A családbarát Orbán-kormány nem sajnál semmit az Orbán-családtól: fél évvel ezelőtt 207,9 millió forintos állami támogatást kapott az a Vál-Völgye Pékség Kft., amelynek felcsúti boltjából vitte haza Orbán és két unokája a húsvéti kenyeret és kalácsot. A cég többségi tulajdonosa a Búzakalász 66 Kft., amelynek tulajdonosa a Talentis Agro Zrt., amelynek tulajdonosa Mészáros Lőrinc, aki pedig Orbán Viktor tulajdona, ami azt jelenti, hogy a pékség, ahova Orbán az unokáit vitte, a saját péksége. Nem csoda, hogy hátulról mentek be és fizetni sem kellett az igazi „gazdának”.
Az RTL Klub naivan feszegette, hogy papíron az ország leggazdagabb embere, Mészáros Lőrinc, akinek alábecsült vagyona 480 milliárd forint, egy év alatt 25 milliárddal gyarapodott, miért kap az államtól, az adófizetők pénzéből 207,9 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást, amelynek részbeni forrása a „gonosz birodalma”, az Európai Unió (amelynek támogatásait ilyen gondos kezekkel osztják ki Orbán Viktor családja, strómanjai és oligarchái között). A költői kérdésre nincs válasz, illetve az a válasz, hogy „mi kapjuk, ne csak a legtöbbet, hanem mindent”. Ez a fejlődés.
Az ugyancsak Orbán Viktor érdekeltségébe tartozó Hernádi Zsolt MOL-vezér érdekeltsége, a Grand Hotel Esztergom, az Orbán Viktor strómanjának tulajdonában levő Vál-Völgye Pékségből veszi a pékárut, mert annak nincs párja. Orbán Viktor pékségének nem kell aggódnia, hogy kap-e megrendelést. A Grand Hotel Esztergom a világ első magán luxusszállodája, amelynek építési költségeit nagyrészt az állam fizette: 2,8 milliárd forintot kaptak az adófizetők pénzéből vissza nem téríténdő támogatás formájában.
A pénzt a Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyelete alá tartozó Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) adta a Kisfaludy-pályázat leple alatt. A Magyar Turisztikai Ügynökség viszont Orbán Ráhel érdekeltsége, az ő strómanja (a barátnője) a vezérigazgató-helyettes, az egész ügynökség pedig Orbán Ráhel turisztikai és vendéglátóipari vállalkozásának korrdinálására és támogatására jött létre, és azzal került be a hírekbe, hogy mindenféle szakmai grémium nélkül osztja az állami százmilliókat fű alatt.
Így tartozik össze minden, így tárul fel a magyar valóság csupán abból, hogy Orbán Viktor, egyszerű vidéki magyar ember, aki nem foglalkozik üzleti ügyekkel, elmegy a falujában az unokáival kenyeret venni. Elmagyarázza nekik, hogyan sül a kenyér, csak azt nem magyarázza el, hogyan jutott ez a birtokukba, és az egész lopott áru. Nemcsak a családi ezüst, hanem az utolsó kenyérig minden lopott. Egyszer majd megtanulják ezt is, az Orbán-családban apáról fiúra száll a lopás mestersége. Ezt nevezik ők „nemzeti tulajdonnak”. Ki emlékszik már az első milliárdra?
Szemünk előtt nőtt ki az ország első gazdag „arisztokrata” családja, amelynek jó esélye van arra, hogy a „genetikusan alattvaló” magyar nép fölött uralkodó dinasztia legyen. A szaros pelenka dobálástól rövid út vezetett az államkasszán keresztül finanszírozott Magyar Divat és Design Ügynökségig, a magyar turisztikai- és szállodaipar lenyúlásáig. Apja strómanja pedig magáénak tudhatja az energiaszektor, a pénzügyi szektor, az élelmiszeripar és még ki tudja mi minden egyre nagyobb részét. Ez az enyveskezű tolvajdinasztia ellopta az egész országot.
Az asztal mind a két oldalán ők ülnek: ők az állam és ők az állammal kereskedő, az állami megrendelésekből gazdagodó magánvállalkozók. Ennek semmi köze a kapitalizmushoz, ez megszállás és lopás. Minden magyar ember Orbán vállalkozásában dolgozik, mint jobbágy. Vannak cégek, amelyek még nem, azok extraprofit adót fizetnek, amíg önként át nem adnak mindent. Ekkora hatalma a királyoknak sem volt. Az Orbán-család tevékenysége értelmetlenné tette a Büntető Törvénykönyvet.
Log in or sign up to view
See posts, photos and more on Facebook.
