A vasárnapi tüntetésen nem lankadt a tömeg dühe és a női parlamenti politikusok lassan igazi szimbólumává válnak ennek a tiltakozásnak.
Amíg a tiltakozás az Orbán-rendszeren belüli kormányzásról szól, addig nem változik semmi. A rabszolgatörvény a rendszer egészéből következik, és amíg a tüntetők elismerik a rendszer legitimitását és Orbán kormányáról beszélnek, addig esélyük nincs Orbánnal szemben, és addig semmi nem változik.
A tömeg általános sztrájkot követel és elhangzott a lehetséges polgári engedetlenség gondolata is, ugyanakkor a tiltakozás még mindig csak a „kormányról” szól, és nem jutott el annak felismerésére, hogy a rabszolgatörvény visszavonása nem old meg semmit.
Kétségtelen, hogy a rezsim első éveiben tartott értelmiségi tüntetések nyavalygásához képest sokat változott a helyzet, igazi düh van, az emberek jelentős részének tényleg elegük van, a szolidaritás nőtt, még az eddig egymásnak ugrasztott és egymás elleni harcra kényszerített ellenzéki pártok is képesek összefogni, és ebben sokat segítenek a női képviselők.
A szakszervezeti megszólalás különösen bíztató volt, Székely Tamás határozottan, egyenesen és igazul beszélt, ami azért fontos, mert ezt a rendszert a dolgozók tömegei dönthetik meg, ha csatlakoznak hozzájuk a diákok és más társadalmi csoportok. Fontos lenne, hogy általános sztrájkot hirdessenek.
Végre jó beszédek vannak, többen a lényegről beszélnek, de nem a rabszolgatörvény és az elviselhetetlenség okáról, egy ember önkényuralmáról, a megdöntött alkotmányos rendről beszélnek, mert még mindig a kormánnyal szembeni elégedetlenségről van szó. A rabszolgatörvény eltörlése nem old meg semmit. Amíg Orbán kormányát támadják, és nem a rendszerét nyilvánítják törvénytelennek, addig nincs esély semmiféle lényegi változásra.
A hatalomtól azt várják, hogy teljesítse a követeléseiket, de ha a hatalom ezt megteszi, azzal nem oldóddik meg semmi. A hatalom nem fogja teljesíteni a követeléseiket, hanem legfeljebb látszólag vonul majd vissza, de a végén mindent megcsinál Orbán, amit akar. Ma ezt, holnap azt, semmi nem változik, ha az önkényuralmi rendszerét nem döntik meg. Ha nem a demokratikus rendszerváltás a cél.
Székely Tamás szakszervezeti vezető, az egyik legbíztatóbb beszédet mondta, ez a hangvétel kompatibilis a diktatúrával
Ide kell eljutniuk ezeknek a tiltakozásoknak, ennek felismeréséhez. Orbán rendszere törvénytelen diktatúra. Ellentétes az alkotmánnyal, az európai jogrenddel. Az illiberalizmus diktatúrát jelent. Azért tehet meg mindent, mert létrehozta ezt a rendszert, amelyben az ország korlátlan ura. A rendszert kell megdönteni, őt pedig a bűntársaival együtt függtelen bíróság elé állítani.
Saját rendszerén belül Orbánt nem lehet sem legyőzni, sem korlátozni, sem lényegi meghátrálásra kényszeríteni. Ez az ember semmibe veszi a népét, a hazáját, távolabbi tervei vannak, Magyarországot ennek szolgálatába akarja állítani. El akarja némítani, hogy Európa ne lássa, milyen az Orbán által kínált fasiszta rendszer.
Amikor e sorokat írjuk, akkor a szervező a „Diktátor” rigmus után elskandáltatta a tömeggel, hogy „Boldog karácsonyt Orbán Viktornak!” Ez mutatja azt a tudathasadásos állapotot, amely ezeket a tiltakozásokat jellemzi. Ez alattvalói hamis megnyilvánulás. Ne hazudozzunk, ki kíván ennek az embernek bármi jót?
Hát ne legyen boldog karácsonya Orbánnak, hanem legyen boldogtalan, mint az a sok millió ember, akinek elvette a jogait, a szabadságát, a demokráciáját.
Ha Orbánt legitimálják, a törvénytelen rendszerét elismerik, egyes törvények visszavonását követelik, és nem az emberhez méltó életet, amely nem tűr diktatúrát, akkor a tiltakozás halálra van ítélve, semmit nem fog elérni. Jól beszéltek a politikus nők, jól mondták, hogy „elég volt”, de akkor ezt következetesen kell képviselni. Miből volt elég? Az egészből.
Az Orbán-rendszer egészének felszámolása lehet az egyetlen értelmes cél. Orbán soha nem fog lemondani, a rendszere soha nem fog se megváltozni, se konszolidálódni, csak rosszabb lesz. Vagy meghátrál a tiltakozás, és tudomásul veszi Magyarország az alattvalói sorsot, vagy kénytelen lesz szembesülni az igazsággal, hogy a rendszeren belüli kormánykritika nem ér semmit.
Ezért nem szabad leragadni itt, nem szabad velük egyezkedni, csak a teljes kapituláció, a rendszer teljes eltörlése az elfogadható megoldás. Aki ennél kevesebbet akar, az Orbánnak kedvez, mert saját rendszerén belül őt nem lehet meghátrálásra kényszeríteni.