A magyar balliberális oldal olyan mélyre süllyedt, s olyan züllötté vált, hogy már a nácikban bízik. A Jobbiktól várja azt, amire magától nem képes. Mindez árulásának következménye, amellyel nem hajlandó szembenézni, ezért a korrekcióra is képtelen. Tagadja, hogy lenne más út, de az út, amelyen jár, az önmegsemmisítés felé vezet. Ám ha nem képesek arra, hogy visszatérjenek az elvszerűséghez, ez a kedvezőbb eset. Jobb, ha nincsenek.
Öngyilkos stratégia az, amikor a demokratikus érzelmű magyar értelmiség képtelen saját politikai képviseletére egy elvszerű professzionális pártot találni, ehelyett egy képmutató náci pártba veti a bizalmát. Öngerjesztő folyamat, ha Orbán „leváltása” érdekében egyre inkább legitimálják a nácikat, akiket szalonképessé mosdatásuk után egyre többen mernek vállalni.
Ha a baloldal a szélsőjobbal akar szövetkezni, akkor saját bázisát átadja a populista náci ideológiának, és önmagát számolja fel. Orbán rendszere fasiszta és náci elveken nyugszik, a Jobbik pedig nyíltan náci párt. Az ne tévesszen meg senkit, hogy a hatalom érdekében és Simicska Lajos pénzéért cukisodásba kezdtek. Nincs undorítóbb, mint egy cuki náci.
Ezek ugyanazok az emberek, akik genetikai selejtekről, a zsidók listázásáról beszéltek, ez a Vona Gábor ugyanaz, aki létrehozta a Magyar Gárdát. A pártja közvetve felelős a cigányok elleni sorozatgyilkosságokért, amelyek a Magyar Gárda fenyegető felvonulásait követték. Ez a párt termelte ki a kuruc.info nevű holokauszttagadó náci szennyportált, a Betyársereget, a Hatvannégy Vármegye Mozgalmat és még sok más szörnyeteg szerveződést.
A Jobbik és Vona Orbán köpönyegéből bújt ki. Vona Orbán polgári köréből érkezett. Nem biztos, hogy nem a Fidesz kihelyezett embereként, és a Fidesz informális irányítása alatt. A G-nap után Simicska azonnal megtalálta őket. Elkezdett egy másik Fideszt építeni belőlük. Vona konszolidáltabb megjelenése, hangvétele színjáték. Simicska személyes bosszújának és ambícióinak eszköze.
A baloldal feladata nem az, hogy feladja önmagát, hanem az, hogy visszataláljon saját identitásához. Ne abban reménykedjen, hogy az egyik náci párt legyőzi a másik náci pártot, az egyik maffiózó a másikat, mert abból tiszta, demokratikus jogállam nem lesz. A baloldal feladata olyan eszmék képviselete és megőrzése, amelyek összeegyeztethetetlenek mind a Jobbik náci, mind a Jobbik maffiózó identitásával.
Vona szirénhangjai a magyar társadalom fasizálódásához és nem a demokratizálásához vezetnek. A liberálisok önmagukat számolják fel és köpik szembe, ha egy náci párttal akarnak együttműködni. Nem a nácik lesznek liberálisok, hanem a liberálisok nyílnak meg a náci eszmék előtt. Létezésük célja és értelme kérdőjeleződik meg.
A baloldalnak és a liberális demokratáknak saját korrupt mentalitásukkal kell szembenézni, amely olyan súlyos méreteket öltött, hogy már nácikat legitimálnak, és képesek lennének a nácikkal is együttműködni. A demokratikus oldalnak vissza kell térnie az elvszerűségéhez, amelyet elárult akkor, amikor az alkotmányos rend, a parlamentáris jogállam megdöntését tudomásul vette, és demokratikus legitimációt adott Orbánnak.
Ez a lépése tette tönkre a baloldalt is, a liberálisokat is. Ezzel a lépéssel kerültek csapdába, amelyből nem tudnak kijönni. Orbán elejtett áldozatai, és ezért nem számíthatnak Orbánt elutasító tömegek támogatására sem. Nem az eddigi hazugságokat kellene még nagyobb hazugsággal tetézni, és végképp feladni mindent, amiért érdemes embernek lenni, hanem ellenkezőleg.
A magyar válságból kivezető egyetlen út, visszatérni arra a pontra, ahol megdöntötték a jogállamot, eltörölték a demokratikus Alkotmányt. Ez törvénytelen volt. Aki ezt tudomásul veszi, az Orbán támogatója és rendszerének fenntartója. Meg kell tagadni a rezsimmel való minden együttműködést. Bojkottálni kell Orbánt, a rendszerét, a csaló választásokat.
Mire vár az MSZP? Mit félt a bojkottal? Ha ezen az úton megy tovább, akkor kiesik még a kamuparlamentből is. A pénzt akarták ezzel, de pénz se lesz. A két világháború között a Horthy-rendszerben az igazi baloldaliak nem kötöttek alkut a fasisztákkal. A Bethlen-Peyer paktum árulás volt, lemondtak az identitásukról előnyökért a fasisztoid rendszer javára. A rendszernek éppen ez adott hamis demokratikus látszatot ugyanúgy, mint most. Mindennek a következményeit ismerjük. Most ugyanezt csinálják, csak még sunyibban.
Kellene egy igazi baloldali párt, amely vállalja a rendszeren kívüliséget, és egy polgári radikális mozgalom, amely a polgári radikalizmust eleveníti fel. Ezek a kollaboránsok nem veszik észre, hogy saját magukat nyírják ki, teszik tönkre, számolják fel azzal, hogy az Orbán-rendszert tudomásul veszik és elfogadják, nem bojkottálják, és nem harcolnak az ellen. Nevetséges hazugság az egész választási csalásban való részvételük.
Mindez süllyesztette odáig őket, hogy képesek már a nácikban reménykedni, és az MSZP impotens vezetésében ma még van annyi életösztön, hogy ezt az önfeladást nem vállalja. De a korrupt balliberális értelmiség az árulását követő tehetetlenségében a „megtérése” helyett még belekényszerítheti őket egy ilyen paktumba. Aminek az eredménye nem Orbán „leváltása”, hanem saját maguk szellemi, lelki, ideológiai és fizikai öngyilkossága lesz.
Mindennek egyetlen előnye az lesz, hogy megszabadulunk ezektől a korrupt hazudozóktól, akikért azért fáj a szívünk, mert ugyan korruptak, buták, de legalább nem fasiszták. Ám ez is lehet a tisztulás útja, mert ha ezek se vissza nem térnek az elvszerűséghez, se meg nem szűnnek, akkor Magyarországnak befellegzett. Orbán addig a nyakunkon marad, amíg él.
