Nevezhetnénk groteszknek is, hogy Oscar-díjat nyert egy olyan magyar rövidfilm, amely az ellenállásról szól. Annak a népnek a filmje nyerte az Oscart, amely cseppet sem áll ellen. Még a diktátor is megdicsérte a filmet és megdicsérte a díjat. “Wow” – mondta.

Az életben a film úgy végződött, hogy mindenki befogta a pofáját, sunnyogott, elénekeltek mindent. Akinek tiltva volt, az csak hápogott. Megnyerték a versenyt, a svédországi utat, és Erika néni (“Wow”) megdicsérte őket. A gyerekek depressziósan, megalázva, jellemben megtörve élnek tovább a világ legjobb kórusában, ahol egymással szemben játsszák ki őket.

Azért nem tud erre az Oscar-díjra büszke lenni egy magyar, mert nem tud szembe nézni vele. Ez olyan tükröt állít elé, ami a magyarokat morálisan megsemmisíti. Nem tudni, hogy az Amerikai Filmakadémia a diktatúrákról szóló tanmesét és az ellenállás emberi nagyságát díjazta-e, vagy tudta, hogy ezzel üzen Magyarországra.

Egy azonban biztos: egy kérdés eldőlt örökre. Ez a kérdés pedig az, hogy mi a helyes? Ha befogjuk a pofánkat, eltűrjük, hogy megalázzanak, szembefordítsanak, kihasználjanak bennünket, hogy megkaphassuk a csokoládét és a svéd utat, vagy elvszerűnek kell lenni embernek kell maradni bármi áron? A sunyi, számító lapítást kell választani vagy ellent kell állni?

A művészet megmutatta  a választ, a legrangosabb művészti díj és a világ értékítélete pedig hitelesítette. A “meg kell élni”, “el kell tartani a családomat”, “nem veszíthetem el a munkámat”, “mit érek vele, majd a többi úgyis csinálja tovább”, “más nem bojkottál”, és az összes többi hamis és hazug hivatkozás most megmérettetett és könnyűnek találtatott.

Az ellenállás, az összefogás, az együttműködés felmondása, a bojkott győzött. Nemcsak a filmben, nem csupán az Oscar versenyében, hanem győz minden alkalommal az életben is. Ja, igen, el ne felejtsük: az a hazugság is megbukott, hogy “a bojkott nem ér semmit”. Az Oscar-díjat egy olyan film kapta, amely ezeket a hazugságokat mind cáfolta.

A diktátorok megsemmisülnek és eltűnnek, ha ellenállásba ütköznek. Ha mindenki fellép ellenük. Nem segít rajtuk a békemenet, azok láthatatlanná válnak abban a pillanatban, amikor a diktátor morálisan megsemmisült. Erről szól az egyetemes művészet, most ezt mutatta meg egy újabb környezetben ez a film.

Ez az Oscar-díj azoknak adott igazat, akiket a kollaboráns, sunyi, megalkuvó és jellemtelen emberek szélsőségesnek, túlzónak, túl radikálisnak és hülyének, leginkább elmebetegnek neveznek Magyarországon. Akikre azt mondják, hogy könnyen pofáznak, ők nem élnek itt vagy nem az ő állásukat veszik el, nem az ő jutalmukat és csokoládéjukat vonják meg.

Az Oscar-díj a magyar nép legnagyobb dicsősége lenne, ha a magyarok ilyenek lennének. De mivel nem ilyenek, ez a szégyenükről szól. Semmi, okuk arra, hogy erre az Oscar-díjra büszkék legyenek. Erre az alkotók büszkék lehetnek, nemcsak mint művészi, hanem mint emberi teljesítményre is. De az, amiről a film szól, az a magyarok legnagyobb szégyene.

Annál nagyobb megalázás, hogy Orbán gratulál a filmhez, és a film sikeréhez, már nincs. Erika néni megdicsérte, és senki, de senki nem lázad fel, hogy most akkor mi kik vagyunk: Erika néni aljas trükkjeinek bábjai, jellemtelen, gerinctelen kiszolgálói, a csokival megvett emberi roncsok, vagy olyan emberek, akiknek van egy kevés önérzetük. Legalább annyi, mint egy tízéves gyereknek.

