Megnyugtatott mindenkit Orbán, hogy „a jószándék fogja vezetni a magyar kormányt és bizonyára az Amerikai Egyesült Államok kormányát is, tehát nincs ok arra, hogy bárki ideges legyen”.
Azt mondja Orbán, hogy nincs ok az idegességre, miközben megszavazta a CEU bezárását célzó törvény sürgősségi tárgyalását. Így a kivégzés előtti statáriális bíróságok ítélkeznek, nem demokratikus parlamentek hoznak törvényt. Ahogy a törvénynek, úgy a sürgősségnek sincs semmi alapja, azt leszámítva, hogy leszámoljanak „Soros György egyetemével”.
De miért is nincs ok idegességre? Azért, mert Orbán „jószándékú”. Elmondása alapján azt csak remélhetjük, hogy az Egyesült Államok kormánya is jószándékú lesz, de azt mi nem tudhatjuk. Mi azt tudhatjuk, hogy Orbán jószándékú. Igen, látjuk, a jószándék bele van írva a törvénybe.
Ne feledjük, itt nemcsak arról van szó, hogy az amerikai alkotmány alapján képtelenség megfelelni a kormányközi szerződés követelményének, mert a szövetségi kormány nem avatkozhat magánegyetemek ügyébe, de a CEU-nak New Yorkban is campus-t kell nyitnia, hogy Budapesten működhessen. Ez ám a jószándék.
Most már érthetjük, mire gondolt Orbán kebelbarátja és egykori bűntársa, amikor Orbánt „gecinek” nevezte. Nem szép szó, de nagyon kifejező. Ami a CEU-val történik, arra nincs is pontosabb kifejezés, mint a „geciség”. Különösen megtoldva most ezzel a „jószándékról” szóló dumával. Egy nem geci odamegy, elveszi, bezárja, kitiltja, nem képmutatóskodik.
De ahhoz, hogy valaki támadást indítson egy tekintélyes nemzetközi egyetem ellen, mert annak alapítója évtizedek óta a zsidó világ-összeesküvés szimbóluma a náci szubkultúrában (melynek ideológiája kormányzati szintre emelkedet Magyarországon), s utána jószándékról pofázzon, ahhoz nem mindennapi geciség szükséges.
Mit jelent ez a „megnyugtatás”? A Geci eddigi praxisa alapján a pávatánc kezdetét jelenti, melynek két kimenetele lehet: vagy megfenyegetik a háttérből, ha ezt merészeli, akkor az EU befejezi a diktatúra és az Orbán-család rablótevékenységének finanszírozását. Ebben az esetben a Geci finoman kihátrál, úgy tesz, mintha nem ő tehetne mindenről, hanem mondjuk a CEU vagy az amerikai kormány, és változtat valamit, amivel a CEU-t megtűrik. Akkor még a Geci lesz a nagylelkű, aki képes a CEU megmaradása érdekében törvényt módosítani.
A pávatánc másik célja az lehet, hogy lehűtse a kedélyeket, a törvény gyors megszavazása után jegelje kissé a felháborodást, majd a szokásos kifárasztásos technikával, ahogy Áder húzza ki a halat, amikor már mindenki belefáradt, mégiscsak keresztül nyomja az egészet. A „jószándék” csak altatás, ahogy az Európai Unió torkán is így nyomott le minden aljasságot. Megnyugtat, félrevezet, aztán amikor már mindenki kifáradt és lélekben beletörődött, akkor megcsinálja.
Nagyjából ez sem a Geci jószándékán múlik, hanem azon, hogy az Unió ijeszt rá jobban vagy az őt zsaroló és kezükben tartó oroszok. A saját szélsőjobbos szavazótáborát már megnyerte az eddigiekkel is, a nácikat a „Soros-egyetem” megráncigálása is kielégítette. Dicsérik „a Viktor” bölcsességét, mert azért nem lehet teljesen nekimenni „a zsidóknak”. Emellett nekik tovább lebegtetheti a CEU ügyet. Itt tehát valószínűleg az dönt, hogy Putyin zsarolása vagy az EU fenyegetése lesz-e a nagyobb.
Mindenesetre, azt láthatjuk, milyen egy geci jószándéka. Olyan, mint amikor Felcsúton egy gyerek felakasztott egy kutyát, amelyik a kötélen rángatózott, a többiek siratták körülötte, és a gecigyerek azt mondja nekik, hogy nincs ok az idegességre, ő jószándékú, és ő kedves gyerek, lehetséges, hogy elengedi a kutyát, de nem biztos. Az egész más miatt van, ő nem tehet róla.
Simicska Lajos pontos jellemrajzára azután is ráismerhettünk, amikor a Geci azt állította, hogy a CEU nem tartja be azt a törvényt, ami még nincs is, amit most fognak megszavazni ellene. Olyan törvény ugyanis e percig sincs, amit a CEU ne tartana be. Senki nem helyezheti magát a törvények fölé, mondta a világ gecije, és holnap hoz egy törvényt, amelynek nem tud megfelelni az egyetem, amit ki akar nyírni.
Emlékszem, a megboldogult Népszabadság néhány volt munkatársára, akik „lehülyéztek”, mert 2011 után strukturálisan diktatúrának neveztem Orbán rendszerét. Azóta már nincs Népszabadság. Egyik volt főszerkesztőm szerint „túlmozgom” a helyzetet az óceánon túl, azóta már nem főszerkesztő és nincs lapja. Most már náci ideológia alapján egy egyetemet akarnak betiltani, de egyesek szerint még mindig nincs diktatúra.
Nemcsak a fizikai erőszak diktatúra, hanem a pszichikai terror is az, a kényszerítés is az, a jog megtagadása is az. Vannak egyenes, gerinces diktátorok, akik vállalják, amit tesznek. Nem hazudoznak, nem képmutatóskodnak, nem pofáznak jószándékról, nem játszanak egy hamis álparlamentben szavazósdit, hanem odamennek, szétverik, felgyújtják, bezárják.
Nem mondjuk, hogy ez jobb, hogy ez jobban tetszene, de van benne férfiasság és jellem. Aki ezt megteszi, az mindent egy lapra tesz fel, az kockáztat, mert egyenesen kihívja magával szemben a világot. Az ilyennel szemben lehet egyértelműen harcolni, és az ellenfelei között levő gecik nem tudnak úgy kollaborálni, hogy az ne lenne egyértelmű.
De egy geci az sumákol, félrevezet, álnokoskodik, jó fiúnak is akarna látszani, miközben ő semmi más, csak egy undorító mocskos gazember. Egy igazi geci. Ebben minden benne van.
