Még az általam nagyrabecsült és tisztelt Tamás Gáspár Miklós is beleesik gyakorta abba a hibába, hogy “okosnak”, értelmesnek nevezi Orbán Viktort. Magyarország egyik problémája a hamis tekintély. Azért estek jól a CEU mellett tüntető diákok tüntetései, mert hiányzott belőlük a felfuvalkodott hamis tekintélyek tisztelete.

Üdítő volt látni, mennyire szellemesen és szabadon nevezik a Fidesz politikusait annak, akik valójában. Orbántól Áderig, Kövértől Semjénig mindenki pőrén állt előttük a maga valójában. Megszűnt a hamis tekintély. Ilyen lesz majd a hangulat, amikor megbuknak ezek. Semmibe veszik őket, Orbánban egy közönséges buta bűnözőt látnak majd maguk előtt, amiképpen az is.

Ezért viszketett Orbán tenyere, mert érezte, hogy ezekben a fiatalokban semmi tisztelet nincs iránta. Aztán jött a kollaboráns ellenzék, amely visszaépítette Orbán hamis tekintélyét. A hamis tekintély azért rossz, mert félelemmel tekintenek rá. Félik azt az embert, akinek tekintélye van, de Orbán tekintélye hamis tekintély. Először ezt kellene lerombolni.

Értelmi képességeit bárki lemérheti a tusnádi beszédek elképesztő butaságai alapján. Pedig ott mint ideológus, gondolkodó szólal meg, aki magyarázatot ad a világban zajló folyamatok irányáról és okairól. Bődületes butaságok és hazugságok keverednek. Azoknak pedig nincs igazuk, akik azt gondolják, hogy ezt nem gondolja komolyan, ez csak egy trükk, egy szerep.

Nem így van, Orbánnak ez a szellemi kapacitása. Aki a magyar NB I. meccseit nézi, s képes európai jelentőségű találkozókról hiányozni, hogy megnézze a Fehérvár-Haladás meccset, az nem egy művelt, okos ember, hanem egy nagy bunkó. De hívjunk segítségül igaz tekintélyt, különösen, hogy ezek a pojácák kereszténynek s a kereszténység védelmezőjének mondják magukat. Saját mérőzsinórjukkel mérjük meg őket.

A Biblia azt mondja Salamon bölcsességeinek könyvében, hogy “Az értelemben szűkölködő fejedelem nagy elnyomó is; de a ki gyűlöli a hamis nyereséget, meghosszabbítja napjait”. (Példabeszédek 28,16) Fordítsuk meg: aki elnyomó, az értelemben szűkölködő. Nem okos ember, nem értelmes, nem bölcs. Értelmes ember gyűlöli a hamis nyereséget, Orbán szereti.

Magyarországon, sajnos, még azt is meg kell magyarázni, hogy Orbán elnyomó vagy nem, mert nem veszik észre, hogy olyan ember, aki elfoglalja a közmédiát, a nyilvánosság tereit, hogy mások ne szólalhassanak meg, aki olyan választási törvényt csinál, amelyben csak ő nyerhet, aki mindenben korlátozza az ellenzék jogait, az elnyomó.

Hogy érthetőbb legyen, leírjuk az ellenkezőjét is: a nem elnyomó ember nem szolgákat tart, hanem ő szolgál másokat. Ez a különbség. Okos ember megalázza magát és mindenkinek a szolgája lesz. Az igazi nagyság ilyen. Jézus Krisztus ilyen volt, megmosta a tanítványai lábát, ő szolgált nekik, és nem ők neki. Gandhi ilyen volt, Nelson Mandela, Martin Luther King ilyen volt, és sorolhatnánk. Okos ember mindenkit különbnek tart magánál.

Az elnyomó embertől félnek. Azért engedelmeskednek neki, mert félnek tőle. Aki szolgálja a többi embert, attól nem félnek, hanem szeretik. A tekintély alapja nem a félelem, hanem a szeretet. Nem hatalmas akar lenni, hanem a legkisebb. Aki a legnagyobb ember akar lenni az Isten országában, az legyen közöttetek a legkisebb. Pedig Istennél nincs nagyobb, mégis így gondolja és így cselekszik. Ez az értelem, a bölcsesség és a jellem.

Az evilági ember, aki nem hisz az alázat, a szolgálat erejében, a szeretet adta tekintélyben, hanem a hatalomban és a nyers erőben, az elnyom másokat, megfélemlíti a környezetét, megvonja mások jogait és egyenlő esélyeit. Az uralkodó és elnyomó ember, aki szűkölködik az értelemben. Ezt kellene látni, hogy mi a különbség e két embertípus között.

