Az igazságügyi puccs elnapolva – háromból két törvényt megvétóz a lengyel elnök

6 perc olvasási idő

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök háromból két igazságügyi törvényt megvétóz a tömegtiltakozás és az egyesült ellenzék nyomására.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök hétfőn bejelentette, hogy a lengyel parlament két háza által a múlt héten elfogadott három, az igazságszolgáltatást a politika felügyelete alá rendelő törvényből kettőt nem ír alá. A váratlan döntést az egész országra kiterjedő, óriási tüntetési hullám előzte meg, amelyen a lengyel egyesült ellenzék vezetésével százezrek vettek részt, és tettek hitet a jogállamiság védelme mellett.

Az egyik megvétózott törvény, amelyik a legfelsőbb bíróságnál tisztogatást tett volna lehetővé, illetve a bírók kinevezését és visszahívását az igazságügyi miniszter jogkörévé tette volna, a jelenlegi gyakorlattal szemben, amelyben a bírák maguk választják a legfelsőbb bíróság tagjait.

A másik, az úgy nevezett Országos Bírósági Tanács tagjainak megválasztását helyezte volna a parlamenti többség kezébe, illetve a választott tagokat a politika által delegált tagokkal helyettesítette volna. Itt az elnök korábban is törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelynek értelmében a parlament 4/5-ével lehetett volna az országos tanács tagjait megválasztani.

A köztársasági elnök vétója azt jelenti, hogy a törvényt újból a ház elé lehet terjeszteni, de ott csak minősített többséggel, a szavazatok 3/5-ével fogadható el, amihez a kormányzó párt, Jarosław Kaczyński Jog és Igazságosság pártja nem rendelkezik a szükséges többséggel. Ez annyit jelent, hogy ezeknek a törvényeknek évekig esélyük nincs, hogy elfogadásra kerüljenek. Az ellenzék vezetői a lengyel emberek, az utcára vonult, a demokrácia védelmében megmozdult tömegek óriási győzelméről beszélnek.

A PiS vezetői egyelőre döbbenten hallgatnak. Néhányan a PiS jelöltjeként megválasztott köztársasági elnök árulását látják a két vétóban. Az ellenzék a győzelmi hangulat ellenére folytatni kívánja a tiltakozást, mert úgy vélik, hogy a meg nem vétózott harmadik törvény is túl sok olyan szabályt tartalmaz, amelyek alkalmasak a bírók függetlenségének korlátozására, a bírók egzisztenciális sakkban tartására. A mára tervezett nagy szabású tüntetéseket ezért nem fújták le. Azok – nagy valószínűség szerint – győzelmi ünneppé alakulnak át.

Az úgy nevezett „igazságügyi reform” bukásának politikai következményeit egyelőre nehéz megjósolni. Egy bizonyos: a lengyel ellenzék és a lengyelek tömegei világra szóló példát mutattak összefogásból, kitartásból és állampolgári felelősségérzetből. Ezúttal az Európai Unió is időben és elég kemény jelzéseket küldött a lengyel kormánypárt felé, az Egyesült Államok is kiállt a jogállam mellett.

Elgondolkodtató, hogy a lengyel tömegek ellen politizáló és a jogállamiságot felszámolni készülő Kaczyńskit egyedül Orbán Viktor magyar kormányfő biztosította támogatásáról, aki hangosan bejelentette azt is, hogy nem engedi, hogy Lengelországot a demokrácia leépítésért a legsúlyosabb szankciókkal sújtsa Brüsszel, amelynek fellépését a jogállamiség védelmében egyenesen „inkvizíciónak” nevezte.

Zsebesi Zsolt







Előző cikk

Orbán gyilkos barátai teszik a dolgukat

Következő cikk

Kockázatos lehet külföldiként a MÁV-val utazni