Ilyenre Magyarországon nem volt példa, ezt érdemes elolvasni

Mint cikkeinek régi, jelenleg állandó olvasója jelentkezem. Bemutatkozom, nevem V. Zs, a régi AN oldalain „Zsuzsenkám“ néven kommenteltem néha.

Jelentkezésem oka, hogy szeretném kifejezni nagyrabecsülésemet és hálámat ön felé, a cikkeiböl kapott inspirációért. Igen, számomra az inspiráció a legnagyobb ajándék, amit az ön cikkeiböl merítek.

A feltárások, analízisek és prognózisok értéke is nagyon nagy számomra, de mikor értékrendszeréröl, a hozzávaló megalkuvás nélküli hüségröl beszél, és különösen mikor hitét megmutatja, az olyan, mintha a szivét, tiszta szép lelkét tárná elénk.

És ez inspirál. Ez arra hajt, ösztökél, hogy „próbáld meg újra“, hogy „kelj fel és járj“, és „ne hidd el, hogy vége“.

Jó dolog ezeket a cikkeit olvasni. Sokszor elég egy mondat, egy bekezdés, hogy újra „OTT“ legyek, azon a helyen, ahol csönd van, ahol nincs se bágyadtság se hajszoltság. A mondattól megszünik a felületesség bennem, létrejön a koncentráció, és spontán megtörténik az elmélyülés.

Újra elkezdek egy-egy negyedórára, néha napra is azzal foglalkozni, ami fontos. És más leszek, figyelek, mérlegelek, mielött  mondok valamit, a döntéseimben a tisztaságot teszem az elsö helyre. Aztán ez elkopik (még), de az az érzésem, hogy minden alkalommal egy picit tovább marad meg. Különösen az igazmondás, az „igaznak lenni“ értéke melletti kiállására vonatkozik ez, legutóbb a Mózes-cikkében.

Tehát köszönöm. Köszönöm a tisztánlátását, a rengeteg ismeretet, köszönöm azt a rengeteg munkát, amit a cikkeibe fektet.Minden jót kívánok önnek!

Üdvözli: V. Zs.”

Nem tartom magam kulonosebben muvelt vagy tajekozott embernek, es a vilagrol / gazdasagrol / politikarol alkotott nezeteim is jelentosen atertekelodtek az elmult honapokban. Az On irasai reven sokat gondolkodtam el arrol, hogy keresztenykent hogyan kell helyesen allast foglalnom… Sokat keresek, olvasok, figyelek, gondolkodom es kozelrol kovetem a magyarorszagi esemenyeket. Tudom, hogy sok mindent nem ertek igazan, de szeretnek tisztan latni es tajekozottan velemenyt alkotni – es az irasai nekem ebben sokat segitenek. Az On reven talaltam ra Ivanyi Gaborra is, olvastam a munkajukrol, meghallgattam jonehany beszelgeteset, es kozben tanulok, gondolkodom, atertekelek, csiszolodom.

Tovabbra is rendszeres olvasoja vagyok es nagyon halas vagyok a kovetkezetessegeert, a kitarto es szivos munkajaert, amivel a bibliai es erkolcsi igazsagok alapjain allva harcol a zsarnoksag es igazsagtalansag ellen. Kovettem, ahogy az elmult hetek tortenesei kozben faradhatatlanul irt, elemzett, feltart, kuzdott, intett, lelkesitett es batoritott – harcolt a betu es a gondolatok erejevel.

Soros Gyorgyhoz irt nagyon fontos nyilt levelet, amivel sorskozosseget kivan vallalni a legnemesebb eszmek uldozott hirdetoivel, sirva olvastuk el a felesegemmel. Mai irasa, amiben Krisztus aldozatat es veresegnek latszo gyozelmet a gonosz felett parhuzomba allitotta Orban husveti beszedevel, ujra leleplezte Orban gonoszsaganak es alsagossaganak a magvat – azok a jo magvak, amiket On szor szet, jo foldbe hullva, jo gyumolcsoket fognak teremni.

Amikor 10 eve (leginkabb kalandvagybol) S-ba koltoztunk, nem is sejtettuk, hogy ilyen sokaig itt maradunk, illetve, hogy idokozben igy megvaltozik Magyarorszag. Most megis ugy erezzuk, hogy mindannak ellenere, ami odahaza tortenik – vagy talan lehet, hogy eppen amiatt – elerkezett az ideje, hogy visszaterjunk, es a magunk lehetosegeihez es kepessegeihez merten, ami rank bizatott, abban megalljuk a helyunk, a varhato nehezsegek es aldozatok aran is… Ezert is rengeteget jelentenek nekunk az On irasai, hogy az igazsag lencsejen keresztul figyelve tudjunk keszulni es keresni az utunkat.

Halasak vagyunk az igazsaghoz valo husegeert, es az Ur aldasat kivanjuk munkajara.

Koszonettel es baratsaggal,

A.”