Biden történelmi beszédben igazolta az afganisztáni kivonulást

11 perc olvasási idő
10

Joe Biden kétséget kizáróan történelmi jelentőségű beszédben igazolta az amerikai csapatok kivonását Afganisztánból. A beszéd szélesebb történelmi kontextusba is helyezte a történteket, s választ adott a kivonulás részleteit illetően is azokra a kritikákra, amelyek akár kivonulás ténye, akár annak módja miatt érték. A legfontosabb bejelentése a kényszerhelyzet volt, amelyet Trump teremtett a tálibokkal való egyezségével: a tálibok azt ajánlották, hogy ha a megbeszélt határidőre Amerika kivonul, senkinek nem lesz bántódása, ha nem, akkor kiújul a háború.

Biden rámutatott, hogy Amerikának nem lett volna miért újabb háborúba keveredni a tálibokkal, akik erősebbek lettek, mint valaha, mert Trump alatt 5 ezer tálib vezetőt engedtek ki börtönökből, és Amerika újabb tíz évre benne ragad egy háborúban, amelyet már nem tudja, miért vív. Vagy a kivonulás vagy a háborús helyzet eszkalálódása között kellett választani. Amerika azért foglalta el Afganisztánt, hogy megtalálja Oszama Bin Ladent és szétrombolja az Al Kaida afganisztáni állásait. Ez megtörtént. Az Iszlám Állam máshol alakult meg, Amerika pedig beszorult Afganisztánba.

Biden kitért arra, hogy húsz év alatt megváltozott a világ. Amerikának ma nem Afganisztán jelent fenyegetést, hanem a kínaiak és az oroszok, egészen más kihívásokkal kell szembenéznie, ehelyett a haderejét Afganisztánban állomásoztatja egy idejét múlt háborúban, ami nemcsak a figyelmét, hanem az anyagi erejét is leköti és felemészti. Mindezt a semmiért, mert az eredeti célok teljesültek. Biden egyértelművé tette, hogy Afganisztánban az amerikaiak kizárólag azért voltak, hogy az amerikai érdekeket védjék, nem azért, hogy megváltoztassák Afganisztánt.

Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy ha 2001. szeptember 11-én nem Afganisztánból, hanem mondjuk Jemenből éri Amerikát támadás, akkor Amerika soha nem ment volna Afganisztánba. Nem az volt a cél, hogy a “demokráciát exportálják”, de a korábbi elnökök úgy gondolták, hogy Afganisztán biztonságosabbá tételéhez hozzájárulhat, ha segítik az országot. Biden hangsúlyozta, hogy ezzel a kivonulással lezárult egy korszak, nemcsak az afganisztáni háború, hanem az amerikai hadviselés szempontjából is. Ma már egészen másképp kell védekezni a terrorizmus ellen is.

Lezárult ez a korszak, “véget ér a más országok átalakítására irányuló jelentős katonai műveletek korszaka”. Igaza van abban is, hogy elkerülhetetlen volt a káosz az országban, amikor az amerikai csapatok távoznak, és ha előbb kezdik el a civileket kimenteni, akkor is ugyanígy megrohanták volna az afgánok a repülőteret. Mellesleg jegyezzük meg, hogy az álhírek természetére jellemző, hogy azt állítják amerikaellenes uszítók, hogy Amerika a táliboknak adta a fegyvereit vagy otthagyták. Ezek az afgán hadsereg fegyverei, amit azért kaptak Amerikától, hogy harcoljanak a tálibok ellen.

Mint mondta, az afgán tapasztalatok alapján soha nem fog megtörténni az, hogy Amerika úgy védi meg önmagát, hogy elfoglal egy másik országot, és ott állomásozik évtizedekig. Az idő túlhaladta azt a hadviselést is, amit húsz éve kezdtek Afganisztánban. Ma már a kiberhadszíntéren zajlik a háború, nem kézifegyverekkel. Ha a tálibokkal Trump által megkötött szerződést nem teljesíti, akkor egy újabb véres háború kezdődik, hagyományos fegyverekkel, iszonyatos áldozatokkal, a semmiért. Azért, mert a nehézségi nyomaték miatt nem tudnak kijönni.

