Iványi Margit: A NER szadizmusa és rasszizmusa

11 perc olvasási idő

Több mint százmillió forintból új közösségi teret építettek Hajdúhadházon, hogy a szegregált gyerekek is sportolási lehetőségekhez juthassanak. Aprónak nem nevezhető szépséghiba, hogy a játszóteret fizetőssé tették – számol be róla a Népszava.

A környéken élő sokgyerekes, gyakran roma családok nem engedhetik meg maguknak a fejenként (és alkalmanként) ötszáz forintos összeget, hiszen például négy gyerek kétezer forintért mehetne be. Egyszer. Ez a legtöbb szülőnek megfizethetetlen. Ötszáz forint a napi tej és kenyér ára.

Mint elmondták, a számlák befizetése is gondot jelent, sokan közmunkából élnek, és mivel az ezért kapott bérükből a tartozásaikat is levonják, bizony komoly fejtörést okoz nekik, hogy marad-e annyi, amennyiből minden napra jut ennivaló. A helyi közösségnek az fáj, hogy pont azokat zárják ki a játszótérről, akikre hivatkozva megnyerték “A sport, mely egyenlővé tesz” elnevezésű pályázatot.

A szociális célú városrehabilitációs projektre az Észak-alföldi Operatív Program keretében közel 400 millió forint vissza nem térítendő támogatásban részesült Hajdúhadház, így épülhetett meg a szederjesi városrészben a „közösségi és közszféra funkciókat szolgáló létesítmény” is – erre az unió 85,3 milliót, a város 30 pedig milliós önrészt tett hozzá. A vívóterembe 12 millióval szállt be a Magyar Vívó Szövetség.

Mikor aztán két éve átadták az új sportpályát és játszóteret, azokat az avatás utáni napokban még ingyen használhatta mindenki.

„A beruházás Hajdúhadház szociálisan leszakadt városrészén valósul meg, a pályázat előkészítése során a lakossági felmérés egyértelműen alátámasztotta, hogy a fejlesztendő területen igény mutatkozik különböző sportolási lehetőségeknek helyet adó létesítmények kialakítására. A vívóterem, edzőterem, kosárlabda pálya, kis élőfüves focipálya, szabadtéri kondipark kialakításával biztosítjuk az akcióterületen élő, túlnyomórészt hátrányos helyzetű lakosság számára a megfelelő sportlétesítményeket, melyek erősítik a helyi lakosság szociális kohézióját” – írják a település honlapján.

A helyiek azonban a valóságban ezt nem érzik, mert pont a romákat zárja ki a kohéziós lehetőségből az ötszáz forintos napidíj. Létre is hoztak egy csoportot Hajdúhadházi Fiatalok néven, és – többek között – aláírásokat gyűjtöttek azért, hogy tegyék ingyenessé a szolgáltatásokat. Kétszázötvenkilenc aláírás gyűlt össze az itt élő több mint hatszáz felnőtt és gyerek képviseletében.

A Facebook oldalról az is kiderül, hogy egyetlen egyszer, idén június közepén mehettek be a környékbeli gyerekek ingyen a játszótérre: egy nemzetközi önkéntes tábor külföldi résztvevői kíséretében. A gyerekek rendkívül boldogok voltak, hiszen addig csak a kerítés mögül vehettek részt a kohézióban. Egyikük szavaival: „Azért lenne jó, ha járhatnánk oda, mert akkor sok olyan dologhoz hozzáférhetnénk, amire nincs lehetőségünk. Játszótér, kondipark, sportpálya…”

Gyakorlatilag megfogalmazza az okot (indokot), amire a pénzt két éve felvették. Eddig nem volt lehetőségük játszótér hiányában, és most sincs, mert játszótér lett, de pénzük nem.

A Népszava megkereste Csáfordi Dénes polgármestert, akitől írásban megkérdezték, miért kell belépőt szedni egy szociálisan leszakadó városrészben a sporttelep használatáért, s vajon az eljárás nem ellenkezik-e azzal a céllal, amelyre az uniós támogatást kapták, vagyis hogy a „sport egyenlővé tesz?

A megkeresésre a polgármester nem reagált.

Csáfordi Dénes még augusztusban a haon.hu hírportálnak azt nyilatkozta az ügyről és az aláírásgyűjtésről: “A szóban forgó létesítményben konferenciaterem, vívócsarnok, szabadtéri sportpályák és egy játszótér is van. Ez az egyetlen olyan szabadtéri létesítményünk, aminek használatáért egy jelképes összegű hozzájárulást kérünk a használóktól. Szerintem ezek nagyon barátságos és megfizethető díjak. De szervezett keretek között, természetesen bizonyos feltételek megvalósulása esetén folyamatosan térítés mentesen használhatják a helyi közösségek a komplexumot. Mint ahogyan a Hajdúhadházi Fiatalok közössége is ingyenesen használhatta az elmúlt években az összes városi létesítményt.” Még azt is hozzátette: kritikával kezeli az aláírásgyűjtést.

Nos, mi pedig kritikával kezelünk egy “polgármestert”, aki éppen azokat zárja ki egy lehetőségből, akikre hivatkozva az megvalósult. Ha valódi polgármester lenne, tudná, hogy pont a helyi szegények nem jutnak most be. Vagy gondoljunk arra, hogy tudja, és éppen ezért vezette be a díjat? Akkor pláne nem alkalmas polgármesternek.

A díj már csak azért sem “nagyon barátságos”, mert például én még nem találkoztam fizetős játszótérrel budapesti anyukaként (nem kétlem, hogy van, de még a kedvenc, játékokkal, vécével, fedett közösségi térrel ellátott játszóterünk sem az), és nem érezném annak, ha találkoznék ilyennel. Hogy jogos-e belépődíj szedése, azon lehet vitatkozni, de nem érdemes. Ez nem túl “barátságos” semmiképpen.

A “megfizethető” szót nem is kell jobban részleteznem. Kinek? Csáfordi Dénesnek? Én sem tudnám magunknak megengedni napi rendszerességgel, pedig rám hivatkozva még építeni sem lehetne esélyegyenlőségi játszóteret. Ha tényleg a szederjesi az egyetlen fizetős szabadtéri létesítményük – mint mondotta -, akkor dupla szégyen, hogy pont ez az. Ha valaki mutat egy ellenpéldát, készséggel elhisszük, hogy Hajdúhadház polgármestere nem szadista és rasszista.

Az nem derült ki, hogy melyek a “szervezett feltételek” és “bizonyos feltételek”, melyek a helyiek számára lehetővé teszik (tennék), hogy bemenjenek, ugyanakkor fontos, hogy a polgármester nem szívességet gyakorol: a kirekesztettek nélkül ugyanis meg sem valósult volna a projekt. Az ott az övék. Nem Csáfordi Dénesé. Aki 500 forintos egyszeri belépődíjra azt mondta: jelképes.

A jelképek fontos dolgok. Az az összeg egy szinte követethetetlen sebességű erkölcsi hanyatlásnak, az emberség halálának, és a felfoghatatlan gonoszságnak a jelképe. Mindaz, ami ma Magyarország dióhéjban.

 







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Tisztességtelen Orbántól, hogy négyévente választásba kényszeríti az ellenzéket

Következő cikk

Juszt tényleg az orosz maffia miatt nem kellett az orosz propagandatévének?