Semjén magánegyezményt kötött Iránnal atomügyben

4 perc olvasási idő

Legalábbis úgy tűnik, csak rá tartozik, miről tárgyalt pontosan Iránban, és milyen atomegyezményt írt alá az országgal. (Útját sok titok lengi körül, akkor történt meg az is, hogy távollétében a CEU ellehetetlenítését célzó, április 4-én törvényjavaslat elfogadását egy április 3-án Budapesten keltezett és általa aláírt beadvánnyal kezdeményezte.)

Az LMP már korábban adatigénylést nyújtott be az iráni úttal kapcsolatban, és április 8-án meg is kapták a szándéknyilatkozatot, amiben konkrétumok azonban nem szerepelnek az együttműködésről. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerint ugyanis ezek nem adhatók ki közérdekű adatként.

Magyarul az egyszerű népre nem tartozik, majd állam bácsi jár-kel, intézkedik, ők meg éljék a maguk – egyre, hát, bocsánat, de tyúkszarosabb – kis életüket.

A dokumentum elvileg az atomenergia „békés célú”, illetve „polgári célú” közös fejlesztéséről szól, épp ezért lehetne akár a tartalma nyilvános is, ám Ungár Péter attól tart, nincsenek benne garanciák arra nézve, hogy Irán kizárólag erre használja a magyar hozzájárulást. Az LMP-s politikus szerint Irán a világ egyik legkockázatosabb partnere, aki soha senkivel nem játszott egyenesen.

Maga a közös atomreaktor építés ügye nem is a magyar, hanem az iráni sajtóból derült ki.

Semjén Zsolt Magyarország nevében kötött megállapodást Teheránban, aminek értelmében a magyar Eximbank 26,4 milliárd forintos hitelt ad Iránnak a projekthez. Szijjártó Péter külügyminiszter később azt közölte, hogy ez nem az atomegyezményre, hanem magyar-iráni együttműködésére vonatkozik.

Egy hónappal később Semjén Belgrádba utazott, hogy újból titkos tárgyalást folytasson Iránnal- ez is az iráni hírügynökség jelentéséből derült ki. Akár meg is nyugodhatnánk, hiszen a kormányszóvivő Havasi Bertalan azt mondta: az egyezmény az atomenergia-együttműködésről, elsősorban annak biztonságáról szólt, és megfelel a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség és az Európai Unió normáinak.

Végképp nem értjük, mire fel akkor a nagy titkolózás. Békés, biztonságos, minden normának megfelel. Csak éppen nem tudjuk, pontosan mi. Inkább attól tartunk, hogy mivel a magyar-iráni egyezmény egy orosz-iráni egyezmény részeként jött létre, hogy az oroszok strómanja lett Magyarország, és a terroristák atomfelfegyverzésében veszünk részt.

Erre utal a legelső hír, hogy kisméretű atomreaktorokat adnak el olyan ázsiai és észak-afrikai országoknak, ahol káosz uralkodik és virágzik a terrorizmus és a terroristakiképzés. A gyanú mlg erősebb amiatt, hogy Orbán az ügylettel Semjént bízta meg, aki nem ért semmihez, és akit – ha bármi baj van – odadobhat maga és a Fidesz helyett.





Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Jól állunk, magyar pénzből újítottak fel olasz templomokat

Következő cikk

Bartus László: Kikkel kellene még levetetni a mezt?