Nemcsak a film döbbenetes és megrázó, hanem a szituáció is. A magyaroknak olyan film sikerének kellene örülniük, amely olyan jellemeket mutat be, olyan magatartást emel fel, amilyenre ők képtelenek. A film hatására vagy fel kellene lázadniuk a sorsuk ellen, és az embertelenség, a saját gyengeségük, megalkuvásuk ellen, vagy lehajtott fejjel tudomásul venni, hogy mi nem ilyenek vagyunk.

Mi eladjuk magunkat. Mi nem állunk ki se magunkért, se egymásért. Velünk bármit meg lehet csinálni. Mindenre van kifogásunk és magyarázatunk. Mi eltűrjük a diktatúrát, nem is nevezzük annak. Amikor rájövünk, hogy a szeretett Erika néni egy rohadék fasiszta, akkor sem teszünk semmit, hanem tűrjük a terrort, nehogy elveszítsünk valamit. Mit is?

Most mindenki, aki semmit nem tesz, nem áll ki magáért és másokért, aki nem bojkottál, nem száll szembe, hanem engedelmeskedik, az mondja el szépen magában, hogy mit félt. Miért aggódik, hogy elveszíti? Mi ér többet az emberségnél, az emberi méltóságnál? Mire cseréli a szabadságát és a tisztességét? Mit kap érte? Mihez kell ragaszkodnia? Hallgassa meg saját kifogásait és vesse össze tízéves gyerekek egyenes és jellemes viselkedésével.

Akik elmebetegezik szerény személyemet, mert megélni akarnak ebben a kórusban, mert azt gondolják, ha nem állnak ellen a pszichikai terrornak, a megalázásnak, akkor eljutnak majd Svédországba, s addig is tömhetik a szájukba a lejárt szavatosságú ehetetlen csokit, amit a Dubajba tízmilliós bevásárlóutakra járó Rogán és társai meghagynak nekik, azok most ne örüljenek. Ne csináljanak úgy, mintha ez a film nem róluk szólna.

Talán az sem véletlen, hogy ennek a megrázóan gyönyörű rövidfilmnek a rendezője, Deák Kristóf nem Magyarországon él, hanem Angliában. Lehet mondani neki, kollaboráns pártok fanatikusai, hogy “könnyű az észt osztani kintről”, lehet mondani azt, hogy “onnan könnyű pofázni”. Ezeknek a szövegeknek ezzel az Oscar-díjjal vége. Mert ez a “kívülről pofázás” az egyetemes emberi értékekről szól, nem a szaros kis állásodról, amit féltesz, és ezeknek az emberi értékeknek az önmagára baromi büszke magyar nép képtelen megfelelni.

Erről szól a film, ha valaki nem tudná. A magyarokat ítéli meg elsősorban. Nem véletlen, hogy az általános mondanivalót is hordozó művet nem Angliában vagy beazonosíthatatlan helyen forgatták, mint a Legyek urát, hanem egy magyar iskolában, amely egyre jobban teljesít. Ahol emberi gesztusoknak a minimumát sem lehet felismerni egyetlen “tanárban” sem. Egyedül a még meg nem rontott gyerekek képesek az emberséges viselkedésre.

Ők sem sokáig. Mert ha elvonatkoztatunk a film szimbólumrendszerétől, és valóban iskolát látunk magunk előtt, akkor a magyar iskolában éppen az történik, ami ebben a filmben is látszik: agymosás, a személyiség megtörése, megalázása, jó alattvalók nevelése. A magyar nép pedig, amely kussol, a száját tartja, ezért mindig azt várja, hogy majd jön valaki, aki helyette elintézi, megszerzi, kikaparja. Mindig hinni akar valakiben. Ezért mindig Pukli-féle szélhámosok kezébe kerül.

Most éppen új szélhámosokban akar hinni, hogy majd ők megdöntik a diktatúrát, hisz ezek szebbek, fiatalabbak, most készülnek belépni a kórusba Erika néni irányítása alá. Már most azt mondják, hogy az elnémítottak és akik énekelhetnek, ne álljanak szemben egymással. Számolják fel a kóruson belüli ellentéteket, koncentráljanak a feladatokra. Ha Erika néninek jót ötlete van, akkor azt szavazzák meg. Ez a verseny és ez a svédországi út például egy jó ötlet. Ne legyen megosztó ez a két lány, aki szemben áll Erika nénivel.

