A demokratikus oldal demokratikus érzékéről nem sok jót mond el, hogy senkinek nem tűnik fel a Momentum Orbán és Gyurcsány félreállításáról szóló népszavazási kérdésének abszurd és antidemokratikus jellege. A CEU-törvény ellenzői részben azért tiltakoznak joggal, mert a törvény a tanszabadságot sérti, másrészt azért, mert konkrétan a CEU-ra szabtak törvényt azért, hogy a CEU-t felszámolják.

A “testre szabott” vagy “személyre szabott” törvénykezés sérti a jogállamiság alapelveit, és kifejezetten olyan rendszerek sajátja, amelyek a törvénykezést furkósbotként használva a politikai ellenfeleik kivégzésére, saját embereik törvényellenes funkcióba állítására veszik igénybe. Aki személyre szabott törvényeket akar hozni, az nem demokrata. Cseppet sem.

Bennünket egy pillanatra sem lep meg az, hogy a Momentum a Fidesz kedves fegyverével, a személyre szabott törvénykezéssel nyitná meg hataloméhes és törtető elnöke előtt az utat, mert mi kezdettől fogva a leginkább antidemokratikus pártnak a Momentumot tartjuk, még a Fideszt is megelőzve, mert nem téveszt meg bennünket, hogy a Momentum nem tudott még kibontakozni, és nem tudta még megvalósítani mindazt, ami a zavaros fejeikben van.

De amit eddig mondtak, és bemutattak, az potenciálisan veszélyesebb, mint a Fidesz. Orbán legalább megőrzött valamit egykori liberális korszakából, de a Momentum ezt a stádiumot kihagyva, azonnal a “centrális erőteret” hirdeti. Legalább a látszat és legitimáció érdekében Orbán nem vonja kétsége, hogy minimum két egymással szembenálló poltikai erőnek lennie kell a demokcáciához. A Momentum programja ezt megszüntetné.

Azt, hogy a Momentum nemcsak ügyetlen, és nem tudják, mit beszélnek, mi sem bizonyítja jobban, mint az a személyre szabott népszavazási kezdeményezésük, amely már nyíltan és bevallottan Orbán és Gyurcsány félreálltására irányul. Azt írja az Index, hogy Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc személyére szabott kérdésekről van szó. A Momentum eszmerendszere kerek egészet alkot, minden mindennel összefügg. Ezek nem bénák, hanem fasiszták.

Vajon mennyivel különb jogállami szempontból a Lex Orbán-Gyurcsány, mint a Lex CEU? Sőt, bármennyire felháborít minket az CEU-val szembeni aljasság, a CEU érdekében beadott népszavazási kérdésben a Momentum ugyanolyan személyre szabott törvényváltoztatást kezdeményez, mint amilyen a Lex CEU volt. Ez pedig arra mutat rá, hogy a Lex CEU ellen nem egy népszavazás az autentikus válasz, hanem épp a személyre szabott törvénykezés elutasítása és megtámadása.

Ez minden kétséget kizáróan rámutat a Momentum kezdeményezésének álságos voltára, és a legvadabb momentumos fanatikusoknak is fel kéne ébrednie, hogy a Momentum mindent a hatalom megszerzése érdekében tesz, minden csupán eszköz a számára. Hozzájuk képest Orbán egy idealista álmodozó. Először nem is érdekelte őket a CEU, most népszavazást akar a Momentum, mert nekik ez egyszer már bejött, ez egy alkalmasnak látszó politikai fegyver.

A Lex Orbán-Gyurcsány egy olyan kérdést vet fel, amelynek egyébként önmagában véve lehet létjogosultsága. Különösen Kelet-Európában, ahol rendszeresen oligarcha-kormányzás folyik. Meggondolandó egy ilyen korlátozás, még akkor is, ha ezt is kijátszanák, lásd Putyin. De nem úgy, hogy valaki a potenciális riválisait, politikai ellenfeleit akarja eltüntetni a testre szabott törvénnyel egy választás előtt.

A momentumos igyekezetben a legveszedelmesebb az, hogy a két mumus személyében ők nem csupán két politikust, hanem két szembenálló politikai irányzatot is el akarnak tüntetni, amelyek helyébe jönne a két ellenoldalt önmagában feloldó Momentum. Minden túlzás nélkül ez a legvadabb Mussolini-elmélet, amely a korporációkban oldotta fel a politikai ellentéteket. Maga a Momentum egy ilyen fasiszta korporáció, a meghirdetett programot tekintve.

