Ahogy azt tegnap megírtuk, a délelőtt dilemmája, azaz, hogy Orbán Viktor mellé áll-e lengyel illiberális elvbarátjának, Jaroslav Kaczynskinek, megoldódott. A magyar miniszterelnök jó szokásához híven, most is cserbenhagyta egy barátját, és annak legnagyobb politikai ellenfelére, Donald Tusk, Európa Tanácsban betöltött elnöki meghosszabbítására szavazott együtt a többiekkel.
Orbán tökéletesen magára hagyta ezzel Beata Szydlo lengyel miniszterelnök-asszonyt, aki így egyedüliként a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság jelöltje, Jacek Saryusz-Wolski mellett tette le a voksát. Ismerős szöveggel: a lengyel illiberális rendszer ellen mondott véleményt.
Tény, hogy érdekből most a jó oldalon állt Orbán, ám ezt sem merte felvállalni, hanem – mint sokszor – most is igyekezett a Néppárt „szoknyája mögé bújni” és így mentegetőzött:
„A MAGYAR KORMÁNYZÓPÁRTOK, A FIDESZ ÉS A KERESZTÉNYDEMOKRATÁK IS A NÉPPÁRTHOZ TARTOZNAK, EZÉRT ANNAK KÖZÖS JELÖLTJÉT, DONALD TUSK-OT TÁMOGATJUK.”
A lengyel kormánypárti közvélemény szemében ez nagyon gyenge kifogás, hiszen Varsóban is jól emlékeznek még arra, hogy Orbán – ha a saját érdeke úgy kívánja – szemrebbenés nélkül megy szembe pártcsaládja döntéseivel, ahogy tette ezt legutóbb 2014-ben, amikor hiába volt a Néppárt jelöltje az Európai Bizottság elnöki posztjára Jean-Claude Juncker, Orbán ellene szavazott.
A döntés követően többen is önmérsékletre intették a lengyel kormányfőt, aki nem tud belenyugodni az eredménybe, és azzal fenyegetőzik, nem írja alá a zárónyilatkozatot. A német kancellár asszony erre úgy reagált, hogy nem lehet őket zsarolni, és amennyiben a lengyelek nem írnak alá, akkor közös nyilatkozatot tesznek nélkülük. Tusk, a frissiben újraválasztott elnök a már máskor is hangoztatott szlogenjével intette önmérsékletre hazája jelenlegi kormányát:
„Vigyázz a hidak felégetésével, mert ha már nem lesznek, soha nem tudsz átkelni rajtuk.”
„Maga mostantól nem a lengyelek barátja… Hogy szavazhatott Tuskra? Németország közelebb áll a szívéhez, mint Lengyelország? Szomorú dolog, mert Lengyelország szereti Magyarországot. De most át kell ezt gondolnunk. Árulás politikai haszonlesésből verziója is.”