Igen, a Momentumról beszélek. Be lehet helyettesíteni a közélet minden szereplőjét, és a magyar nép minden karakterét ennek a filmnek a szereplői közé. Ki kivel azonosul? Lehet választani. De ne hazudozzunk, kivételesen, ha lehet. Te ki vagy? Tátogó? Vagy éneklő? Mit szólsz, hogy egyesek nem énekelhetnek? Úgy jártak? Volt rá idejük? Le vannak tojva, Erika néninek igaza van? Nem lehet beazonosítani, hogy a Momentum pontosan az ellenkezőjét hirdeti, mint amiről a film szól? Nem így van? Hazudsz!

Ezzel a filmmel kellene járni az országot és felébreszteni az embereket. Hányan lennének Magyarországon, akik ezt megtehetnék? Mert nem szembesítenék azonnal azzal, hogy te ne beszélj, te az ellenkezője vagy, mint amiről a film szól. Ráadásul az ötlet az elnémított kislánytól, Zsófitól származott. Annak kell kezdeményeznie az ellenállást, akit elnyomnak, nem kell várni másokra.

Nem kell várni a herceget, a “karizmatikus vezetőt”. Ez lenne a magyarok igazi identitása, amit ez a film bemutat, nem az, amit a szélhámos Orbán hazudik, amit az alaptörvénybe írtak, és ami ezer éve nyomorítja ezt a nemzetet. Viszi egyik tragédiából a másikba. Ami kiveszi belőle a gerincet, a bátor és egyenes jellemet.

Ezt a filmet nem azért készítette az alkotója, hogy díjakat nyerjen, meggazdagodjon, és a magyarok úgy tegyenek, mintha semmi nem történt volna. Ez a film falhoz állít mindenkit. Megkérdezi, hogy te ki vagy? Te mit tennél? Te mit teszel? Kitaláltad már a hazugságodat, hogy miért nem teszel semmit? Mire mennél egyedül? Hazudj még. Sunnyogj ki az utcára, mint hűséges alattvaló. Ha hazamész, kommentelgess a Facebookon vadul. Hülyézd le, aki azt mondja, hogy ne másra várj, ne mást vádolj, a hiba benned van.

Most ne mondjam meg, hogy nem én vagyok a hülye, hanem ők? Ez a film arról szól, amit hét éve folyamatosan írok, és amiért számító, korrupt és hazug emberek elmebetegnek neveznek. Nem mintha bármit is számítana. De azért jó látni, amikor az embernek igazat adnak. Nem is akárkik. Ez a film a művészet nyelvén mondja el ugyanazt.

Ne reménykedj, amíg nem vagy olyan, mint egy tízéves kisgyerek, addig nem szabadulsz meg, nem is érdemled meg. Legyetek olyanok, mint a gyermekek, ha ismerős ez a mondat. Ne tűrd, hogy megalázzanak, pszichikai terror alatt tartsanak, ne légy megalkuvó. Főleg ne hazudj, se magadnak, se másnak. Vagy ember vagy, vagy alattvaló vagy. Döntsd el, utána ne vádolj senkit, ne játszd el, hogy Pukli, meg a Momentum, meg a következő szélhámos. Fejezzétek be a hazudozást. Erről szól ez a film.



29 hozzászólás : Bartus László: Egy Oscar-díj a magyarok szégyenéről

  1. NERKeseru

    February 28th, 2017

    Ez a 10 eves kor nagyon erdekes 🙂 Nalam is akkor kezdodtek a “problemak”, akkoriban jottem ra, hogy soha nem sodrodom elvtelenul vagy felelembol, es igy is elek a mai napig.
    Pont a minap beszeltem hosszan egy kint elo ismerossel, es nagyon egyetertettunk abban, hogy onerzettel, onbecsulessel es igazsagerzettel elni ebben a magyar, kifejezetten mergezo kozegben eleg heroikus vallalkozas.
    De ha mar nem szartam be eddig egyetlen rendszerben sem, sem barmely kormany vezetese alatt, hat pont nem a kis faszporgettyu orban rezsim alatt fogok megvaltozni 🙂
    Es amit nem hittem soha mondjuk 1989 korul, hogy csaknem 2-3 generacioval kesobb is pont olyan rettego, ostoba, manipulalhato senkik lesznek majd ilyen nagy szammal, abban ennel nagyobbat nem is tevedhettem volna talan. De el nem tudtam kepzelni. Tenyleg nem.

