Ursula von der Leyen 1990 óta a CDU tagja. 1996-tól 1997-ig a CDU Alsó-Szászország Szociálpolitikai Bizottságának tagja, majd a CDU Alsó-Szászország orvosok munkacsoportjának tagja. A CDU Szövetségi Párt kongresszusán, 2004 decemberében, Düsseldorfban, Hermann-Josef Arentz meglepő veresége után választották meg a CDU elnökségének első szavazása során,
2010 novemberétől a CDU szövetségi elnökének helyettese volt. Az Európai Bizottság elnökévé történő 2019. júliusi megválasztását követően von Leyen bejelentette, hogy azonnali hatállyal lemond párthivataláról, és hogy nem áll rendelkezésre a következő CDU pártkongresszuson.
A 2009-es, 2013-as és 2017-es szövetségi választásokon Ursula von der Leyen a Hannover II. város szövetségi választókerületében vett részt, Von der Leyen Alsó-Szászország listáján került be a német Bundestagba. A kormányokban betöltött tisztségei: családügyi miniszter (2005–2009), munkaügyi miniszter (2009–2013), védelmi miniszter (2013–2019).Számunkra a védelmi miniszteri funkcióban eltöltött tevékenysége az érdekes.
Von der Leyen védelmi miniszteri éveiben a védelmi költségvetés kb. egyharmadával nőtt, 32 milliárdról körülbelül 43 milliárd euróra. Elődei, Guttenberg (CSU) vagy de Maizière (CDU) hivatali idejéhez képest több mint 12 milliárd euróval többet fordítottak katonai járművek, fegyverek és lőszerek beszerzésére. Az újonnan kinevezett fegyverkezési államtitkárral, Katrin Suderrel együtt Leyen a hidegháború vége óta a legnagyobb fegyverkezési projekt megvalósítását kezdte meg.
2018-ban napvilágra került, hogy a Szövetségi Számvevő Bíróság (BRH) kiderítette, a védelmi minisztérium által megbízott külső tanácsadók és az újonnan beszerzett informatikai projektet a közbeszerzési szabályok megsértésével ítélték oda, és mintegy nyolcmillió euró összegben jogellenes tanácsadói szolgáltatásokat fizettek ki. Nagyon úgy tűnik, hogy a minisztériumban valóban egyfajta tanácsadó hadsereg működött, sokan ún. külső tanácsadói státuszban dolgoztak kiemelkedő nagy fizetéssel. Kiderült az is, hogy hosszabb ideig külső tanácsadókat alkalmaztak azokkal szemben, akik a minisztériumban állandó alkalmazottként dolgoztak, mint a rendes munkavállalók. Ez a helyzet is felvetette egy esetleges korrupció gyanúját is.
A SPIEGEL arról írt, hogy a védelmi minisztériumban konkrét pletykák voltak egyfajta haverrendszerről a minisztérium és a külső tanácsadók kapcsolati körében. Felmerült a gyanú, hogy barátok kaptak különböző megrendeléseket a minisztériumtól. Gyakran neveznek meg egy háromcsillagos tábornokot, aki személyesen is jó baráti kapcsolatot épített ki egy minisztériumi tanácsadóval és ez az egykori Bundeswehr tiszt nagyobb és egyre nagyobb jól fizető megrendeléseket kapott a minisztériumtól a saját vállalkozása számára.
Egy bizalmas minisztériumi dokumentum – melyet a Bild Am Sonntag lap hozott nyilvánosságra 2019 áprilisában – azt bizonyítja, hogy von Leyen-t már 2018 januárjában – kilenc hónappal az ügy nyilvánosságra hozatala előtt – tájékoztatták az illegális tanácsadói megbízásokról. Bár hamarosan további bizonyítékokat kapott a minisztériumban lévő nepotizmusról és a szükségtelen milliók kiadásáról, von der Leyen nem avatkozott be, és csak hónapokkal később válaszolt az egyre súlyosabb kérdésekre..
