Nincs más dolga a magyar ellenzéknek, mint kiválasztani a megfelelő helyet, hogy amikor a Fidesz-KDNP összeomlik saját hülyeségének súlya alatt, ne temesse maga alá őket is. Ez nem annyira könnyű, mint gondolnánk. Képzeljünk csak el egy negyven méter magas, kétszáz tonnás részeg mennyasszonyt, aki hamarosan dobja a csokrot, de nincs semmi biztosíték arra, hogy ne zuhanna be a várakozók közé, tehát egyszerre kell figyelni a csokor pályaívére, és az ara becsapódásának helyére is. Ha a kettő nagyjából egybe esik, akkor nem volt szerencsénk.
Emellett ott van még a számos, ugyancsak férjre éhes hajadon is, akik megpróbálnak minket megakadályozni az elkapásban. Végtelenül demokratikus és látványos folyamat, még szerencse, hogy tízezer éves civilizációnknak volt ideje kifinomulni és letisztulni. Kifolyt szemek és törött bokák maradnak majd a demokratikus aktus után a helyszínen, mindenki győztesnek hirdeti magát és mindenki gyűlöli a másikat.
A lényeg azonban -, és itt vessünk véget a metaforikus maszatolásnak -, hogy Magyarország kormánya minden erejével saját megbuktatásán dolgozik, hamarosan eléri a töréspontot és a népszerűségi mutató grafikonjai lefittyednek, majd bármiféle jelentős eredmény, eredeti gondolat felmutatása nélkül az eddigi ellenzék kormányra kerül és…
…és mi lesz?
A jelenlegi felállás szerint az oligarchák sebezhetetlenek, kormányváltás esetén hatméteres kerítéssel veszik körbe birtokaikat, és eléldegélnek a kamatokból a saját országukban, ami valószínűleg Magyarország több mint felét lefedi, legalábbis területileg, bevezetik a Fidesz-forintot, magánhadseregeikkel kivédenek minden demokratikus behatolási kísérletet, és míg az új kormány elbíbelődik az alkotmánybírósággal, főügyésszel, kétharmados törvényekkel, kibogozhatatlan céghálókkal, orosz kémekkel és a gazdaságpolitikai aknamező egyéb elemeivel, addig az emberiség marsi kolóniája virágzásnak indul, a Hold pedig becsapódik a Napba.
A megoldás természetesen a proletárdiktatúra.
Bárki nyeri a következő választást, a hatalmat azonnal át kell adni Thürmer Gyulának és a Negyedik Köztársaságnak, akik előbb egymással végeznek, majd a győztes mindenféle politikai megfontolás és baszakodás nélkül leszámol a beteges tulajdonviszonyokkal és a beteges tulajdonosokkal egyaránt, a dolgozó nép és a parasztság visszakapja a gyárakat és a földeket, majd a velük szövetséges értelmiségiek kidolgoznak egy nem működő gazdasági modellt, ami csődbe viszi az országot, hogy alig egy év múlva a NATO segítségével megint felszabadítsuk hazánkat, és demokratikus választások útján megbízott képviselőinket juttassuk a hatalomba.
Nem egyszerű terv, de nem látok más megoldást.
Nyilván könnyebb lenne, ha az Etelközből indítanánk az egészet, de egyrészt valószínűleg már ott is el volt cseszve az egész, másrészt meg azóta ott már vannak mások, illetve ha éppen nincsenek, akkor sem akarják, hogy mi legyünk ott, nem beszélve az avarok ideiglenes visszatelepítésének nehézségeiről.
Honfoglalás tehát nem ismételhető, viszont a létező szocializmus kísérletére még elég sokan emlékszünk, így könnyen belerázódnánk, a többieknek meg elég erős tapasztalat lenne, hogy ne nyafogjanak egy könnyed kis terrorkészültség és telefonlehallgatás miatt, amikor nincs is telefonjuk.
A kommunistákat később természetesen lenyilaznánk, aztán lenyilaznánk a lenyilazókat is, ahogy az már megszokott. Letörölnénk mindenki vincseszterét és kiadnánk az első érvényes és végleges történelemkönyvet, miszerint mindig is így volt.
Minden.
Összeülne az Ellenzéki Kerekasztal és megalkotná Magyarország első ideiglenes alkotmányát megint, álmodoznának a felhős tekintetű filozófusok, beszélnének az ábrándos költők, sürgetnék őket tüzes fiatalok, aztán amikor kész lenne a mű, lenyilaznánk az összes elméleti szakembert a picsába, mert ha valami tökéletes és kész van, akkor onnantól már csak szakemberek kellenek, gyakorlati elmék, akik elműködtetik a hazát az idők végezetéig. Ez már csak azért is előnyös lenne, mert nem maradna senki, aki törvényeket tudna írni, csak olyanok, akik végrehajtanak, így lenne a liberális demokrácia előbb megkérdőjelezhetetlen rendszer, majd nemsokára vallás, rendes dogmákkal, mint amilyenek az alapjogok és egyebek.
Ha eleve valami hülye nyelven írjuk az alkotmányt, akkor hamarabb, de ha magyarul, akkor sem túl sokára válik szent szöveggé. Most például mindenki érzi valahol, hogy Gyurcsány Ferenc az ördög, de sehol sincs világosan és egyértelműen leírva. Ezen is segítene a fenti megoldás, nem beszélve az adózási fegyelemről, mert ha egyszer természeti törvény a 27%-os ÁFA, akkor ugye nem lehet ellene tiltakozni, hiszen 20% esetén esetleg megdöglik valamelyik teknősbéka a négy közül, akik a Földet tartják, és akkor belezuhanunk a sötétségbe.
Az a kétezer év elröppen hamar, csak arra kell ügyelni, hogy a rendszeresen szűrt és alaposan bevizsgált szaporulatból kiemeljük az okosakat, majd nyilazzuk le valami félreeső helyen.
Esetleg az is felmerülhet, hogy a demokratikus ellenzék összekapja magát, hogy kitaláljon valamit a Fidesz-mennyasszony leomlásának esetére, de ez a tények ismeretében elég valószínűtlen forgatókönyv, úgyhogy inkább maradjunk az általam elképzelteknél.
