A Facebookon óriási érdeklődést váltott ki Szilágyi N. Sándor kolozsvári nyugalmazott tanár elemzése a csíki sör körüli nacionalista perpatvarról, amelybe a magyar kormány is beavatkozott, ugyancsak nem szakmai és jogi szemmel. Az írásból kiderül, hogy a nagy magyarkodás a magyarok árthat legjobban, ha a Heineken kivonul Csíkszeredáról.

Mint arról írtunk (“Bombázzuk le a Heinekent, nem baj, hogy igazuk van”), egy élelmes és ravasz székely atyafi néhány társával ellopta a Heineken márkenevét, amelyet a Heineken megvásárolt. Egyszerű névjegybitorlásról van szó, de a csíki sör a magyarság szimbóluma lett, a cég elleni jogos kereset és bírósági ítélet támadás a magyar kultúra, a magyar nyelv és a Székelyföld ellen.

Itt vannak a tények a csíki sörháborúról Szilági N. Sándor tollából:

“1. Csíkszeredában 1974 óta gyártanak sört. Először Harghita volt a neve, majd 1993-tól Ciuc Premium. 2003-ban a holland Heineken cég megvette a sörgyárat ezzel a márkanévvel együtt.

2. Ezt a sört románul mindenki bere (de) Ciuc néven ismeri. Ha ezt magyarra fordítom, Csíki sör jön ki, ahogy a magyarok mindig is hívták, még ha nem volt is ráírva magyarul, sőt a csíkszeredai gyár kapujára is ez van kiírva: Fabrica de bere Ciuc – Csíki sörgyár (és nem Ciuc sörgyár).
3. 2013-ban a szintén Hollandiában bejegyzett Lixid Project Kft. és Lénárd András vállalkozó 50–50%-os tulajdonosként Csíkszentsimonban kézműves sörgyárat hoz létre, 2014-ben meg is kezdik a gyártást. Mivel azon a piacon, ahova a legkönnyebben el tudnak jutni, a fő konkurens a Heineken Ciuc Premium-a (azaz a magyarok körében a Csíki sör), a magukét Igazi Csíki Sör-nek nevezik el, így, magyarul, hogy a magyarok már csak ezért is inkább ezt vegyék, még ha drágább is egy kicsit. (Annyit viszont megér, hiszen ha ezt vesszük, nemcsak a sört fizetjük, hanem a „magyarságot” is. A piacnak ugyanis semmi sem szent, a magyarságot simán lehet marketingcélokra is használni, úgysem fog az senkinek leesni, hogy aki „magyarságot árul”, azt akár nemzetárulónak is nézhetné valaki.) De nemcsak ezért kell hogy magyarul legyen, hanem azért is, hogy hátha így a magyarul nem tudó románok nem veszik észre a stiklit, és ezzel a névvel el lehet szipkázni a vásárlókat a Heineken elől. És biztos, ami biztos, a Csíki Sör márkanevet 2013. szeptember 2-án, majd az Igazi Csíki Sör márkanevet 2014. április 15-én nem is Romániában, hanem Budapesten jegyeztetik be.
4. Csak hogy legyen világos: bármennyire tiltakoznának is ellene, a márkanévegyezéssel (legalábbis a vásárlók nyelvében) kezdettől fogva tisztában kellett legyenek, hiszen különben miről szólna az vajon, hogy Igazi (de csak apróbb betűkkel a CSÍKI SÖR fölé írva), ami mellesleg a cég nevében – Csíki Sör Manufaktúra – nem is szerepel? Mihez képest igazi ez? Ez így csakis arról szólhat, hogy: ne a Heineken Ciuc Premium-át/Csíki sör-ét vegyétek (mint eddig), mert az igazi a miénk! Ha nem éppen ez lett volna a céljuk, simán találhattak volna neki más szimbolikus nevet is (ha már mindenáron a magyar/székely nemzeti öntudatra akarták építeni a marketinget), amiből semmi baj nem lehetett volna, hiszen elég nagy a választék, pl.: Góbé Sör, Csaba Királyfi Sör, esetleg Autonóm Sör (hogy a jó ügyet is vigyük előrébb egyúttal).
5. A Heineken vak kellene legyen, hogy ne lássa rögtön, hogy ezt egyenesen az ő termékük ellen nevezték így el, hogy a névvel együtt vigyék el az addigi Csíki sör vásárlóit is, tehát 2014. december 3-án bepereli őket a Hargita megyei törvényszéken márkanévbitorlás, illetve tisztességtelen verseny címén, ami szerintem még érthető is. A bíróság a Heinekennek ad igazat.