A fentiek miatt nálunk jobban senki nem utálhatja ezt a momentumos bagázst, amely még véletlenül sem hagyta ki a kínálkozó lehetőséget, hogy az utcára kijáró tízezrekre ráépítsen egy saját demontsrációt, mintha az ott megjelenők a Momentum támogatói lennének. Ettől már végképp a gyomrunk fordult ki, de egy Lex Momentum-ot éppen olyan antidemokratikus törvénynek tartanánk, mint a Lex CEU-t vagy a Lex Orbán-Gyurcsányt.

Hogy egyáltalán ilyen eszébe jut valakinek, csak egyet bizonyít: Feket-Győr András nem egy demokrata, hanem egy hataloméhes, gátlástalan politikai szélhámos, akinek a programja is fasiszta, ő maga pedig Orbánnál is hidegebb számító karrierista. A Momentumtól őrizze meg a jó Isten Magyarországot. Nem könnyű leírni az ilyet, mert vannak emberek, akik olyanok, mint a hitetlen Tamás, aki csak akkor hitt, ha valamit a szemével látott s a kezével érintett.

Fekete-Győr András maga a báránybőrbe bújt farkas. Nem kell rötgenszem a Momentum és Fekete-Győr beazonosításához. Aki nem képes jelekből megállapítani, hogy ő még Orbánnál is nagyobb g., az már mindent megérdemel. Azért kell imádkozni, hogy feltétlen bejusson a parlamentbe, a pénzéhsége bevigye a kollaboránsok közé, ahol lehull a máz, de túl nagyot ne szakítson az Orbán által felkínált tortából, mert bármire képes.



 

Nincs hozzászólás : A Lex Orbán-Gyurcsány semmivel nem különb, mint a Lex CEU

  1. Tóth Zoltán

    May 7th, 2017

    Bocs, AN, ez megint hosszabb lesz! A kezdő gondolat – “a demokratikus oldal demokratikus érzékéről nem sok jót mond el, hogy senkinek nem tűnik fel” – továbbfonásával: az AN demokratikus érzékéről nem sok jót mond el, hogy nekik sem tűnik fel, amit eddig senki sem tett egzaktul, szabatosan megfogalmazva szóvá – a Momentum hivatkozott törvénytervezete ANTIDEMOKRATIKUS. Ennyi!

    Aki ezt nem veszi észre (nagy magyar virtuális “gondolkodók” és “hivatásos véleményvezérek”), az nem érti a demokrácia lényegét és működési elvét. Minden más magyarázat, érvelés már csupán a saját (!) szegénységi bizonyítvány lobogtatása.

    Vegyük észre a különbséget a demokratikus alapokon szerveződő, modern kori köztársaság (melynek léte eleve kérdéses Magyarországon az alkotmánya eltörlésével) államfői funkciójának különbözőségét a kormányfői funkcióétól – így érthető meg igazán, miért indokolt egyik esetben a betölthető hivatal választhatósági limitje, szemben a másikkal. A Momentum javaslata e kettő összekeverésére irányul – tehát ők sem értik a kettő között a különbséget (vagyis nem értik a demokratikus alapon szerveződő, modern köztársaság működésének lényegét), miként lassan szinte senki ebben az országban! (Ennek tükrében a “jogászállam” jogász társadalma is mélyen magába nézhetne, mert van miért szégyenkezniük. Bennem egyúttal jelentős fenntartásokat támaszt a hazai jogászképzés minőségével szemben is…)

    A köztársasági elnöki funkció miként jött létre, és mikor?

    Egy köztársaságban a köztársasági elnök szentesíti (mint egy “harmadik fél” a törvényalkotói és végrehajtói hatalmak mellett – kiegyensúlyozásként) a törvényeket. Enélkül nem lehet köztársaságnak nevezni az államot – erre jöttek rá már a nagy francia forradalom idejében is!