    Nem baj, egy karikat ment mar korulottem a vilag, hat most majd megnezem ujra elorol, idombol futja, elveim nem valtoznak.

    Reply
  2. dee bee

    February 28th, 2017

    Gyere haza Mikkamakka!

    Reply
  3. Kamupipoke

    February 28th, 2017

    “A gyerekek depressziósan, megalázva, jellemben megtörve élnek tovább a világ legjobb kórusában, ahol egymással szemben játszák ki őket.”

    Játsszák, ha kérhetném. És akkor nem húzza alá a helyesírás-ellenőrző!

    Reply
    • Manó

      February 28th, 2017

      Az a felszólító mód esetében lenne helytálló itt azonban kijelentő módú. Aki nem tud nyelvtannáci, nem kell annak nyelvtannáci. Jobb lenne ha senki sem tenné, de így különösen kínos.

      Reply
      • molnár ági

        February 28th, 2017

        Arany drága Manó!
        Ha valaki nincs tisztában a magyar helyesírás szabályaival,akkor ne oktassa a többieket!
        A játssza szó a cikkben valóban nem felszólító módú igealak,mégis hosszú( kettőzött) sz-szel kell írni..Ha mond valamit ez a szó Önnek ,hogy tárgyas ( a mai terminus technicus szerint határozott) ragozás, akkor igazán tudhatná,hogy az egyes szám 3.személyű igealakban személyragja a “ja”. Ezen személyrag j-je teljesen hasonul a szótő/igető sz hangjához,így itt is kettőzni kell az sz- et!
        Ez általános iskolai /5-6. osztályos/ tananyag.Úgy hívják,hogy írásban jelölt teljes hasonulás!
        Bocsi!:-)
        Szóval…ez inkább Önre nézve kínos!:-)

        Reply
      • Elter András

        March 1st, 2017

        Kedves Manó, kijelentő módban is úgy van, hogy játsszák (játsz-ják hasonulás miatt). Tehát nem csak az elvi dolgokban gyenge a látásod (lásd alant), hanem a nyelvi érzéked is gyenge.

        Reply
      • Elter András

        March 1st, 2017

        Nem az van, hogy a végén még te égtél le csúnyán?

        Reply
      • Frankie

        March 2nd, 2017

        Most ki az ellenség, a nácik, vagy a helyesírás?
        Még hogy egy “sz”! A “-ják” hasonulva kettőzi a “sz”-t.
        A “játsszák ki” a helyes. Ne tévesszük meg a gyanútlanokat!
        Oppá, látom, többen is megelőztek.
        Na jó, akkor a demokráciát is gyakoroltuk.

        Reply
  4. Elegáns Emilné

    February 28th, 2017

    bartus, te kirúgott szektás, mióta vagy te “MAGYAR”???

    Reply
    • Elter András

      March 1st, 2017

      Tisztelt Elegáns Emilné, te miért vonod kétségbe az USA-ban élő Bartus László magyar voltát? Netán gyűlöletkeltő, kirekesztő, fasiszta aljas ember vagy? Mert innen úgy tűnik.

      Reply
  5. Manó

    February 28th, 2017

    Tehát a cikk tanulsága: Erika nénit, csak Juliska nénivel lehet legyőzni, akit korábban már kirúgtak hasonló okokból, mint amiért épp most Erika nénit karhoztatjuk, és aki mást mond, az megalkuvó. Gratulálok ehhez a logikai nemi erőszakhoz.

    Reply
    • Elter András

      March 1st, 2017

      Ez egy hülye faszság amit írsz. Senki nem állította, hogy Erika nénit Juliska nénivel lehet legyőzni, hanem azt, hogy Erika nénit (tehát a rohadt orbánt) a nép együttes ellenállásával lehet legyőzni, ahogy a film is jól ábrázolja. Vagy tán nincs neked erkölcsi érzéked? Fejleszthető.

