Zala megye bűvölködik szélhámos sarlatánokban, ál-jézusokban, álprófétákban és állelkészekben. T. Miklós, az egyik zalai ál-jézus, most állt a bíróság elé, miközben kollégája, N. Sándor (Németh Sándor), a Hit Gyülekezete vezető lelkésze, mindent megúszott. Pedig nála sokkal nagyobbakat hazudott a híveinek az ő isteni tekintélyéről, nagyságrendekkel több pénzt szedett ki belőlük, és több lopott el tőlük. De a rendszer által védett, a bűncselekményei alól felmentett, az Orbán-rezsim által milliárdokkal támogatott szélhámos, aki szabadon folytathatja ugyanazt a tevékenységet.
T. Miklós annak köszönheti, hogy bíróság elé került, hogy nem elég rafinált és dörzsölt bűnöző, mint zalai hasonmása, Németh Sándor. T. Miklós például azt lebegtette a híveinek, hogy ő lehet Jézus inkarnációja, amivel isteni tekintélyt vett magára, Istenné tette magát. Tanulhatott volna a gelsei állelkésztől, Németh Sándortól, aki soha nem mondta, hogy ő maga Jézus, vagy ő az Atya, viszont mindig magáról prédikált, és ugyanolyan isteni tekintélyt vett magára, amikor elhitette a híveivel, hogy aki neki ellentmond, az Istennek mond ellent. Ezzel ő is Istenné tette magát.
Szegény T. Miklós várhatóan éveket tölt majd a börtönben, olyan nevetséges összegek miatt, amelyekért Németh Sándor le sem hajol. Németh Sándor is tart „gyógyító alkalmakat”. Jézus nem kért pénzt senkitől, akit meggyógyított, nem kérte a jövedelmük 10 százalékát, nem gyűjtött pénzt a gyógyítás után és nem kért adományt, mint Németh Sándor, vagy koszos 8 ezer forintot, mint gyenge hamisítványa, T. Miklós.
T. Miklósnak olyanok van a bűnlajtsromán, hogy puritán életet hirdetett, de „több luxusautót is használt”. Egy jómódú doktornő 6700 eurót adott neki, amiből „magának vett ingatlant”, továbbá „16 követőjének pedig összesen 414 ezer forint kárt okozott”. Németh Sándor kiröhögi ezt az embert, mert a leggyengébb pünkösdi-karizmatikus utánzói is ennek a sokszorosát csalják ki a szegény emberektől, még a Hit Gyülekezete vidéki pásztorai is kőgazdagok. Olyan is volt köztük, aki havonta másfél milliót lopott el a vidéki gyülekezetétől.
Németh le is váltotta, mert azt a pénzt előle lopta el az illető. Németh pedig az a tolvaj, aki nem tűri a konkurenciát, azt pedig végképp nem, hogy őt lopják meg, vagy előle lopják el a pénzt. Ez a T. Miklós nevű szerencsétlen ember a bíróság előtt áll és minden bizonnyal megy a börtönbe nevetséges összegek miatt, miközben Németh Sándor kétmilliárdot érő vagyont lopott el, íratott a saját nevére, csak az ATV többségi tulajdonának lenyúlásával. Évente százmilliós adómentes jövedelmet nem könyvelt el, kacsalábon forgő kastélyokat, nyaralókat épített magának és a gyerekeinek.
Zalai ál-jézus és zalai képesítés nélküli állelkész között is nagy különbségek vannak, amelyek a Németh Sándor ellen indult nyomozás törvénytelen megszüntetésében és a T. Miklósra kiszabott börtönbüntetés nagyságában is megmutatkozik. Németh mindig ügyelt arra, hogy megzsaroljon politikusokat, beépüljön pártokba, a jogos kritikákat egyházüldözésnek és keresztényüldözésnek mutassa, fenyegetni tudja a mindenkori hatalmat, és szívességeket tegyen azoknak, akik megvédhetik a jogszerű törvényes felelősségre vonástól. T. Miklós ezt bűnös módon elhanyagolta.