Biden elmondta, hogy amit egyesek folytatni szerettek volna, abba amerikai fiatal katonák ezrei haltak meg, több tízezer sebesültet kellett hazahozni, közülük sokan elveszítették a végtagjaikat. Az afgán megszállás naponta 300 millió dollárba került Amerikának. Ha eszkalálódik egy újabb háború a tálibokkal, akkor nem kivonulás következett volna, hanem bevonulás, mert még több katonát kellett volna Afganisztánba küldeni, hogy meghaljanak. Mindennek semmi értelme nem lett volna.

Egy olyan országban kellett volna az afgánok polgárháborúját megvívni a helyiek helyett a tálibokkal, amelynek korrupt kormánya az első puskalövésre elszaladt, amelynek az amerikaiak által felfegyverzett 300 ezer fős hadserege minden ellenállás nélkül adta át saját hazáját a táliboknak, a többségük átállt, és átadta nekik az amerikai fegyvereket. Biden ezzel indokolta azt is, hogy az előre eltervezett forgatókönyv meghiúsult, mert senki nem számított ekkora árulásra és ilyen gyors összeomlásra.

A megváltozott helyzetben azonban a Biden-kormányzat emberfeletti teljesítményt nyújtott, két hét alatt 122 ezer embert mentettek ki. Kritikusai számonkérik azt a 100-200 amerikait, akiket nem tudtak hazahozni, pedig “Biden azt ígérte”. Biden most elmondta, hogy ezek az emberek sokszori felszólításra sem mentek ki időben a reptérre, márciustól 19 alkalommal megtehették volna, hogy kényelmesen hazakoöltöznek. Nem a repülőtér betonján hagyták ott őket.

Hogy mennyire nem lehetett számítani az afgán kormány és hadsereg ilyen gyors összeomlására, azt jól mutatja, hogy a tálibok előretörése előtt 5 ezer amerikai közölte, hogy nem akarja elhagyni Afganisztánt. Az ott élő amerikaiak sem számítottak ilyen árulásra, és hogy 300 ezer kiképzett afgán katona az amerikai fegyverekkel a kezükben egy puskalövés nélkül elszalad, és megadja magát. Az afgán nőkért és asszonyokért joggal aggódóknak szembe kell nézniük a ténnyel, hogy nem Amerika hagyta őket cserben, hanem saját kormányuk katonáik, a férjeik, az apáik.

Nem Biden volt alkalmatlan, nem az ő vezetői képességei miatt lett káosz, hanem az árulás és szökés miatt új helyzet állt elő. De az új helyzetben az amerikai kormány a történelem legnagyobb légi mentését hajtotta végre két hét alatt, méghozzá állandó terrorfenyegetés alatt. Az afgán háború 2 ezer halottját még 13 amerikai katona követte, de ha nem vonulnak ki, akkor ennek sokszorosa lett volna. Biden felvázolta azt az átfogó képet is, ami felváltja az afganisztáni missziót a külpolitikában. Mint mondta, Afganisztánban 2001-től védték Amerikát, de Amerikát 2021-ben kell megvédeni.

Biden azt mondta, hogy egy korszak lezárult, és elkezdődik egy új korszak. Előre kell nézni és a jövő kihívásaival kell foglalkozni. Az afgán misszió nem volt hiábavaló, mert biztonságosabb lett tőle a világ, de véget ért. Azt mondta, hogy nem fejezték be a mentést, mert diplomáciai úton megszervezik azoknak az amerikaiaknak és a segítőiknek a kimentését, akik még ott maradtak. Biden kiváló beszédet mondott, igazolta a döntését és emlékeztette az amerikai családokat: hány ünnepen, születésnapon volt üres a családi asztalnál az egyik szék. 800 ezer amerikai szolgált Afganisztánban.

Felsorolta a betegségeket amelyeket kaptak a poszttraumás tünetekig bezárólag, s hogy naponta 18 amerikai veterán vet véget az életének. Meddig kellett volna még ezt folytatni?







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Markó Beáta: A járvány jótékony haszna

Következő cikk

Lipótmező: Orbán az oszmán megszállással azonosította az afgán menekülteket