    Egy idézet a nagy francia forradalom hajnalából (a köztársasági elnöki funkció elődjének születéséről, annak jelentőségéről):
    “Általános és vitathatatlan igazság, hogy minden ember szívében leküzdhetetlen vágy él az uralom után, hogy minden hatalom hajlik a visszaélésekre, és korlátozni kell, hogy ne okozzon ártalmat
    De nem mozdíthatatlan, passzív korlátokról van itt szó, ezeket áthághatják. Nem elegendőek azok a törvények, amelyeket az egyik korszakban hoztak, mert egy másik korszakban megfeledkezhetnek róluk. Aktív erővel aktív erőt kell szembeállítani.
    Másrészről viszont azt sem szabad megengedni, hogy ez a két erő állandóan egymásnak feszüljön. Állandó háborúskodásuknak az egész társadalom boldogtalansága lenne a szomorú következménye.
    Ebből következik a hatalom kiegyensúlyozásának, a törvényhozó hatalom megosztásának, mégpedig nem két, hanem három részre való megosztásának szükségessége.
    Egy egységes hatalom szükségszerűen mindent bekebelezne.
    Két hatalom addig harcolna egymás ellen, amíg az egyik szét nem zúzza a másikat.
    Három azonban tökéletes egyensúlyban maradna, ha olyan módon állítanánk fel őket, hogy amikor kettő egymással szembekerül, a harmadik, mely egyaránt érdekelt mindkettő fenntartásában, azt támogatná, amelyiket a másik elnyom, és így visszaállítaná a békét a másik kettő között.”

    (Lally-Tollendal beszéde – 1789. augusztus 31. https://www.antikvarium.hu/konyv/hahner-peter-a-nagy-francia-forradalom-dokumentumai-264280).

    Enélkül nem képes racionális, hasznos, előremutató, de egyben az általános társadalmi támogatást is maga mögött tudó (ezáltal annak megfelelő legitimációt biztosító) törvényeket alkotni egy köztársaság.

    Mint az idézet is sejtetni engedi, a köztársasági elnöki funkció szép fokozatosan, a királyi funkció módosult továbbélésével, annak vázán alakult ki. (Ennek egyik bizonyítéka: rendkívülinek minősített helyzetekben az államfő vesz magára rengeteg “királyi” szerepet, így például ő válik a hadsereg legfőbb parancsnokává is – nem véletlenül sertepertél annyit e szerep körül Orbán Viktor, de ez egy külön történet, bővebben ennél a cikknél hozzászólva fejtettem ki az észrevételeimet: https://nepszava.us/fidesz-szimpatizans-hitler-orban-es-a-diktatorok-a-zsidok-aldozatai/.)

    Az előbbiek okán viszont már érthetőbb, miért is szükséges az államfői hivatal viselhetőségének időbeli korlátozása (legfeljebb két ciklus), hiszen ezt az “egyeduralkodói” hivatalt lényegében egy személyben tölti be a viselője, s ennek okán túlzott lehetőséget kínál a hatalmi összefonódásra, visszaélésekre, önkényuralmi kiingásokra.

    Ezzel szemben a kormányfő mindig egy kormány élén kaphat csak megbízatást, s ezen kormány összetétele, céljai, programja, támogatottsága folyamatosan változhat, legfőbb ellenőrző szerve pedig épp a hatalmi “triumvirátus” másik két ága lehetnek – egy modern jogállamban. Tehát a kormányfő személyében (ismételten: egy jogállamban) koránt sem összpontosulhat tartósan akkora hatalom, mint egy államfőében – s ez indokolja a megválaszthatóságukban megkövetelt különbözőséget.

    Zárásul szeretnék visszautalni az AN korábbi cikkéhez fűzött hozzászólásomra (https://nepszava.us/gulyasek-vetettek-de-az-mszp-akar-aratni/#comments), melynek állításait továbbra is fenntartom, sőt, hangsúlyozottan kérem, olvassák el, fogadják meg azt!
    Fekete-Győrék antidemokratikus próbálkozása ugyanis épp azt a szerencsétlen helyzetet próbálja meg kihasználni, hogy az ország, kiábrándulva ÖNMAGA TEHETETLENSÉGÉBŐL – megint másra kenve a saját felelősségét – épp a saját érdekével szembefordulva, a demokrácia intézményét igyekszik tovább csorbítani (vagyis valójában tovább mélyítve a maga által létrehozott válságot), ahelyett, hogy inkább a valódi és mind súlyosabb problémákra (egyben kihívásokra) törekedne korszerű, előremutató, méltányolandó megoldásokat találni!

    Az, amit Fekete-Győrék propagálnak – tűnjék elsőre bármennyire is bizarrnak – épp Orbánék mind önkényesebb hatalmi törekvéseit támogatják.

    Reply
    • Tóth Zoltán

      May 7th, 2017

      Helyesbítés a hozzászólásom elejéhez: “… a Momentum hivatkozott törvénytervezete ANTIDEMOKRATIKUS” és KÖZTÁRSASÁG ELLENES! (Indoklás: nyilván az eredeti, etalon demokráciában nem volt “köztársasági elnök” – ez a már a modern kori köztársasági eszme terméke.)

