Az Orbán-rezsim sorozatban ítéli el kormányhatározatokban az Európai Uniót, mert az EU jogszerűen jár el és a Magyarország által is elfogadott uniós jogot alkalmazza. A kormányhatározatok (amellett, hogy Észak-Korea szellemi és mentális színvonalán állnak) az Európai Unió és az uniós jog elutasítását jelentik. Egyszerűbb lenne, ha Orbán bejelentené az EU-ból való kilépést, mert az Európai Unió nem kötelező, Magyarországot senki nem kényszeríti, hogy alávesse magát az uniós jognak. Ahogy belépett, Magyarország bármikor ki is léphet.
Orbán a kötcsei gengsztertalálkozón (megijedve az Unióból való kihullás lehetőségétől) azt mondta, hogy ő lesz az utolsó, aki tartja az EU gerendáit, ha az szét akarna hullani. Ehhez képest ő szedi ki a gerendákat. Orbán immár frontális nyílt háborúban áll az Európai Unióval, amely egyelőre úgy tesz, mintha nem venné észre, hogy Orbán kormányhatározatok formájában hadüzeneteket küld az EU-nak. Ami azért nevetséges, mert az önként vállalt és aláírt jog mindenkire kötelező. Az Unió részéről nem történt jogsértés, az EU csak használja az uniós jogot. Ha nem tetszik, lehet távozni.
Csak egyet nem lehet, az uniós joggal szemben fasiszta diktatúrát építeni az uniós polgárok pénzén, és háborút indítani az Európai Unió ellen belülről, ha az meg akarja követelni az uniós jogot. S Orbán most már nem csupán saját fasiszta rendszerének akar létjogosultságot a demokratikus országok közösségében, hanem az ő mintáját követő, s általa manipulált lengyel fasiszták nevében is magyar kormányhatározatokat ad ki. Ráadásul ez teljes mértékben idegen a kormányhatározat műfajától, funkciójától és rendeltetésétől.
A kormányhatározat valamiféle döntés, amely kijelöl valamilyen feladatot a kormány tagjai vagy az állam intézményei számára. Az Európai Uniót elítélő ellenséges politikai nyilatkozatok semmi hasonló funkcióval nem bírnak. Amikor a homofóbtörvényt jogosan bíráló uniós kifogásokkal szemben hoztak kormányhatározatot, az is nevetséges volt, de annak még volt valami értelme, mert a kormányhatározat megbízta Varga Juditot az Unióval szembeni hazudozással. De a lengyelekkel szembeni uniós szankciókat elítélő kormányhatározat teljesen műfajidegen, jogtalan beavatkozás.
Ennek csak akkor lenne értelme, ha a kormányhatározat megbízná a hadügyminisztert, hogy indítson légi támadást az Európai Bizottság központja ellen. De egy külföldi állam és az Európai Unió jogvitájába beleszóló magyar kormányhatározat komolytalanná teszi a magyar államot, nevetséges és kontraproduktív. Leleplezi azt, hogy Orbán már nemcsak Magyarországon, hanem az Unióban is diktatórikus eszközöket használna az uniós joggal, az Európai Bírósággal szemben. Megmutatja, hogy Magyarországon a parlamentnek semmi szerepe nincs a lepapírozáson kívül.
Ami a konkrét ügyet illeti, a farizeus kormányhatározat arra épül, hogy a lengyelek ígéretet tettek arra, hogy a lengyel igazságszolgáltatást a fasiszta kormány kézivezérlése alá helyező „kamarát” megszüntetik, de nem tették meg. Amikor a lengyelek erre először nemet mondtak, és a kormányutasítással működő lengyel alkotmánybíróság nem ismerte el az uniós jog felsőbbrendűségét, az a lengyel uniós tagság felmondását jelentette volna gyakorlatilag. Amikor ezt megértették, akkor a pénz miatt visszatáncolták (lásd még: pávatánc), de az ígéretüket nem tartották be.
Miután lejárt a határidő, az Európai Bizottság a jogi előírásoknak megfelelően felkérte az Európai Bíróságot a szankciók bevezetésére. A magyar fasisztáknak az nem tetszik, hogy az Unió talán fennállása óta először nem vette be a pávatáncos maszlagot, hogy egyik oldalról visszavonták, másik oldalról hatályban marad, ezért elrendelte a pénzbüntetést. Ez a jog szerinti működés az, ami nem tetszik Orbánnak és fasisztáinak. Ezért kiadtak egy kormányhatározatot, ami a magyar állam működésére vonatkozhatna csak, de amiben elítélik az Európai Uniót. Mintha Orbán lenne az ENSZ.
Mikor elégeli már meg az EU, hogy egy tagállamának kormánya állami határozatokban támadja az uniós jogot, az uniós intézményeket? Miért nem mondják már meg nekik, ha nem fogadják el az uniós jogot, akkor miért nem távoznak? Távozzanak. Senki nem kényszeríti őket az uniós tagságra. Csak azok lehetnek az EU tagjai, akik önként elfogadják, tiszteletben tartják, és magukra nézve kötelezőnek tartják az uniós jogot és az uniós intézményeket. Magyarország nem tartozik ezek közé. Miért nem húznak el? Csak a pénz miatt nem maradhatnak tagok, mert annak feltételei vannak.
A rendszert legitimáló ellenzék felelőssége az is, hogy az EU-val szemben is fenntartja az Orbán-rezsim demokratikus látszatát. Ezért az EU azt hiszi, hogy Orbán demokratikusan leváltható, ezért nincs szükség Magyarország eltávolítására, mert egy „kormányváltás” megold mindent. Ez azonban nem így van. Egyrészt orbánt nem lehet demokratikusa leváltani, másrészt egy „kormányváltás” nem old meg semmit Magyarországon, mert az Orbán-rendszer keretei között csak diktatúrát lehet működtetni, és arra csak ő képes.
Ezért történelmi bűnt követ el az ellenzék, hogy nem követeli Orbán kirúgását az Európai Unióból, és ezzel megakadályozza azt is, hogy Magyarország lakossága felkeljen a diktatúra ellen, mert Orbán diktatúráját az uniós tagság szelepe ellensúlyozza az elnyomott magyar nép számára. Ezért a hivatalos ellenzék Orbán cinkostársa. Amíg az Orbán-rendszert meg nem döntik, s nem születik Magyarországon egy olyan demokratikus, jogállami Alkotmány, amely megakadályozza az Orbán-féle fasiszta puccsot, addig Magyarországot ki kell zárni az Európai Unióból, aztán válasszanak.
Vagy Orbán, vagy Európa. A kettő együtt nem megy, a kettő kizárja egymást. Ha pedig a magyaroknak kell Európa, akkor rúgják ki Orbánt. De ne hazudjanak, hogy majd válastzáson, mert az soha nem fog megtörténni. Bojkottal, azország megbénításával, passzív ellenállással, az engedelmesség felmondásával, tömegtüntetésekkel és általános munkabeszüntetéssel. Ha leáll minden, ha senki nem engedelmeskedik, akkor mennie kell. Orbánt más módon békés eszközzel leváltani nem lehet.