Ne menjünk el szótlanul amellett, hogy Ruszin-Szendi Romulusz, a magyar honvédség parancsnoka (akinek ebben a beosztásban illene megtanulni viselkedni, kulturáltan beszélni, mert a laktanya és bakancsszagú stílus ebben a beosztásban elfogadhatatlan, és nem áll jól a jópofizás sem), egyszerűen hazudott, amikor azt állította, hogy „más ország gépén előfordult, hogy valaki már a bombát szerelte a vécében, amikor sikerült lekapcsolni”. A hírt sem a NATO, sem a nemzetközi sajtó nem erősítette meg.
Lehet, hogy valamelyik hősködő katona adta elő a valótlan történetet, de egy hadsereg parancsnoka nem adhat tovább ilyen ellenőrizetlen információt, nem hősködhet tovább, mintha kocsmában lennének. Ez a szöveg pontosan kifejezi, hogy a magyar katonák milyen szellemiséggel mentek oda, és hogyan tekintettek azokra, akiket ki kellett menekíteniük. A magyar hondvédség parancsnoka ezzel a szöveggel már terroristának állította be azokat, akik a tálibok és a terroristák elől menekülnek.
Az sem véletlen, hogy ez a bunkó szöveg pontosan egybeesik az idegengyűlölő magyar kormány szellemiségével és retorikájával, és ha ezt Orbánnak elmesélik, neki biztosan tetszik. Csakhogy nem igaz. Mint kiderült, a NATO parancsnokságnak minden incidenst jelenteni kell, és ez egy olyan történet, amiről mindenképpen jelentést kellett volna adni. De ilyen jelentés nem született, ami azt jelenti, hogy amit Ruszin-Szendi Romulusz parancsnok elmondott, az nem igaz. A parancsnok nem megbízható, nem szavahihető, a parancsnok uszít, hazugságot mondott (vagy adott tovább).
Mindez nem ártalmatlan, mert ahogy az ország katonai és politikai vezetői beszélnek azokról az emberekről, akiket kimentettek az afganisztáni pokolból, úgy állnak hozzájuk a magyarok. Ezért az olyan parancsnokot, mint Ruszin-Szendi Romulusz, minden tisztességes ország, minden valamire való hadseregének az éléről azonnali hatállyal bocsátanak el ilyen hazug, felelőtlen uszítás után. Ez még Magyarországon is botrány lett volna a 2010 előtti polgári demokratikus rendszerben, a fasiszta hatalomátvétel előtt.
De 2021-ben ennek alig van hírértéke, senkit nem érdekel, mert valóban eltörpül a mindennapi hazudozások között. Annyit azért megtudhatott a közvélemény, mekkora bunkó vezeti a hadsereget, és hogyan tekintenek a megmentők a megmentettekre. Legyen az imánk az, hogy csak soha ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy ezek az emberek legyenek a megmentőink.