      Reply
  2. Elter András

    May 7th, 2017

    Arról meg vagyok győződve, hogy Fekete Győr egy számító karrierista, és arról is, hogy tulajdonképp (a látszat ellnére) orbán szövetségese, egy szar fideszes. (amúgy majd’ minden ellenzéki látens fideszes, Botka is, a legtöbb MSZP-s politikus is, valójában jelen állapotában még Gyurcsány is.) De azt nem mondanám, hogy Fekete Győr orbánnál nagyobb geci, sőt azt gondolom, egy árnyalattal kisebb is. Bár ha összevetjük geciség szempontjából őt, és a 80-as évek végi orbánt, akkor már nem lennék ebben a sorrendben biztos.

    Reply
  3. mojszi

    May 7th, 2017

    Én most kivételesen nem adok igazat az AN-nak. Pont itt nem kell ugye bemutatni, hogy a tengerentúlon is 8 évben van szabályozva az elnöki tisztség. Vehetjük személyre szóló törvénykeszésnek, de vehetjük úgy is, hogy a jövőben még véletlenül se fordulhasson elő, hogy 20

    Reply
    • Tóth Zoltán

      May 7th, 2017

      De ez mennyiben indoka a demokratikus rendszerünk további rombolásának? Nem akarom mentegetni a 2010. előtti politikai szereplőket (ebben is jelentős szerepe volt egyébként az Orbán-galerinek), hiszen magam is bírálom őket. De az sem vitatható: a diktatórikus torzulás a 2010-es fordulat után indult be, s tőr előre rendületlenül. Miért kellene kiönteni a gyereket a kád vízzel együtt? Mi tartja most vissza a népet, hogy leváltsa Orbán rendszerét?

      Nem vitatom, a politikai rendszerünknek is fejlődnie kell – de ez nem jelentheti a demokratikus alapelvek elvetését! Én például sokkal progresszívabb változásokat tartok szükségesnek, de a demokratikus elvek mentén, éppen a háttérbe szorult, de valójában esszenciális tulajdonságainak az előemelését, idomulva korunk technológiai vívmányaihoz. Erről írtam bővebben a következő cikk hozzászólásában: http://hvg.hu/gazdasag/20170426_kormany_nyugdijasok_szavazatok_valasztas_nyugdijemeles_nyugdijpremium_inflacio#article-comments – de ezen változtatásoktól függetlenül is törvényesen elzavarható lenne – akár egy hónapon belül – a jelenlegi rezsim, ha lenne tényleges tömegbázisa a változást követelőknek.

      Ceglédi Zoltánnak éppen ezért volt igaza a sokat emlegetett cikkében: jelenleg is meg lehetne verni a kormánypártokat – ha lenne kire szavazni velük szemben. Ne feledjük: közel 50% (!!!) a “nem szavazók” aránya (ehhez vegyük még hozzá a jelentős számú “bizonytalanokat” is). Tehát amennyiben maradna minden a régiben, de egy új politikai erő képes lenne megnyerni magának az előbbi két kategóriát, akár még 2/3-os győzelmet is elérhetne 2018-ban. DE NINCS ILYEN POLITIKAI FORMÁCIÓ – EZ ITT A GOND!

      Égbekiáltóan ordít az igénye annak – még a megvezetett, önmagukat “homogén ősmagyarként” tekintők között is, tűnjön bármennyire is furcsának elsőre – hogy végre valaki kiálljon az előremutató, a fejlődést, haladást, megoldást kínáló globalizációért!

      Vidéken is épp ezt akarnák hallani az emberek: miben másabb Orbánhoz képest (nem a melléknevek halmozását értem ez alatt, hanem konkrét programokat, racionális terveket, nem ötletelgetéseket, lózungokat), milyen módon érhetőek ezek el. Hiába hangzik hihetetlenül: szó szerint ezt szomjazzák tanyán, falun, kisvárosban, megyeszékhelyen… És nincs, aki hihetően válaszolna – hát marad Orbán Viktor.

      Mielőtt erőltetnénk a demokratikus rendszerünk további aláásását, előtte meg kellene ejteni a színvallást is: mindenkinek nyíltan kellene felvállalnia, miben hisz, mik a konkrét céljai és javaslatai a következő témákban (és ezt követően konzekvensen ehhez tartani magukat):
      – globalizáció;
      – előbbivel karöltve EU/”Európai Egyesült Államok”;
      – Oroszország (ők is ugyanolyan értékes emberek, mint mi);
      – menekülthelyzet;
      – robotizáció;
      – “shared economy”;
      – FNA;
      – energetika/megújulók;
      – védelmi rendszerünk/NATO/sorkatonaság/…;
      – oktatás (konkrét tervek);
      – szekularizáció;
      – egészségügy (konkrét tervek)!