A családi ügyekért felelős miniszterként és szövetségi munkaügyi miniszterként is feltűnt, hogy előszeretettel alkalmaztak minisztersége alatt külső szakértőket, és az ezzel kapcsolatos „szakértői” kiadások, költségek jelentős növekedést mutattak. A védelmi minisztersége idejében ez a külső szakértői módszer különösen figyelemre méltó volt.
Von der Leyen következő ügye a Bundeswehr informatikai leányvállalata, a BWI GmbH ügy volt. Ahogy Leyen államtitkára, Benedikt Zimmer a Bundestag védelmi bizottságának jelentette, a belső vizsgálatok igazolták a korrupció elkövetésének gyanúját a BWI vezetésében. Ursula von der Leyen vezetése alatt a védelmi minisztérium több mint nyolcmillió eurót költött a német fegyveres erők fontos informatikai projektjéhez kapcsolódó tanácsadási szolgáltatásokra, pedig ezt a pénzt más beszerzésekre különítették el. A vizsgálóbizottság 2018 március végén kezdte meg a vizsgálatokat ebben a témában, de nem sokkal a vizsgálatok megkezdése előtt fontos adatokat töröltek a minisztérium számítógépeiről.
Ezen botrányok után nehéz volt elképzelni azt, hogy von der Leyen politikailag túléli az ügyet, és miniszter marad. Személy szerint őt nem vádolták azzal, hogy elfogadta volna az állítólagos visszaéléseket, hanem az igazi botrány a védelmi minisztérium és annak beszerzési hivatalának nyilvánvaló visszaélései voltak. Von der Leyennek le kellett volna vonnia időben a következtetéseket és ezért válaszolnia kellett volna, miért nem tartja szükségesnek a felelősöket megnevezni és felelősségre vonni. Ehelyett magyarázkodott a nyilvánosság előtt.
Ekkor került sor az Európai Unióban az új választásokra és a választások eredményeként három név került a köztudatba az Európai Bizottság elnöke posztjára. Manfred Weber (az EPP vezető jelöltje), Margrethe Vestager (a liberálisok jelöltje) és Frans Timmermans (a szociáldemokraták legfőbb jelöltje). Ursula von der Leyen neve szóba sem került. De egy brüsszeli hátsó szobai alku során – ahol Merkel asszony és Macron is részt vettek – megállapodás született von der Leyen jelöltségéről. Ez elég nagy meglepetés volt. Von der Leyen kinevezése azt az érzést kelti, hogy az EU nem tartja be azt, amit mond, hogy nem feltétlenül fontos az európai választásokon való részvétel, mert végül mások döntenek nem a választók. Ennek ellenére bízni lehetett abban, hogy az Európai Tanács nem hagyja figyelmen kívül az Európai Bizottság elnökére való fura jelölési eljárást. Különösen nem ebben az évben, amikor sokkal több ember vett részt az európai választásokon, mint 20 éve. De ez sem történt meg.
Megválasztották von der Leyent az Európai Bizottság elnökévé. Ezt meg lehetett csinálni, mert sehol nincs az előírva, hogy kit kell a legfontosabb posztra javasolni. Nekik figyelembe kell venniük az európai választások eredményeit, és ezt hűen megtették: Von der Leyen a CDU politikusa, a CDU a néppárti frakció része, és ez a néppárti frakció kapta a legtöbb helyet az európai választásokon.
Ezzel Merkel asszony a politikai alku következtében előre menekítette Ursula von der Leyent a botrányos védelmi miniszeri székéből, melyet előbb-utóbb, mint egy kudarcot megélve, el kellett volna hagynia. Ez a botrány.
(A szerző Debrecenben született, de Budapesten nőtt fel. Az Ybl Miklós Épitöipari Föiskolán végzett, de a munka mellett mindig írt, elsösorban közéleti témákban. ‘rásai rendszeresen megjelentek a Honismeret című lapban, a Pest Megyei Hírlapban, és más újságokban. 1987-ben került Ausztriába, ahol szintén az épitöiparban dolgozott, de az írást itt sem hagyta abba. Különféle lapokban jelentek meg publicisztikái, művészeti írásai, müvészeti kritikái.)
