Gyöngyösi István, a Tisza parlamenti képviselője napirend előtti felszólalásban emlékezett meg a roma holokauszt áldozatairól, majd a parlament egyperces néma felállással emlékezett az áldozatokra. A Mi Hazánk nevű párt 6 fős frakciója ülve maradt, nem adott tiszteletet a meggyilkolt áldozatoknak. Toroczkai László és Dúró Dóra tiszteletlenségüket kifejezték azzal is, hogy a mobiltelefonjukat nyomogatták. A roma holokauszt áldozatainak számát 200 ezer és 2 millió fő között becsülik. Karsai László történész szerint Magyarországon kb. 5 ezer cigány származású embert kínoztak meg, végeztek rajtuk kísérleteket, gyilkoltak meg különös kegyetlenséggel a faji, etnikai hovatartozásuk miatt.
Az érvényben levő Alaptörvény II. cikke kimondja, hogy az emberi méltóság sérthetetlen, s minden embernek joga van az élethez és az emberi méltósághoz. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog alapjog, ami minden embert megillet. Az Alaptörvény XV. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy az alapvető jogokat mindenkinek biztosítani kell faj, szín, nemzeti vagy társadalmi származás szerinti különbségtétel nélkül. A III. cikk tiltja a kínzást, valamint az embertelen vagy megalázó bánásmódot. A Mi Hazánk nevű párt 6 parlamenti képviselője pedig arra tett esküt, hogy „Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű leszek, jogszabályait megtartom és másokkal is megtartatom”.
A Mi Hazánk parlamenti képviselői az esküjüket megszegték. Az Alaptörvény jogszabályait nem tartottak meg, ezért alkalmatlanná és méltatlanná váltak arra is, hogy másokkal megtartassák. A képviselők nem válnak automatikusan képviselővé azáltal, hogy megválasztották őket. A képviselői eskü nélkül nem lehetnek képviselők. Akik az esküjüket ilyen egyértelműen megszegik, azzal egyenlő, mintha nem tettek volna esküt, vagy annál is rosszabb. A Mi Hazánk parlamenti frakcióját ezek után mégsem lehet feloszlatni, pedig az eskünek csak abban az esetben lenne értelme, ha annak érvényt lehetne szerezni.
A fajgyűlölet nácizmus. Náciknak nincs helyük a magyar Parlamentben. Ha három ciklus (12 év) miatt a képviselő alkalmatlanná válik arra, hogy a Parlament tagja legyen, akkor a fajgyűlölet, a nácizmus és a képviselői eskü demonstratív megszegése, magyar állampolgárok etnikai alapon történt meggyilkolásának cinikus semmibevétele is kizáró ok kellene, hogy legyen. A jogalkotónak ezt a joghézagot pótolnia kellene.
Toroczkai László és pártjának parlamenti képviselői emellett magatartásukkal kimeríthették volna a Btk. 332. §-a szerinti bűncselekményt, a közösség elleni uszítás tényállását, ha a bírói gyakorlat nem értelmezné rendkívül szűken az uszítás fogalmát, és nem követelné meg az aktív gyűlöletre mozgósítást. A Btk. 332. §-a szerint a bűncselekményt az követi el, aki nagy nyilvánosság előtt a magyar nemzet valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport, illetve annak tagja, vagy a lakosság egyes csoportjai, illetve azok tagjai ellen – különösen fogyatékosságra, nemi identitásra, szexuális irányultságra tekintettel – erőszakra vagy gyűlöletre uszít. Ebbe bele kellene férnie több elkövetési alakzatnak is.
Nem szükséges, hogy az uszítás hatására ténylegesen erőszak történjen, maga a gyűlöletre vagy erőszakra uszító magatartás (mint absztrakt veszélyeztetés) valósítja meg a bűncselekményt. Álláspontunk szerint a bírói gyakorlat nem védi a társadalmat és a kisebbségi csoportok tagjait kellőképpen, mert olyan magatartáshoz köti az uszítást, amely alapján szinte senkit nem lehet elítélni, miközben a cigányokkal és más etnikai csoportokkal szemben nyilvánvaló gyűlöletre uszítás zajlik. Aki egy faji, etnikai kisebbség ellen elkövetett népirtás áldozatait nem tekinti áldozatnak, az például hitelesíti és helyesli a gyilkosságot, egyetért azzal a gyűlölettel és erőszakkal, amit elkövettek ellenük.
Ezzel a magatartásával az elkövető arra bátorít, hogy a cigány kisebbséggel szembeni tömeggyilkosság morális értelemben nem bűn, hanem megengedett. Ez fajgyűlölet és gyűlöletre uszítás. A Mi Hazánk képviselői burkoltan a cigányokkal szembeni gyűlöletre és erőszakra uszítottak. A büntetési tétel három évig terjedő szabadságvesztés, de nem kell ettől tartaniuk, annak ellenére sem, hogy ezt demonstratív módon a parlamentben követték el, az Országház tekintélyét használták fel, amit a televízió egyenes adásban közvetített. A Mi Hazánk képviselői a parlamenti képviselői mandátumra és a közbizalomra méltatlanná váltak, és morálisan a Btk. 332. §-a szerinti bűntettért kell felelniük.
Toroczkai és pártjának frakciója egyértelmű üzenetet küldött a társadalomnak a cigányság fajgyűlölő megvetéséről, egyfajta mintát adott a roma holokauszt értékeléséről. Az indok félrevezető, hamis és álnok, miszerint azért viselkedtek tiszteletlenül egy népirtás ártatlanul meggyilkolt áldozataival és túlélőivel szemben, mert a tiszteletadást nem a házszabálynak megfelelően tartották. Ezzel szemben a valóság az, hogy a tiszteletlenség az áldozatok cigány származásának szólt. Házszabály nélkül is tiszteletet adtak (és tiszteletet követeltek) volna másoknak, ha nem romákról van szó. Ez egy etnikum dehumanizálása.
Az eset Magyar Pétertől sokkal határozottabb kiállást és fellépést követel. Nemcsak azért, mert az eset azt bizonyítja, hogy az általa átmentett Orbán-rendszer tiszás változata nem „emberséges Magyarország”, hanem megerősíti azt a gyanút, hogy korlátlan hatalma az Orbán-féle Fidesz ideológiájának folytatása: legitimitást ad a szélsőjobboldalnak, és nem húzza meg a határt a nácizmus és a fajgyűlölet felé. Magyar eddig évődő viszonyban volt Toroczkai Lászlóval, de a roma holokauszt megbecstelenítése után a Tisza Pártnak a Mi Hazánkat ki kell iktatnia a szalonképes politikai erők közül és a demokratikus közéletből, a nácikat bojkottálnia kell.
Ellenkező esetben azt a gyanút kelti, hogy burkoltan támogatja és egyetért a Mi Hazánk nézeteivel, legitimálja a fajgyűlöletet és politikai célokra használja fel a nácizmust, ahogyan Orbán és a Fidesz tette. Mert e pillanatban a baloldali, liberális demokraták „óellenzékinek” bélyegezve nagyobb kirekesztésben részesülnek, mint a népirtással szemben megengedő magatartást tanúsító nácik. Magyar Péter nem középen áll. A baloldaliak és a liberálisok nem a szélsőjobboldali nácik megfelelői a másik oldalon. Ráadásul e percben közelebb áll Toroczkaihoz, mint Hadházy Ákoshoz, Majtényi Lászlóhoz, Iványi Gáborhoz és Bárándy Péterhez. A nácizmus még nem kizáró ok tisztségek betöltésére.