      Ennek mentén lehetne a “hallgató 50%-ot” is megszólítani, a szavazatukat megszerezni! Képzeljék el, ez kapásból a fél Parlament!

      Orbán igenis eltávolítható – de ehhez előbb ki kell lépni az általa kreált “valóságból”! Bármennyire hangozzék bizarrul, NEM Orbán legyőzésén kell első sorban erőlködni, hanem a korszakos kihívásokat HELYESEN felismerve kell megfelelő alternatívát felkínálni és ehhez megnyerni a közvélemény együttműködését. Nem tagadom, megdöbbentően hangozhat, de Orbánt mintegy “másodlagosan” lehet legyőzni – kvázi járulékos következményként…

      HOL VANNAK HÁT A HIHETŐ POLITIKUSOK ÉS SZÓNOKOK!?

      Reply
  4. mojszi

    May 7th, 2017

    bocs folyt

    …hogy 20 évre kapunk egy újabb diktátort a nyakunkba.
    Nem Gyurcsény nem Orbán, SENKI ne lehessen időtlen ura az országnak soha többé

    Reply
  5. Kovács Olivér

    May 7th, 2017

    Akkor ezek szerint az Egyesül Államok és antidemokratikus ország? Merthogy ott két cikluson keresztül lehet csak elnök valaki. Az a helyzet, hogy szerintem helyi szinten is be kéne vezetni ezt a polgármesterek esetében is. A törvény lényege az, hogy egyetlen személy ne tudjon ciklusokon átívelően klientúrarendszert kiépíteni. Ordenáré baromság ez a cikk, és már a második cikk ezen az oldalon, ami a momentum ellen akar karaktergyilkosságot elkövetni.

    Reply
    • Kovács Olivér

      May 7th, 2017

      *maximum két cikluson keresztül

      Reply
    • Amerikai Népszava

      May 8th, 2017

      Nem az a kérdés, hogy két ciklus vagy több, a cikks zerint is lehet erről vitatkozni. Hanem az, hogy testre szabott, személyre szabott törvényt akarnak hozni, ugyanúgy, mint amilyen a Lex CEU is. A személyre szabott törvénykezés diktatúrák sajátja, ellentétes a jogállami normákkal. Nem az a baj, hogy korlátozni akarják a ciklusok számát általában, hanem az, hogy ezzel a módszerrel akarnak bárkit is kiiktatni a versenyből.

      Reply
  6. Néveri Zoltán

    May 9th, 2017

    A megbízatási idő korlátozása egy hatalmi fék, amellyel a parlamentáris “demokrácia” legerősebb hatalmi ágát vezető személynek a hivatali idejét akarja korlátozni. Elnöki rendszerű köztársaságokban ezt a szerepet a köztársasági elnök tölti be. Tehát ez nem konkrét személyre szabott törvény és nincs összefüggésben a demokrácia fogalmával. A demokrácia alapja ugyanis a népgyűlés vagy képviseleti demokráciában a svájci típusú népszavazás.
    https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%A9pszavaz%C3%A1s#Sv.C3.A1jc

    Reply
    • Amerikai Népszava

      May 9th, 2017

      Ez így lenne, ha a népszavazás kezdeményezői, egészen konkrétan Fekete-Győr András is nem azt mondaná, hogy a népszavazás célja Orbán és Gyurcsány, két konkrét személy félreállítása. De ebben az esetben ez egy ócsak személyre szabott törvény, testre szabott törvény, ami ellentétes a jogállamisággal, és semmivel nem különb Orbán bármelyik hasonló személyre szabott törvényénél, például a Lex CEU-nál. A cikk is azt mondja, hogy a megválastzhatóság korlátozása két ciklusban, önmagában véve egy legitim kérdés lenne. De itt két rivális versenytárs kizárásának az eszköze. Ezért antdemokratikus.

      Reply
      • Néveri Zoltán

        May 9th, 2017

        Ez vezetők szükséges hatalomgyakorlásának nem pedig a demokrácia korlátozása. A két személy megnevezése pedig jó reklámfogás az ügy érdekében.
        A Lex CEU viszont a szabadságjogokat csorbítja, mert az egyetemeket központilag akarja felügyelni. Tehát a tekintélyuralom megerősítését szolgálja.

        Reply

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)