Az ellenzéki összefogás az előválasztásra épül, ami a NER létrejötte óta az első és egyetlen épkézláb és tisztességes megnyilvánulása a rendszer hivatalos ellenzékének. Feltéve, ha betartják azokat az alapelveket, amelyekre az előválasztás gondolata épül. Ez pedig az, hogy az ellenzéki választók döntsenek a képviselőjelöltek és a miniszterelnök-jelölt személyéről. Az lehet, hogy a szabályok nem tiltják az egymás javára való visszalépést, de az biztos, hogy ez az eljárás sérti az előválasztás alapelvét.
Nekünk tökéletesen mindegy, ki lesz az előválasztás győztese, mert Orbánt választáson legyőzni úgysem lehet. Nem azért, mert Orbán annyira nagy zseni államférfi lenne, hanem azért, mert aljas gazember, aki ennek lehetőségét adminisztratív úton kizárta. Ha ennek lehetősége felmerülne, azonnal benyújtanának éjfélkor egy salátacsomagban egy újabb módosítást, ami lehetetlenné teszi bármekkora támogatás esetén is az ellenzéki győzelmet. S mivel az ellenzék pártjainak és politikusainak egzisztenciális érdeke, ekkor sem lépnének vissza a választástól, elfogadnak mindent.
Ezért nincs jelentősége annak, hogy az ellenzéki előválasztást ki nyeri. Az egész olyan, mint egy remek TV-show, egy olyan játék, amelyben sokan részt vehetnek, szavazhatnak, mint egy sztárokat kereső showműsorban. Izgulhatnak, szurkolhatnak, vitatkozhatnak, mint a Voice döntőjéről vagy Friderikusz valamelyik műsoráról. De ahogy ezekben a műsorokban is alapkövetelmény, hogy a szabályok legyenek világosak, egyenlőek és tartsák be őket, úgy az előválasztási politikai showműsorban is ez egy alapkövetelmény.
Márpedig, ha úgy döntöttek, hogy az első forduló első három helyezettje jut a második fordulóba, akkor annak a három jelöltnek a második fordulóban is egyenként kell megméretnie magát. Nem lehet, hogy kettő összefog a harmadik ellen bármilyen felállásban, mert a két emberre adott szavazat általában több, mint ahányan egy emberre voksolnak. Ez pedig kontraszelektál, mert a logikus az, hogy a két vesztes fog össze az első forduló győztesével szemben, így megfordítják a választói akaratot, és azok nyernek, akiket a választók vesztésre ítéltek. De ők összeadják a szavazataikat.
Ha ezt meg lehet tenni, akkor a második forduló minden felállásban ugyanazt jelenti: a választói akarat megfordítását.
Ezzel kijátsszák nemcsak a szabályokat, de a választókat is, és önmagukat hiteltelenítik, mert éppen azon lépnek át, amiről a műsor szól, a szabad választás és a választói akarat érvényesülésén. Ha úgy döntöttek, hogy elfogadják saját választóik döntését, akkor tartani kell magukat ahhoz, és emelt fővel tudomásul venni az eredményt akkor is, ha az nem nekik kedvező. Ilyenkor a televízióban egy showműsor megbukik, a játékvezetőt, a szerkesztőket és a rendezőt kirúgják. Itt azonban csalhatnak, mindenki marad a helyén.
Ez ugyanis csalás, ha tetszik, ha nem, és éppen azért súlyos, mert egy csaló diktátorrral szemben kellene megmutatniuk egy tiszta, demokratikus, szabályos alternatívát. Elrontják a szórakozást, és a nézők elkapcsolnak az ilyen műsorról. Ahol a nézőnek azt mondják, hogy te döntheted el, és azt látja, hogy a játékosok egymás közötti mutyizással ezt kijátsszák, ott a nézőt becsapták, azt pedig a nézők nem szeretik. A demokratikus jogállam helyreállításának ígéretével kampányoló pártok a jogállam kijátszásának példáját mutatják be már most.
Ez a showműsor Orbán „televíziójában” zajlik, ő adott engedélyt a műsorra, neki kellene közbeszólnia, hogy elrontják a nézők szórakozását, lerontják a „televízió” színvonalát. Hacsak nem arról van szó, ami maga a valóság, hogy ez az egész „csatorna” a csalásról szól, minden hazug és hamis benne, még azok is, akiket szórakozásból úgy próbálnak eladni, hogy ők azok, akik nem csalnak. Ebben az esetben a showműsor kiválóan és hézagmentesen illeszkedik a „csatornába”, hitelesen győzve meg a nézőket arról, hogy nincs igazság, nincs tisztaság és becsület, ne ábrándozzanak.
Amikor Karácsony Gergely kijelenti magáról, hogy ő lesz a miniszterelnök, Márki-Zay Péter pedig a miniszterelnök-helyettes, miközben ők veszítettek az első fordulóban (a „nézők” választása, az első forduló győztese pedig mehet retket kapálni), akkor több réteget érintő súlyos identitászavarral állunk szemben. Először, aki az előválasztást megnyeri, az nem lesz ettől miniszterelnök, mert ahhoz meg kellett volna akadályozni már időben a NER létrejöttét és bebetonozását. Őt majd a saját magára szabott szabályok között lepofozza a náluk is nagyobb csaló.
Másrészt, az eredeti megállapodás szerint a (csupán papíron létező) ellenzéki győzelem esetén a pártok közösen osztják el a kormányzati pozíciókat. Nem a győztes miniszterelnök-jelöltnek vannak támogató pártjai, hanem az ellenzéki pártoknak közös miniszterelnök-jelöltje. Nem az ő tulajdona a (papíron) létező kormány, őt senki nem hatalmazta fel arra, hogy kijelölje a helyettesét, aki nem is az lenne, akire a legtöbben szavaztak, hanem az, akivel korrupt módon lemutyizták az előválasztást. Egy pozícióval lefizeti a másik vesztest, aki eladja magát a pozícióért.
Ha megfelelő kifejezést keresünk a Karácsony-Márki-Zay paktumra, akkor arra legalkalmasabb szó a „puccs”. A két elsőfordulós vesztes megpuccsolja az előválasztást és annak győztesét. Ez pedig azért rendkívül érdekes, mert pontos és hű mása annak, amit Orbán tett, aki szintén puccsal hozta létre a maga fasiszta diktatúráját. Hatalom és ellenzéke hű tükörképei egymásnak, és tökéletesen egészítik ki egymást. Olyanok, mint a fény és az árnyék. Összetartoznak. Összenőtt, ami összetartozik. Kollaboránsok mindig hasonulnak ahhoz, akivel kollaborálnak. Ez a romlásuk része.
Így már nem is kell csodálkozni azon, hogy Karácsony Gergely nem ígéri a jogállam visszaállítását, nem készül renndszerváltásra, semmiféle megrázkódtatásra, új alkotmányra, hanem ugyanabban a rendszerben akar kormányozni, amit Orbán egy önkényuralom számára létrehozott. Képes lenne beilleszkedni abba, nehogy konfliktusba kelljen keverednie a diktátorral és az embereivel. Nincs az a televízió, amely túlélhetne egy ilyen show-t, amit ezek közösen bemutatnak. A néző szétveri az ilyen televíziót.
Kivéve azokat, akik egyre többen vannak, akik ezt észre sem veszik, mert ugyanolyan korrupt módon gondolkodnak, mint azok, akiknek a hazug és csaló műsorát nézik.
