/

Neymar megérett arra, hogy megmentse a Barcelona

Hogy a Barcelona nemcsak egy futballklub, hanem intelligens és humánus emberek közössége is, azt számos esetben bizonyította. Említhetnénk Messit, akin nemcsak azért segített gyermekkorában a Barcelona, mert a világ legjobb játékosát kapta érte cserébe, mert akkor még nem tudhatták, hogy így lesz, bár a kis Messi nagy tehetségnek számított. De abban nem lehettek biztosak, hogy a kezelések sikeresek lesznek és megnő a kisfiú. De segítették. Említhetnénk Suarez esetét is, aki a harapása után élete mélypontján volt, senkinek nem kellett, és felkarolta a Barcelona. Nem járt rosszul ezzel sem. A Bareclona a világ egyik legintelligensebb klubja, valahogy ez a játékosokon is látszik és érződik.

Neymar élete is darabokra hullott, mióta elhagyta a Barcelonát, és megérett arra, hogy a Barcelona megmentse. Nemcsak mint játékost, hanem mint embert is. Neymar Párizsba igazolása jó döntésnek látszott akkor. S ahogy a brazil fenomén kezdett, ahogy hozzá állt a párizsi szereplésből, azon látszódott, hogy komolyan gondolta a kihívást. Vezéregyénisége akart lenni egy csapatnak, a Paris Messije, és a játékával ki is vívhatta volna ezt a szerepet, ha a klubon belüli klikkesedés nem állja útját. Már a Cavanival való első konfliktus mutatta, hogy Neymart nem fogadta be a klub abban a szerepben, amire a tulajdonos szerződtette, és amiért elhagyta Barcelonát. A tulajdonos és az edző pedig nem védte meg.

Elfogultság nélkül mondjuk, hogy Neymar jól állt a feladathoz, kiváló kondícióban, nagy formában volt, élete csúcsán létezett a világrekordnak számító átigazolásával, de a Paris St. Germain nem volt azon a színvonalon, hogy ezt megbecsülje, kiaknázza, integrálja. Soha egyetlen percig sem mutatta egységes csapat képét. Mintha a csapat mögül hiányzott volna egy klub, egy szellemiség, ami Barcelonában például megvan. Látszik, hogy egy külső tulajdonos által megvett klub, amely összevásárolja a játékosokat, az edzőket, a szakmai stábot, de emögül hiányzik egy szellemiség, ami csapattá forrasztja a játékosokat és a szakmai stábot. Hiányzott a közös éthosz, a csapatszellem, sok individuum és apró klikk találkozott, és dolgozott együtt a pénzért.

Ebben a helyzetben Neymar is csak egy lehetett a sok közül, és az ő habitusa nem talált fogadtatásra ebben a közegben. Mindez elég hamar demoralizálta őt. Előpször még igyekezett bizonyítani, próbálta megmutatni, megtett mindent azért, hogy a játékával kiérdemelje a vezér szerepét, ha már maguktól nem fogadták el annak, amire szerződtették, de egy idő után lélekben feladta. Az is bántotta egy ideig, hogy a közeg irigy és féltékeny volt rá, nemcsak a klubon belül, hanem a francia mezőnyben is. A középszerűség nem viselte a zsenit, mindenki azzal akart nagy lenni, hogy belerúg egy nagyot Neymarba és megmutatja, hogy itt nem fog brillírozni. A bírók ezt engedték, nem szankcionálták, ebből lettek a látványos esések, hogy a bíróknak mutassa a durvaságot.

A rossz lelki állapot hozta a sérüléseket. Pedig mindezek ellenére is Neymar jól teljesített. messze nem úgy, mint ami benne van, de a zsenije akkora, hogy a középszerű francia bajnokságban lelkileg rossz állapotban, kiábrándulva és csalódva is kiemelkedett. Ha engedték volna, hogy vezér legyen, megvalósítsa, amit akar, ha ráépült volna a csapat, ennél sokkal többre lett volna képes. A sérülések után már lehetett tudni, hogy amint lehet, megpróbál valahova lelépni. Egy brazil modell tőrbe csalta, hogy hírnevet és pénzt szerezzen Neymar megvádolásával, amit bizonyít, hogy direkt felvételt készített titokban. A lelkileg érzékeny Neymart ez sokkal jobban megviselte, mint bárki mást, mint mondjuk Ronaldót, aki pénzzel lerendezte a saját ügyét.

Ebben a lelki állapotban törvényszerűen jött a legújabb sérülés, kimaradt a Copa America-n kiválóan játszó brazil válogatottból, megromlott a viszonya a Pris tulajdonosával, aki nem tűrte a kritikát, amelyet Neymar barátja, Dani Alves az ő nevében is megfogalmazott, hogy ennyi pénzből, ennyi jó játékossal nem mennek semmire, és ennek oka az, hogy nem ismerik a siker titkát, a receptet a nagy eredmények eléréséhez, nem képesek hozzátenni azt, ami ehhez kell. S ez így is van. Ez nem egy saját szellemiséggel bíró klub, hanem egy összevásárolt egyfajta világválogatott, olyan egyéniségekkel, akik cseppet sem alkotnak egy csapatot. A szellem hiányzik belőle. Neymar is ezt közölte és érzékeltette, mire a tulajdonos a hozzáállást nem tartotta megfelelőnek, és Neymar útja megnyílt Párizsban. De hova?

Neymar alapvetően futballozni szeret, egy kedves és érzékeny gyerek, akinek soha nem nőtt be a feje lágya, és szeret jó társakkal, jó csapatban futballozni. Ráadásul a Barcelone megköveteli a fegyelmet, az összeszedettséget, a megfelelő formát, a kemény munkát, és egy ilyen örök gyereknek erre van szüksége. A Barcelona szellemisége kiváló neki, és ez a klub az, akire számíthat egy nagy játékos, haz az élete bajba kerül. Képesek mindenkit helyreállítani, helyrepofozni, megtalálni a helyét, és sikeressé tenni. Neymar olyan mélyen van a gödörben, hogy a nagylelkű Barcelona kinyújthassa a kezét felé. Már csak az kell, hogy az anyagi ügyekben megegyezzen a két klub. Neymarnak legalább annyi esze van, hogy kész nagy anyagi áldozatokra is, mert nem a pénz számít.

Ha visszakerül Neymar Barcelonába, helyreáll a világ rendje. Reméljük, tanult ebből a kalandból, és megtalálja újra a helyét a világ legjobb cspatában.

 





Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

A Bagi-Nacsa duóval vége a Karinthy-gyűrűnek

Következő cikk

Doktor Matolcsy