6. Az Igazi Csíki Sör igaza mellett nem sok érv szólhatott, különösen a vásárlók nyelvhasználatát is figyelembe véve. Próbálkoztak ugyan mindenféle nyelvi csűrés-csavarással is (márkanevek esetében erre elég sok lehetőség is van), például azzal, hogy a Csíki Sör nem lehet a Bere Ciuc fordítása, hiszen ez románul Bere din Ciuc lenne. Azt persze nem mondták, hogy a Bere Ciuc viszont magyarul biztos nem lehetne Csík Sör, és azt sem, hogy a román nyelvű Facebook-oldaluk címe: Adevărata Bere Ciuc (és nem din Ciuc). A helyzet elég egyértelmű volt, de mihelyt beperelték őket, a magyarok körében ebből rögtön „magyar ügy” lett: na tessék, már ezt is támadják, mert magyar, tehát akkor védjük meg a mi „magyar sörünket”.
7. A cég fellebbezése után az ügy előbb a marosvásárhelyi, majd a suceavai bíróságra kerül át. 2015. március elején a Suceava Megyei Táblabíróság elutasította a Heineken keresetét, mert nem látta eléggé megalapozottnak. Úgy látszik, onnan nézve nem látszott olyan jól, miről is szól ez. A magyarok akkor a győzelmüket ünnepelték, és senki sem tiltakozott, pedig akár utcára is vonulhattak volna a döntés ellen, hiszen ha ezt valaki rosszhiszeműen precedensként akarná felhasználni annak alátámasztására (márpedig nálunk sok minden előfordulhat), hogy ha valami magyarul van, akkor nem jelentheti ugyanazt, mint ami románul van, akkor simán leszedethetné például a Madéfalva feliratot a helységnévtábláról, arra hivatkozva, hogy annak a településnek a neve hivatalosan Siculeni, a Madéfalva név pedig nem jelentheti ugyanazt a helységet, ha egyszer magyarul van, tehát nincs mit keressen ott (sőt törvényellenes).
8. 2017. január 27-én viszont a Maros Megyei Táblabíróság úgy döntött, hogy ez akkor is márkanévbitorlás, illetve tisztességtelen verseny, ha a márkanév magyarul van, és megtiltotta az Igazi Csíki Sör név további használatát.
9. Erre rögtön ez jelent meg a cég Facebook-oldalán, amitől elindult az őrület: „Betiltotta a román táblabíróság az Igazi Csíki Sör gyártását és újra a Heinekennek kedvezett! 30 napon belül meg kell semmisíteni minden tárgyat és eszközt. […] Jelenleg 140 embert foglalkoztatunk Székelyföldön. Ez egy támadás egy székely vállalkozással szemben, amely felvállalta az identitását, a magyar nyelvet és szimbólumai használatát!” Vagyis: a cég minden tökéletlenségéért és stiklijéért nyilván a román táblabíróság a hibás, és mindez csak azért történt, ugye, mert a székely vállalkozás felvállalta… stb., tehát akkor most talpra, magyar! Csakhogy ez így most már nem is tisztességtelen verseny, hanem felháborítóan tisztességtelen tájékoztatás. Vagy rafináltan tudatos félretájékoztatás (mifelénk aljas hazugságnak mondják az ilyet). Hiszen: (1) Nem a gyártást tiltották be, hanem csak az Igazi Csíki Sör márkanév használatát. A sört gyárthatják tovább, csak adjanak neki más nevet, ami nem minősül márkanévbitorlásnak, illetve egy másik márka nevével való tisztességtelen visszaélésnek. Ezenkívül pedig megtiltották a www.csikisor.com és www.csikisor.ro doménnevek használatát, ezek már nem is működnek, de semmi baj, mert a www.csikisor.hu működik, pedig világos, hogy a bíróságnak nem a www-vel, nem is a .com-mal vagy a .ro-val volt baja. (2) 30 napon belül nem „minden tárgyat és eszközt” kell megsemmisíteni, hiszen nem a gyártást állították le, hanem minden olyan terméket, ami az Igazi Csíki Sör márkanevet viseli, vissza kell vonni a piacról és megsemmisíteni. (Esetleg átcímkézni.) Ilyen kimenetelű márkanévperekben ez általános gyakorlat, nincs benne semmi rendkívüli. (3) Hogy végül is hány embernek ad munkát ez a cég, azt nem lehet tudni. Amíg megvolt a www.csikisor.com, ott az volt, hogy 40 ember. Mire a Facebook-bejegyzés megszületett, már 140-en lettek, a magyarországi honlapjuk szerint viszont „megközelítőleg 100 székely ember”. Most akkor mennyi is lehet? Olyasmit pedig nem kellene sugallani, hogy akárhányan is lennének, ezek most munka nélkül maradnak, hiszen szó sincs arról, hogy a gyártást is betiltották volna.