Németh Sándor mindig ügyelt arra, hogy Heródessel jóban legyen, Pilátus pedig ne tudja börtönbe juttatni, ahova való. T. Miklós ezzel szemben olyan volt, mint egy vándorpróféta, aki nem sokat törődött a világi hatalommal, amiben még hasonlított is Jézusra, de semmi másban nem. Minden másban Németh Sándorra hasonlított, csalt, lopott és hazudott, de a legfontosabbat elfelejtette, hogy a politikai védelméről gondoskodjon. Elmulasztotta, hogy befolyásos embereket szervezzen be. Teológiájának is fejlődnie kell, hogy miközben liberálisból lesz fasiszta és náci, ő nem változik.
Arról viszont nem tudunk, hogy T. Miklós üldözte, gyalázta, csapatostul átkozta volna azokat, akik nem értettek vele egyet. Arról sem írnak a lapok, hogy bárki személyes papírjait ellopta volna, hogy a legszemélyesebb adataival, azok meghamisításával és kiforgatásával lejárassa, tönkretegye bármelyik kritikusát. Ügynökvádat sem kreált senki ellen. Egész ártatlan bolondnak és tolvajnak látszik Németh Sándorhoz képest, aki annyi aljasságot és mocsokságot elkövetett egész életében, hogy őt látva az emberek megengedő véleménye megváltozott az ördögről.
T. Miklós börtönbe kerül, pedig talán még bocsánatot is tud kérni, valami emberi érzés is szorult bele, és megüti legalább a bűnös pogány világ szélhámosainak normáit.
Németh Sándor az a Júdás, aki a 30 ezüstpénzt nem adja vissza, hanem megtartja, a fazekas mezején pedig nem felakasztja magát, hanem egy újabb házat vagy nyaralót épít magának. T. Miklós viszont még eddig sem jutott el, a bizniszegyházi lehetőségekhez képest csóró maradt, és bénaságának méltó büntetése lesz, hogy abban az országban, ahol a papok dőzsölnek, az állelkészeknek is televíziós csatornájuk, ingatlanbirodalmuk, magántitkosszolgálatuk van, a rejtett vagyonról, aranyról egyebekről nem beszélve, ő lesz az egyetlen ál-jézus, akit majd börtönre ítélnek.
Legyen ez tanulság minden zalai és nem zalai állelkésznek, Isten tekintélyét elnyomásra, zsarolásra, megfélemlítésre és lopásra használó szélhámos bűnözőnek, hogy a bűncselekményeit csak akkor nézik el, ha nagyban csinálja, ha a világi hatalommal összefonódik. Vagy az államot rabolja ki milliárdokkal, vagy a híveket zsákmányolja ki a tizeddel, vagy mindkettőt, mint N. Sándor, a Hit Gyülekezete vezetője. Ha olyan „áldott” akar lenni, akkor úgy kell csinálni mindent, mint Németh. A lopást Isten munkájának kell nevezni, a lopott vagyont pedig Isten áldásának.
Ha Jézus Krisztus igazi követője akar lenni, akkor nem számíthat másra, mint Iványi Gábor és a hozzá hasonló kevesek. Ha pedig dilettáns ál-jézus lesz, aki nem követi a nagy példaképeket, az ott áll a bíróság előtt, mint egy hülye, aki még úgysem tudott sok pénzt keresni és politikai védelmet szerezni egy tolvaj, korrupt rendszerben, hogy Istennek adta ki magát. Hogy ezt elhitték neki, azon nem kell csodálkozni: a magyarok elhiszik Orbán, Németh Sándor és mások hazugságait is. Ne feledjük, ez az ország az, amelyik gyűjtött pénzt, hogy Isaurát kiszabadítsa a rabszolgaságból.