      Reply
  6. kiwi imádó

    March 1st, 2017

    mennyi torzítás és ferdítés… nem tudom ki az író, annyira nem is fontos. ami szerintem inkább az, hogy 1. az oscar díj nem a legrangosabb művészeti díj hanem a legrangosabb szórakoztatóipari alkotásért járó díj. és nagyon nagy hangsúlyt játszik benne a politika. itt nincsenek művészfilmek, itt azok a filmek vannak, amelyeket a legnagyobb költségvetéssel csináltak, hogy emberek milliói fizessenek érte. ha művészfilmeket keresünk, azt itt nem találjuk meg. ez nem veszi el a díj értékét a film alkotóitól, csak nem árt a helyén kezelni a dolgot. 2. az embereket nem lehet megváltoztatni. eddig pszichológiai végzettség nélkül is el szokott jutni egy felnőtt ember, ha tanult, és művelődött. az 56 éves jános bácsi, aki borosüveggel veri be a másik ember fejét, csak mert máshogy gondolkodik, vagy az élet iskoljában tanult marika néni, aki utolsó 15 évében a bevándorlóktól retteg, annak ellenére, hogy sosem látott egyet sem, nem lesz más ember semmilyen hatásra. az az ember, aki nem tud leírni a nevén kívül semmit, és nem tudja elolvasni a feliratos filmek feliratát sosem fog tudni kritikusan gondolkodni, nem fogja tudni mikor verik át és mikor nem, hogy mi az, aminek érdekelnie kéne, mert rá is kihat és mi az aminek nem. pl azzal nem segít magán, ha nagy magyarország képe virít a facebook coveren és senki másnak sem segít. tanulni kéne inkább, de nem tud tanulni sem, mert csak a fals híreket találja meg és csak azt adja tovább, mélyítve ezzel az oktatási pöcegödröt. miért nem erről szónokol? mert ez, a cikkben csak rossz duma, ebből nem épül se demokrácia, se diktatúra, se nagy magyarország. miért nem áll elő javaslatokkal, hogy lehetne elérni, hogy a most felnövő generáció legalább olvasni tudjon? hogy megtanuljon gondolkodni? hogy akarjon is gondolkodni? ezekre a kérdésekre kéne megtalálni a választ de a cikk csak köpköd. köpködi a magyarokat válogatás nélkül, köpködi saját magát, mert ő is magyar és mert egy ilyen írással semmivel sem lett jobb egyik általa annyira lenézett honpolgártól sem. de ez mire jó? semmire. megtanulja tőle bárki észverenni, hogy kamu híreket olvas? nem. megtanulja tőle, hogy ne vegyen fel hitelt egy nagyképrnyős tévé miatt? nem. megérteti vele, mi az a demokrácia? nem. megtanulja, hogy emberségesnek éri meg lenni nem gyűlölködőnek? nem. a szerző kiadta magából a belső feszkót egy szép kedd este. csakhogy ez nem újságírás, hanem trollkodás. javaslom az amerikai népszava működtetése helyett csináljanak egy olyan alapítványt, ami rászoruló gyermekeknek segít abban, hogy tudjanak tanulni, továbbtanulni, művelődni. és nagyon válogassák meg a tanárokat.

    Reply
  7. Elter András

    March 1st, 2017

    Bocsáss meg Bartus László, hogy itt kérdezem meg, szerinted a Vigyázó blogon író ‘Abdias’ nevű kommentelő mögött is morvai áll?

    Reply
  8. Kőhegyesi

    March 1st, 2017

    Kedves László!
    Nekem – egyszerű polgárnak – olyan képzetem támadt, hogy Ön nem is látta a filmet, esetleg mást láttunk. Ugyanis – az én olvasatomban – az igazság győzelmét látjuk a gyerekek szemén át! A végén a tanárnő megszégyenülten távozik, a gyerekek pedig –mindenki – tátott szájjal és nem tátogva éneklik a dalt! Ez pedig független attól, hogy mi is történt – ha történt – a valóságos történetben. Én ebből nem azt vonom le, amit Ön – én úgy gondolom, számíthatunk a jövő generációjára, akiket nem lehet megetetni, semmiféle eszme eltorzításával, egyeduralomra való törekvésével, gyűlöletkeltéssel. Persze lesznek köztük – remélhetőleg kevesen – akik továbbra sem változnak meg, azokon túllép majd az élet, a történelem. Aki pedig nem tud büszke lenni erre az Oscar-díjra, az gondolkozzon el a magyarságán, a saját érzelmein. A magyarok nem hülyék, pontosan tudják, ismerik a hazai helyzetet. Önnek is el kell ismernie – a jelenlegi ellenzék korábbi kormányzásai és tevékenységei során jelentősen alulmúlta a jelenlegi kormány munkáját! Lehet, hogy ez fáj Önnek és az ellenzéknek, de igaz! Akkor miért is várnánk azt, hogy az emberek lázongjanak. Mi, magyarok lázongó nép vagyunk, ha diktatúra van, azt hosszú távon kiiktatjuk, de ehhez mindenkinek látnia kell a tényt. Én mostanában azt hallom, olvasom, hogy ezt a jelenlegi kormányt a lakosság nagy része gyűlöli – nos, akkor semmi baj, jövőre süllyesztőbe kerülnek, az ellenzék pedig kormányt alakíthat! Addig csak kibírjuk valahogy! A Momentumról valószínűleg igaza van, magam, mint Olimpia-pártoló, mélységesen elítélem őket, tekintve, hogy várhatóan 18-tól már nem is a jelenlegi kormány lesz hatalmon.
    További jó egészséget kívánok Önnek! Dolgozzon tovább a haza üdvéért!

