Orbán szeretne nagy és fontos ember lenni, mint Mussolini és Hitler, de pechjére egy kicsi, világpolitikai szempontból jelentéktelen országba született. Ezért kiabál annyira hangosan, hogy észrevegyék, de ez sem elég. Trump elég gyorsan találkozott azokkal, akik fontosak, s ezek közé a „felcsúti Nérónak” nevezett magyar császár nem került be.
Már Szijjártó komát is elzavarta Washingtonba, hogy találkozzon Gorka Sebestyénnel, az antináci Kossuth-téri tüntetővel és anti-antiszemita horthystával, hogy járjon ki végre egy meghívást Washingtonba. Legyen már fontos és nagy ember a felcsúti törpe. De láthatóan Trumpot annyira sem érdekli Orbán, mint egy elrepült golflabda a floridai rancson.
Orbán ezért Soros Györgyöt akarja felhasználni arra, hogy Trump végre észrevegye őt, és szóba álljon vele. Elképzelhetjük azt a lelki nyomort, amikor azzal akarja valaki növelni az önbecsülését, hogy Trumppal találkozzon. Ahogy világos annak az embernek is a szellemi értéke, aki még erre sem méltó. De Orbán azt eszelte ki a csavaros észjárásával, s minden elképzelést alulmúló gátlástalanságával, hogy Soros Györgyön keresztül hívja fel magára a figyelmet.
Méghozzá a stréberségével. Mivel tudja, hogy Soros a demokrácia és a jogállamiság híve, így a breitbartos fasiszták elnökének született ellensége, ennélfogva Clinton támogatója is, akit Trump a kampányában többször megnevezett és támadott. Ezért azt találta ki Orbán, hogy úgy szerez jó pontokat, hogy belerúg Soros Györgybe, méghozzá ott, ahol legjobban fáj, és egy aljas törvénytervezettel kiprovokálja, hogy az amerikai kormány tárgyaljon vele.
Orbán mindent egy lapra tett fel, hogy Trump boldog lesz attól, ha a szabadgondolkodás, a nyitott, szabad és befogadó társadalom, a politikai korrektség, az emberi jogok fellegvárát, a CEU-t veszi célba és kivégzi Budapesten. Azt reméli, hogy ezzel kivívja Trump elismerését és Trump nem járul majd hozzá olyan államközi szerződéshez, amelyet Orbán előír a CEU működéséhez. Azt feltételezi, hogy Trump nem igazolja majd a CEU szükségességét.
Hogy ez így van-e, azt majd meglátjuk, mert Trump ugyanolyan bunkó, mint ő, de azért Amerika még nem olyan, mint Magyarország. Nem mindent Trump dönt el, és Trump nem császár, hanem csak egy elnök. Ebbe sokaknak van beleszólásuk. Mindenesetre a szándék maga is undorító és penetráns, hogy a közös ellenségnek vélt Sorosba való beleharapással akar jó pontokat szerezni és Trump közelébe férkőzni. Miközben az „államközi szerződés” esetleges elutasítása esetén az egész aljasságot az amerikaiak nyakába varrja.
Ez igazi sátáni logika. Orbán már nemcsak egy populista hazudozó, ahogyan magáról véli, hanem egy sötét, gonosz, ördögi figura. A szíriai menekülteket ugyanerre használja fel, azt hazudva róluk, hogy migránsok, illegális bevándorlók. Pedig menekültek nem is csak onnan érkeznek, de Orbán ezeket mind a muszlim megszállás, tervezett invázió részének hazudja. Az szóba sem kerül, hogy a menekültkérelmeket tisztességesen elbírálják, szétválogassák a menekülteket a bevándorlóktól, hanem vallási alapon utasítják el őket.
A magyar határon hadiállapotok vannak, és a Soros elleni uszítás és gyűlöletkeltés alapja az, hogy az általa támogatott civil szervezetek – saját döntésük, értékrendjük, emberségük alapján – védik az emberi jogokat, a menekültek jogait és humánus segítséget nyújtanak a rászorulóknak, már amennyire tehetik. Ez a tevékenységük csak igazolja azt, hogy Soros jó embereket és jó ügyeket támogat. Ilyen civileket csak fasiszta diktatúrák kriminalizálnak, s neveznek külföldi ügynököknek.
A Soros Györgyről szóló összeesküvés-elmélet a náci szubkultúra része volt már akkor is, amikor Orbán Oxfordban Soros pénzén az angol liberalizmus történetét tanulta. De azt is félbehagyta, mert a hatalom jobban érdekelte, mint a tudás, s hazament, nehogy lekéssen a rendszerváltás kínálta alkalomról. Aztán Orbán meghekkelte a rendszerváltást, és Hitler szavait utánozza, amikor a liberalizmus végéről beszél. A politikai „kereszténység” ezen a ponton találkozott a nácizmussal, a liberalizmust zsidó szabadkőműves összeesküvésnek nevezve.
Orbán a CEU elleni támadástól azt reméli, hogy az berepíti őt a Fehér Házba, világpolitikai tényezővé teszi, és a világpolitika legitim témájává avatja az összeesküvéselméletét, amely világszerte megerősíti a szélsőjobboldalt. Ebben a Breitbart fasisztáira számíthat. Felerősíti saját hangját a Fehér Házzal. Ki van ez találva. Ha nem Trump lenne az elnök, esélye sem lenne erre, és eszükbe sem jutott volna, hogy ilyen aljasságra vetemedjenek.
A Népszabadság kinyírása után a CEU betámadása szintén annak jele, hogy ez az ember nem ismer határokat és korlátokat, önmaga erejét és bátorságát, saját határait teszteli, és tetszik neki az adrenalin szint emelkedése és a világsajtóban való megjelenés. Ez elvezeti őt odáig, hogy újabb tabukat döntögessen és újabb határokat lépjen át, mert a korlátlan hatalomnak egyre nagyobb dózisára van szüksége a kielégüléshez. Ezért be fog börtönözni embereket, mint idegen ügynököket, akik a terrorizmust segítik jogállami cselekedeteikkel.
Ez az a pont, amikor Orbán ellenzékének is nagyot kellene lépnie. Nemcsak a hivatalos ellenzékének, hanem azoknak, akik Orbán szörnyállamát elvetik. Fel kell nőni bátorságban és merészségben hozzá, és olyat húzni, amitől megdöbben és megrémül. Ha csak írnak az újságok, szokásos módon hőzöngenek az ellenzékiek, és nincs egy valamire való jó ötletük, egy bátor húzásuk, amivel falhoz állítják Orbánt, amivel tetemre hívják, akkor ne remélje senki, hogy a CEU megmarad. Kifárasztják, aztán partra húzzák a halat. Ez a stratégiájuk.
Megvan az ideológia, megvannak a bűnbakok. Ha nem állítják meg, ha nem mutatnak erőt vele szemben, amitől megrettenjen, bárki meglássa, ebből az emberből tömeggyilkos lesz. Ezt az embert a Sátán kiválasztotta valamire és irányítja. Az ördög a tanácsadója. De ha a magyarok ezt megengedik, annak drága ára lesz. Ők fizetik meg Orbánért az árat.