10. A cég tehát valami magyarellenes dolognak állítja be ezt az egészet, és arra mozgósít minden magyart, hogy most álljunk ki mellette mindnyájan, és adjunk bele apait-anyait, hogy ő az üzleti érdekeit érvényesíthesse, vagyis arcátlanul visszaél azzal, hogy a magyarokat könnyen mozgósítani lehet, ha valami „magyar ügyről” van szó. Ez a marketingfogás pedig nagyon is sikeres lett. A „Csíki sör megmaradását támogatók” petícióját (aminek a szövege ugyanaz, mint a fent említett Facebook-bejegyzésé!) eddig 45.783-an írták alá. Beszállt a kampányba a média is, átvéve a cég valótlan híreszteléseit. Már diplomáciai botrány is lett belőle, hogy ebbe az őrületbe a magyar kormány is beszállt (mert ugye az erdélyi magyarok akkor szavaznak úgy, ahogy kell, ha látják, hogy ez a kormány a multikkal szemben is megvéd „bennünket”), a Fidesz és Jobbik politikusai közül pedig többen is a Heineken-termékek bojkottálására mozgósítják az embereket. És persze folyik a bojkott-kampány a Székelyföldön is, mert most mindennél fontosabb, hogy minden lehetséges eszközzel az Igazi Csíki Sört támogassuk, az pedig egy kicsit se számít, hogy ha ez a bojkott sikeres lesz, és a környéken már nem lesz elég vevő a termékére, akkor a Heineken esetleg összecsomagolja a gyárát, és elviszi mondjuk Teleorman megyébe, aminek következtében nem 40 vagy 140, hanem annál jóval több magyar ember marad munka nélkül Csíkszeredában.
11. A cég pedig saját rémhírterjesztésével ellentétben folytatja a gyártást, csak más néven fogja forgalmazni, úgy, ahogy az a bíróság döntéséből is következik. Már meg is van, hogy mi lesz az üvegen: „Mostantól átmenetileg az Igazi Csíki Sör neve Igazi Tiltott Sör lesz! Az üveg tartalma továbbra is változatlan marad.” Megnyugodhat mindenki, rajta lesz a székely szimbólum is, a csillag a félholddal. Az új név pedig hihetetlenül jó marketingfogás, hiszen a magyarokat semmi se mozgósíthatja jobban, mint az, ami tiltott. Az ellen lehet igazán felháborodva tiltakozni! Ami szabad, az nem nagyon érdekel senkit. Már megírtam másutt is, hogy a kolozsvári magyarok például Biborţeni ásványvizet vesznek az üzletben, sokuk nem is tudja magyarul, hogy azt honnan is hozhatták, mert még annyi sincs ráírva magyarul, hogy Bibarcfalvi ásványvíz. És mért nincs? Azért, mert ezt szabad lenne, nem tiltja semmilyen törvény. De ha szabad, akkor meg minek? Az nem érdekes, csak az, ami tiltott. És az nemcsak érdekes, hanem azt kell is csinálni, hogy aztán fel lehessünk háborodva, hogy minket mindig bántanak (ezek a románok). Aki nem hinné, hogy ez így van, nézze meg, mi van az Igazi Tiltott Sör felirat alatt rovásírással, ha el tudja olvasni: CSIKI SÖR. Rendes betűkkel nem írják rá, hiszen tudják, hogy azt a bírósági döntés megtiltotta, de a rovásírás jó lehet arra, hogy azt ki lehessen játszani, hiszen azt a románok úgyse tudják elolvasni. (A magyarok közül se nagyon sokan.) És akkor ezen jól lehet szórakozni, hogy milyen furfangosan kijátszottuk a törvényt! És az se baj, ha valaki esetleg észreveszi, akinek nem kellene, hiszen akkor megint fel lehet lármázni az egész Kárpát-medencét, hogy minket már megint bántanak a románok, és az nagyon hatásos reklám a sörnek, üzleti szempontból megéri.
12. A múlt héten egész Romániában 600.000 ember tüntetett a korrupció ellen és a törvényesség betartásáért. Bukarestben 300.000, Kolozsváron 50.000, de még Besztercén is több ezer ember. Csíkszeredában ezért naponta 100-an tüntettek, hiszen a törvényesség betartása nem „magyar ügy”, az csak országos ügy, amihez a magyaroknak semmi közük. Azzal foglalkozzanak csak a románok. 300-an csak hétfő este gyűltek össze, mert akkor az Igazi Csíki Sörért kellett tüntetni. Erre mondják a románok, hogy Ţara arde şi baba se piaptănă. (Aki nem értené: Ég az ország, s a vénasszony fésülködik – olyankor mondják, mikor nagy bajban valaki pitiáner dolgokkal foglalkozik.)

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)