    Reply
    • Elter András

      March 1st, 2017

      Tévedtél. Bartus nem azt írta, hogy ez a film ne volna hatalmas teljesítmény, melyre ne lehetne bárki büszke, hanem azt, hogy egy olyan erkölcsi helytállást mutat be, melyet az ország képtelen produkálni, éspedig gyávaságból, és erre tényleg nem büszkének kell lenni, hanem szégyellni kell, de nagyon.

      Reply
      • Elter András

        March 1st, 2017

        Illetve pontosítok. Magyarként erre a magyar alkotásra csak akkor lehet bárki büszke, ha fel tudja mutatni azt az erkölcsi minimumot, melyet a film ábrázol. Ha nem, akkor az az ember gyáva alak, és ugyan miképp is hivatkozhatna egy bátorságot felmutató filmre a gyáva?

        Reply
        • Kőhegyesi

          March 1st, 2017

          Érdekes elmélet – akkor ezek szerint az emberek zöme – mondjuk a balliberális oldal szimpatizánsai, gyávák, mert egyöntetűen nem rohannak forradalmat csinálva megdönteni a regnáló kormányt? Akkor te hova tartozol? Mikor rohansz a Parlamenthez kormányt dönteni? Hányan követnének? S hányan állnak a kormány mellett? Tudjuk a választ? Nem – a 18-as választások eldönthetik a kérdést.

          Reply
    • Elter András

      March 1st, 2017

      “Mi, magyarok lázongó nép vagyunk” Mármint úgy akartad írni, hogy mi, magyarok gyáva és megalkuvó nép vagyunk?

      Reply
      • Elter András

        March 1st, 2017

        Ugyanis ha mi lázongó (pontosabban lázadó) nép lennénk, akkor orbán már börtönbe vakargatná a tökét.

        Reply
        • Elter András

          March 1st, 2017

          Természetesen “börtönben”, és nem “börtönbe”, de parasztosan így is jó: börtönbe’ 🙂

          Reply
    • Elter András

      March 1st, 2017

      “tekintve, hogy várhatóan 18-tól már nem is a jelenlegi kormány lesz hatalmon.” Mire alapozod ezt a valószínűsítést?

      Reply
      • Kőhegyesi

        March 1st, 2017

        A „várhatóan” azt jelenti, hogy mivel az ellenzék és a még szabad sajtó szerint a lakosság nagy része gyűlöli Orbánt, a 18-as választáson ellene szavaznak. Ennyi!

        Reply
        • Elter András

          March 1st, 2017

          Röhöghetek jó nagyot? Ceausescut is gyűlölte a nép nagy része, de vajon szavazással távolították el? Nem. Amúgy orbánnal szembeni antipátia nem olyan kiterjedt, mint annak idején ceausescuval szembeni volt. Ezért gondolom azt, hogy ha orbán egyáltalán el lesz távolítva, az nem választás útján fog megtörténni.

          Reply
          • Elter András

            March 1st, 2017

            “az nem választás útján fog megtörténni.” Ha egyáltalán tartanak 2018-ban választást.

          • Kőhegyesi

            March 1st, 2017

            Ezt ugye nem gondolod komolyan – mármint, hogy nem lesz választás! A választás nélküli eltávolítást puccsnak szokták nevezni! Márpedig demokráciában nem szokás puccsozni! Három lehetőség áll fenn – egyrészt a Fidesz saját erői mozgatják el Orbánt a hatalomból, vagy választás útján bukik a Fidesz, vagy külső beavatkozással, aminek a jogalapja viszont nincs meg. Vélhetően nem is lesz.

