Orbán gyengülése állhat a tőzsdei fiaskó mögött. Mészáros cégeinek igazi tulajdonosától, a kormányfőtől vonhatták meg a bizalmat a befektetők.
Kéretik reálisan gondolkodni! Nem okos dolog örülni, amiért második napja mélyrepülésben vannak Mészáros Lőrinc, az ország legtehetségesebb és legsikeresebb gázszerelője cégeinek részvényei. Az Opus- és az Appeninn papírjai kedd után szerdán is, – amikor e sorokat írom – ismét 15 százalékos mínuszban állnak.
Ez nem lehet öröm, de még csak káröröm forrása sem, hiszen a felcsúti polgármester, Orbán Viktor (nem)strómanja a mi pénzünkkel játszik. A közbeszerzések segedelmével lenyúlt és így közpénz jellegüktől megfosztott milliárdok elfüstölése a mi kárunk és mi fogunk miatta szívna a végelszámoláskor, aminek időpontja vészesen közeleg, még ha nem is mindjárt holnap lesz.
Minket ér ugyanis kár, amikor majd nem lesz fedezet Lőrinc számláján, hogy tartozását leróhassa Mária (köz)munka alapú országa állampolgárainak, akik a nem távoli jövőben – teljes joggal – vissza fogják tőle követelni ma még megszámlálhatatlannak tűnő jószágait, mint amelyek egyszerű lopás, csalás, hatalommal való visszaélés, korrupció eredményeképpen, az ország kormányfője, bizonyos Orbán Viktor közreműködésével kerültek névleges birtokába.
Nehéz megmondani, hogy a magyar vállalkozói társadalom koronázatlan királya, az ország legdinamikusabb üzletembere, a magyar tőzsde Mozartja miért vesztette el a befektetők bizalmát. Ismerve vagyona keletkezésének nem túl bonyolult, de inkább drót egyszerű módját, ami korrupción, politikai befolyással való visszaélésen alapul, csak arra lehet következtetni, hogy tartótisztje, Orbán Viktor pozícióinak gyengülése állhat a tőzsdei fiaskó mögött. Ki másban vesztették el bizalmukat a befektetők, ha nem Mészáros cégeinek igazi tulajdonosában, a magyar kormányfőben?
Ha valaki esetleg ebből arra következtet, hogy – hála a jóságos atyaúristennek – valami elkezdődött, milliónyi magyar fohásza meghallgatást nyert, és közeleg az őrült orbáni vircsaft vége, annak a figyelmébe ajánlom, hogy egyelőre az Úr csak jelet küldött, amiből a tőzsdeguruk annyit mindenképpen helyesen dekódoltak, hogy a fák nem nőnek az égig, ami egyszer megszületett, az halálra van ítélve.
Azt azonban senki nem tudhatja, hogy a végítéletet mikor hirdettetik ki, mikor jő el a feltámadás. Azt sem, hogy ki lesz a következő, aki ki meri mondani, hogy a király meztelen, vagy ahogyan ez Magyarországon hagyománnyá nemesedni látszik, ki lesz a következő, aki a jó Simicska Lajos után másodikként, harmadikként (és így tovább) nevezi Orbán Viktort gecinek.
A helyzet azonban ennél bonyolultabb. A Mészáros Lőrinc részvényeinek értékvesztése ugyanis nem csak Orbán Viktort teszi naponta szegényebbé, de azokat az ellenzéki pártokat is kényelmetlenül érinti, amelyek az adózástól és a párt pénztárosainak mohóságától, valamint a pártvezetőik tehetségtelenségétől megóvott tőkéjüket (beleértve az erkölcsit is) Mészáros Lőrinc, vagyis Orbán Viktor cégeinek részvényeiben látták biztonságban.
Abból, amit a magát demokratikusnak nevező ellenzék csak az elmúlt néhány hónapban művelt ellenzéki politizálás fedőnév alatt, semmi másra nem lehet következtetni, mint hogy a fiúk az orbáni kurzus győzelmére spekulálnak, és ebben az esetben nyilván mást nem is tehetnek, mint hogy Orbán jövőjével, a Mészáros-cégek árfolyamának alakulásával kötik össze a sorsuk.
Mivel ma már a világon minden mindennel összefügg, az sem kizárt, sokaknak most esett le a tantusz, hogy az Európai Unió mégsem ajánlja fel Orbán Viktornak a szövetség megreformálásának nemes feladatát, talán mégsem a nemzetállamok reneszánsza sejlik fel a horizonton, és nagy valószínűséggel egy bizonyos Angela Merkel fogja fújni még legalább 4 évig a passzátszelet Európában.
A kancellári székbe negyedszer beülni készülő Merkel ugyanis – nehéz koalíciós tárgyalások ide, a hárompárti megállapodás elhúzódása oda – a legfrissebb közvélemény-kutatások adatai alapján a német polgárok 52 százaléka szerint a legalkalmasabb Németország és így gyakorlatilag Európa vezetésére. Vetélytársa a szociáldemokrata Schulz támogatottsága alig éri el a 22 százalékot. Vagyis: Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc akármilyen jól is teljesít hazai pályán, idegenben komoly nehézségek elé néz.
Mindent egybevetve: a magyar ellenzék köreiből kiszivárgott bizalmas értesülések szerint, a demokratikusok nem válnak meg Mészáros-részvényeiktől. Puch elvtárs és társai jobban bíznak az O.V-M.L. tandemben, mint saját magukban. Egyelőre hivatalosan azért még nem erősítették meg a hírt, hogy a magyar demokratikus ellenzék – élve az alacsony árfolyam adta lehetőséggel – nagyobb tételben vásárolja a Mészáros-cégek papírjait. Arra számítva, hogy – legkésőbb 2018 áprilisa, a parlamenti választások után – minden felértékelődik, ami összefügg Felcsúttal és annak két tehetséges gyermekével, Viktorral és Lőrinccel.
Nincs abban tehát semmi különleges, sőt logikusnak tekinthető, hogy – az intenzív ökölrázás és fogaknak csikorgatása mellett -, az ország szinte egy emberként mindent elkövet Mészáros Lőrinc és tartótisztje Orbán Viktor sikeréért. Ki a hallgatásával, ki az üres fecsegésével, ki az ellenzéki összefogás hirdetésével, ki annak negligálásával, ki az ellenzékbe vetett hittel, ki megtagadva, ki akarva, ki akaratlanul.
Ki az első, ki a másod osztályon, de mindannyian egy Titanic nevű hajóban ülünk és a ködben – már nem olyan távol -, ott úszik velünk szemben a jéghegy. A zenekar játszik, az úri közönség táncol. A magyar értelmiség vizet prédikál és laktózmentes tejet iszik, gluténmentes kenyeret harapva hozzá. Nem bír eléggé aggódni az ország sorsáért, de nem feledkezik meg arról, hogy a legfontosabb az egészség.
Zsebesi Zsolt