Fotó: Fülig ér
Egy miniszterelnök ellátogat országa egyik városába, melynek polgármestere történetesen ellenzéki. Ám ők kezet ráznak, mosolyognak, megbeszélnek, tárgyalnak.
A miniszterelnök minden jót kíván, hatalmas beruházásokat helyez kilátásba, mindezt függetlenül a „politikai fuvallatoktól”. Hiszen – ahogy mondja – „a politikusok jönnek-mennek, de a haza és a város maradnak”. Bölcs meglátás, ilyen egy igazi államférfi.
Szót ejt még arról is, hogy elfogadja, ha a nép szavazni akar az olimpiáról. Rommá dicséri a meglátogatott várost, és ígéri, lesz szuper repülőtér, utak, uszoda, kacsalábon forgó belvárosi fejlesztések.
A polgármester is mosolyog, fegyelmezetten nyilatkozik, például arról, hogy a miniszterelnökkel olyan beruházásokról tárgyaltak, melyek erősítik, építik, szépítik nemcsak a várost, de az egész országot is.
Végül aláírják a megállapodást.
Minden olyan csodálatosan gördülékeny, lényegtelen, hogy a választások előtti évben történt vagy nem.
Egy normális demokráciában így mennek a dolgok.
De ez itt Magyarország. Botka László, Szeged polgármestere pontosan tudja, ki Orbán Viktor, és mit (nem) tett. Tudnia kell, hogy a velejéig. Kedvező feltételek mellett Botka akár az ellenzék miniszterelnök-jelöltje is lenne Orbán Viktorral szemben.
Most nézzék meg a képet, amin kezet fognak egymással. Majd gondoljanak arra, hogy a megállapodásban foglaltak összege akár a 70 milliárd forintot is elérheti. Ha úgy kellemesebb, nyissák ki az ablakot, hogy egy kis friss, tiszta levegőhöz jussanak közben.