  9. Frankie

    March 2nd, 2017

    Érdekes látni, hogy számos embertárs nem ugyanazt a filmet látta.
    Ja, és nem ugyanazt az országot.
    Deák Kristóf is csak kamillázna, ha végre megtudná az igazságot a saját filmjéről :-DDD.

    Reply
  10. Aradi Emil

    March 6th, 2017

    Tisztelt szerkesztő úr!

    Egy barátom szólt, hogy feltétlen olvassam el cikkét, mert egészen kiváló, eredeti, lényeglátó, szókimondó. Valóban. Én azonban szeretném kiegészíteni, ha lehet, hogy általános érvényű legyen.
    Egy filmből mindenki azt a tanulságot vonja le, ami hozzá a legközelebb áll. Ezt hívja az esztétika többsíkúságnak, s a remekművek sajátja. Ön, mint Magyarországról elüldözött szabadságharcos úgy értelmezi Deák Kristóf Mindenkijét, mint a hazánkban dúló diktatúra elleni lázadás megfogalmazása. Lehetséges, de azt semmiképpen sem hiszem, hogy az amerikai zsűri is ezt gondolta volna a londoni filmrendező alkotásáról, hiszen annyira nem ismerhetik a magyar viszonyokat, s egyébként is csak általánosan értelmezhető mondanivalót díjaznak. S a mindenki igazsága nem csak általános, de nagyon is aktuális – szerte a világban. Az, hogy hazugságban élünk, s opportunisták vagyunk: bizonyos előnyökért lenyeljük, sőt támogatjuk a csalást, a megkülönböztetést és az erővel való visszaélést. És ne tessék most a durva antidemokratikus politikai rendszerekre gondolni! Hanem a mi kis életünkre a jólétben. A munkahelyünkre, családunkra, lakókörnyezetünkre, iskolánkra. Ha a Mindenkiéhez leginkább hasonló példát akarnék hozni, az élsporthoz fordulnék. A legnagyobbak, a legfejlettebb, legdemokratikusabb berendezkedésű országokban is az oly megbecsült, és az erkölcsi tisztaság jelképeként elnyert olimpiai érmeket sorra csalással szerzik meg. Olyan doppinggal, amelyet a nevező ország legfelsőbb szervei hagynak jóvá titokban. Közben meg mindenki tudja, s azok, akiknek bizonyíték is van a kezükben hallgatnak (még a lebukást követően is) csak hogy a ravaszul elnyert dicsőségből részesüljenek. Ahogy a Mindenki iskolája.
    Többszörös ellentmondásra mutat rá Deák alkotása. Számomra a legfontosabb, hogy ne higyjünk a “közös sikereknek”. Egy kalapácsvető aranyérme nem lehet az én sikerem. Hazug az a propaganda, amely szerint nekem büszkének kellene lenni rá, csak mert ő is magyar. Semmi közöm kiváló teljesítményéhez, nem dolgoztam meg érte, s nem is akarok áldozni érte. Mert azt is tudom, a befizetett pénzből, és a sikerből valakik nagyot kaszálnak, s csak egy kisebbik része jut annak, aki ezért a sikerért valóban megdolgozott (de ez már az ő ügyük). Ugyanígy nem vagyok büszke Deák Kristóf filmjére se, jóllehet kitűnő alkotásnak tartom, de nem hiszem, hogy azért jött létre, mert én is magyar vagyok. Ahogy a Mephisto Oscar-díjára sem voltam büszke, még kevésbé III/III-as rendezőjére. A párhuzam a két sikerfilm között talán annyi, hogy mindkettő valamiféle emberi galádságról szól. És arra, hogy ezekben a magyarok ennyire jártasak – szerkesztő úrnak teljesen igaza van -, nem lehetünk büszkék.

    Reply
    • Amerikai Népszava

      March 6th, 2017

      Kedves Aradi Emil, köszönöm, hogy megírta a véleményét és a gondolatait. Nagyon inspirálóak voltak számomra. Egészen új szempontokat is merítettem belőlük. Üdvözlettel, Bartus László.

      Reply

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)