egy része, vagy befeszít és folytatja azt, amit eddig? Mi azt gondoljuk, hogy ez utóbbi várható, az illiberális világforradalom nem állhat meg, ami azt jelenti, hogy ha a gazdaság tartósan lefelé megy, az EU pedig nem finanszírozza tovább a diktatúrát, akkor az Orbán-rendszer leszálló ágba kerülhet és egyre több nyílt diktatórikus lépésre kényszerül, az elégedetlenség pedig nő.

Ezért nagyon fontos neki, hogy mielőbb túlessen ezen a választáson. Még három hónapig ne történjen semmi katasztrofális dolog, az emberek még egyszer bevegyék a migránsozást és a homofób gyűlöletkampányt, és ne vegyék észre a hatósági áras csirkefarhátot. Ne jusson eszükbe, hogy a forint mennyit romlott, hogy bármennyi a piaci ár, nem jelenthetne gondot az, hogy egy csirkefarhát kerüljön a levesbe, onnan pedig a pörköltbe. Hogy nem itt kellene tartani, hogy az ő választási könyöradományainak kell örülni, amit kegyesen a köz vagyonából ad, hogy rászavazzanak.

Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy Orbánt demokratikus választáson legyőzni nem lehet, mert ezt adminisztratív úton megakadályozza, bármi áron. Nem humanista és demokratikus elvek, hanem a gyomor fordítja majd vele szembe a népet. Éhséglázadás fogja elsöpörni, az anyagi elégedetlenség, a kérdés csupán az, hogy mikor. Ha nem tudja áprilisig fenntartani azt a hamis látszatot, hogy minden rendben, ez az éhséglázadás kitörhet egy választási földindulásban is, amihez az kéne, hogy legalább egy kicsit úgy látszódjon, hogy az ellenzék kezére lehet bízni az országot.

Ha nem lesz áprilisban másik “fülkeforradalom”, és a tendencia tartós marad, a mostani csirkefarhát-gate nem átmeneti gazdasági visszaesés, hanem már a Nemzeti Együttműködés Rendszerének előre látható gyümölcse, akkor Orbán versenyt fut az idővel: piramisjátékot játszik, elöntik a hitelek, kezelhetetlenné válik az adósság, jönnek a diktatórikus intézkedések, erősödik a bűnbakképző, hazug propaganda és nő az elégedetlenség, az utálat, a vele szembeni gyűlölet és harag, ami végül egy éhséglázadásban tör ki. Váratlanul, szinte a semmiből, egy gyufa lángra lobbantja az egészet.

Pontosan úgy, ahogy ez diktatúrákkal lenni szokott. Minden rosszban van valami jó, mert egy ilyen forgószéllel táplált tarlótűz feléget mindent, elpusztítja a NER írmagvát is, és nem kell aggódni, hogy mi lesz az alaptörvénnyel, meg a bebetonozott Orbán-bábokkal, mert elsöpör mindent. Egy nagy pusztulás az alapokról való tiszta újrakezdés lehetőségét is jelenti. Kaphatnak egy újabb esélyt a magyarok. Hogy addig mennyi szenvedés lesz még, az Orbán szívósságán, keménységén, és az elégedetlenség gyorsaságán múlik. Az nem baj, ha Orbán és öröksége védhetetlen lesz.

Azért annak a korszaknak el kell múlni, amikor agyonlájkolja az ország egyik fele a csirkefarhát hatósági árát. A fejeknek ki kell tisztulni, és ezt a bandát nagyon messzire el kell kergetni. Utána már csak arra kell vigyázni, hogy ne jöhessen egy másik Orbán. Orbán pedig úgy vonuljon be a magyar történelembe, s a magyar nép emlékezetébe, mint az egyik legnagyobb bűnöző, aki megtévesztette az országot, hogy amikor meghallja bárki a “keresztény-nemzeti” lózungokat, a Semjén-féle vallási ideológiára épülő államot, ásó és kapa után nyúljon.

 





Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Márki-Zay Péter azzal erősíti az ellenzéki egységet, hogy “a Fidesznek dolgozó” árulókról beszél

Következő cikk

Hadházy Ákos: “Fontos, hogy a független újságírók az ellenzéki oldal hibáit is megírják”