A rendszerváltás utáni politikai életben én egyetlen embert láttam, aki közelített ehhez, Bajnai Gordont. Nem véletlen, hogy mint egyetlen esélyes miniszterelnök-jelölt, aki tudhatta azt, hogy Mesterházy Attila nem elég fajsúlyos ahhoz, hogy Orbán ellenfele legyen, mégis visszalépett önként és átadta a helyét, mert elhitették vele felelőtlen emberek, hogy ez a köz érdeke.

Az sem véletlen, hogy a 2014-es bukás után visszavonult a szakmajába. Ő az egyetlen, aki ezt megtette. Gyurcsány már nem volt képes erre. Neki egy lapot kellett volna alapítania és újságírással foglalkoznia. Azzal többre ment volna, mint egy párttal, ahol etetni kell a sok éhes szájat, és ehhez elvtelen kompromisszumokat megkötni.

De a baloldalon az Orbánra leginkább hasonlító ember jelenleg Botka László. Aki teljhatalmat követelt magának, és az MSZP öngyilkos módon ezt meg is adta neki. Hatalom kell neki. Az nem elég, ha ő szolgál, s ezzel szerez tekintélyt, akkor majd követik. Az nem elég neki, hogy meggyőz majd másokat. Neki uralkodni kell már most és elnyomni másokat.

Ha nem bojkottálnám elvi alapon a NER-t és a csaló választást, akkor sem szavaznék Botka Lászlóra, mert nem egy alázatos szolgálót látok benne, hanem egy elnyomót. Az pedig már van egy. S minél inkább szűkölködik valaki az értelemben, annal nagyobb elnyomó. Cseppet sem biztos, hogy nem Botka szűkölködik-e jobban az értelemben.

Erre utal, ahogy képtelen megegyezni a DK-val, eszelős gyűlölet hajtja Gyurcsány ellen, aki egy kihívás számára. A hatalmát és a hamis tekintélyét félti tőle. Ezért hazudik róla, és úgy tesz, mintha a választás érdekében nem kötne szövetséget Gyurcsánnyal, miközben annak az érdeke az összefogás lenne. De inkább elveszíti a választást, de akkor sem engedi közel Gyurcsányt. Ennek Orbán örül. Tudja, hogy neki Botka nem ellenfél. Még populizmussal sem.

Hangsúlyozom, hogy szerintem minden ellenzéki párt, aki résztvesz a választáson, kollaborál és mindem ember, aki elmegy szavazni, bárkire adja a voksát, Orbánra szavaz. A részvétele a rendszert legitimálja, és azt a hazug látszatot kelti, hogy Orbánnak legitim, demokratikus felhatalmazása van. De ha a kollaboránsok logikáját követjük, akik el akarják hitetni, hogy Orbánt a saját választási rendszerében is le lehet győzni (ami nem igaz), az egyetlen felelős magatartás a minél szélesebb összefogás és az ellenzéki egység megteremtése lenne.

Amikor Botka nem azt teszi, hogy nagy alázattal, másokat magánál különbnek tartva, őket és mindenkit szolgálva nem a megegyezést, a kompromisszumot, az összefogást keresi, akkor a hatalom szeretete miatt teszi ezt, és azt bizonyítja, hogy értelemben szűkölködő, elnyomó ember. Tökéletesen alkalmatlan egy demokratikus párt miniszterelnök-jelöltjének lenni.

Hogy ezt a pártja nem látja, hanem asszisztál ehhez, az a pártról is elmond mindent. Orbán örül Botkának, mert egy olyan ember, aki neki nem alternatívája. Aki nem jóval győzi le a gonoszt, hanem gonosszal próbálja legyőzni a gonoszt, ami nem sikerülhet. Belzebub által nem lehet kiűzni az ördögöt.

Siralmas, hogy hét év alatt nem sikerült megújítani vagy szanálni ezt a pártot, amelyet a háttérből Orbán irányít és Orbán tart el, s az ellenzék képtelen volt egy alázatos szívű, a fentiek szerint értelmes embert találni, aki tiszteli a baloldali riválisait, nem akar elnyomni senkit, hanem mindenkit szolgálni akar. Aki ellentéte lenne Orbánnak.

Ezért hiú ábrándok azok, hogy majd hamarosan megdől a rendszer, mert nincs alternatíva, és alternatíva nélkül a NER soha nem fog megdőlni. Úgy látszik, vagy felnő egy generáció vagy a CEU melletti tüntetések fiataljaiból alakul egy alternatíva. De a jelenlegi ellenzékiek nem értelmes, nem okos emberekből állnak, emiatt jellemük sincs. Kitartottjai a rendszer névadójának, és van közöttük, aki ezt még észre sem veszi.





Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.