Fotó: A magyar nép elleni támadás-e, ha valaki ragaszkodik a védett márkájához, amiért fizetett?

Magyar nemzeti ügy lett abból, hogy a román táblabíróság betiltotta az Igazi Csíki Sör márkanevű székely sört.  A Heineken 2003-ban megvette a helyi Ciuc premium (Csíki prémium) márkát, amit az erdélyi magyarok csíki sörként ismertek, és mint helyi magyar sört fogyaztottak. Egészen addig, amíg 2014-ben a Lixid Project Kft. piacra nem dobta az Igazi Csíki Sör nevű terméket, amely már nevében is utalt arra, hogy ez az igazi erdélyi magyar sör.

A Heineken Romania úgy értékelte, hogy az új konkurencia ellopta túlük a márkanevet, és tisztességtelen módon kárt okoz nekik. Ebben van is valami, a dolog hasonlít egy kicsit a Tokaji Aszú körüli vitákra. A Heineken a szellemi tulajdona megsértése, szabálytalan konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység miatt nyújtott be keresetet a csíkszentsimoni sörgyár ellen. A pereskedés vége a román táblabíróságon az lett, hogy betiltották az Igazi Csíki Sör márkát, amit az erdélyi magyarok nemzetiségi kérdésként kezelnek és a magyarság elleni támadásként értékelnek.

A nemzetiségi kérdés már akkor belekeveredett az ügybe, amikor észak-romániai bíróságra helyezték át a pert, a Heineken ugyanis úgy ítélte meg, hogy Székelyföldön ellenséges légkörben kell pereskednie. Az alperes székelyföldi vállalkozó a helyi magyar médián keresztül nyomást gyakorolt a bíróságra, és a lakosságot is ellenük hangolta. Az Igazi Csíki Sör hamar a magyarság nemzeti szimbóluma lett. Salamon Zoltán, a hungarikum bizottság erdélyi tagja, a Magyar Polgári Párt (MPP) székelyföldi politikusa úgy fogalmazott: az Igazi Csíki Sör “több, mint szomjúságot oltó nedű”, a sörmárka “identitásunkat, szimbólumainkat felvállaló székelyföldi vállalkozást takar”. Olyan, mint egy zászló, Székelyföld egyik jelképévé vált.

Salamon ezért kezdeményezte még azt a képtelenséget is, hogy “az Igazi Csíki Sört, Székelyföld termék-nagyköveteként, emeljék a hungarikumok közé”. Hungarikumnak az számít, ami századokon át kifejezi a magyar kultúrát és egyedisége folytán a magyar jelleget szimbolizálja. Az Igazi Csíki Sört három éve hozták létre, és azt leszánítva, hogy erdélyi magyarok csinálják, semmiféle sajátos hungarikum nincs benne. Attól nem lesz valami “hungarikum”, hogy egy nem magyar céggel kerül gazdasági jogi vitába. Ráadásul, nem a Heineken lopta el az ő nevüket, hanem a Heineken megvette az eredeti csíki sört, amit a helyi magyaroknak adott el, mire jött valaki, aki magyarabbnak nyilvánította a saját sörét, és kijelentette, hogy ez az igazi Csíki Sör, ami egyrészt nem igaz, másrészt azonnal hamisítványnak nyilvánítja az eredeti Csíki Sört, amit a heineken megvásárolt.

A jogvitába nemzetiségi és politikai szempontokat keverve azt mondják, hogy a táblabíróság ítélete etnikai alapú támadás egy székely vállalkozással szemben, amely felvállalta az identitását, a magyar nyelvet és szimbólumai használatát. Mindennek nem sok köze van ahhoz, hogy egy létező termék nevét vették el. A vállalkozás az identitását, a magyar nyelv és a magyar szimbólumok használatát megőrzihette vagy gyakorolhatta volna anélkül is, hogy ellopja egy másik sör nevét.

A Heineken azonban elkövette azt a hibát, hogy a nacinalista értelmezéseknek alájátszott, amikor “úgynevezett Székelyföldről” beszélt, megkönnyítve, hogy a tulajdonos “Székelyföld elleni támadásról” bezéljen, mert “a román nemzetpolitika nem akarja”, hogy Székelyföldön munkahelyek lehessenek, mert 140 embert foglakoztat a sörgyáruk Csíkszentsimonban. Csakhogy nem a sögyártástól vagy a munkahelyektől tiltották el a székelyeket, hanem egy védett márka nevének használatától.

Természetesen, akik a magyar szabadság ügyét látják a dologban, azokat nem lehet gazdasági és jogi érvekkel meggyőzni. A Fidesz és a Jobbik máris bojkottot hirdetett a Heineken sörökkel szemben, mert az Igazi Csíki Sör elleni fellépésüket már “az egész magyar nép elleni” aljas támadásnak minősítették. A Heineken, mint a magyar nép ellensége, saját sörmárkáján kívül még számos más magyar sört gyárt, így  a Sopronit, de más kedvelt söröket is, mint a Zlaty Bazant, az Edelweiss, a Gösser, a Krušovice , az Adambrau, az Arany Fácán, a Steffl. Vajon hazaáruló lesz-e, aki ezek közül akár egyet is elfogyaszt? És mi lesz azokkal a magyarellenes magyar munkásokkal, akik a Heineken sörgyáraiban dolgoznak?

 

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.