Nincs fenyegetőbb veszély Amerikára és a világra, mint Donald Trump esetleges második elnökségi ciklusa. Elég a legfrissebb eseményekre gondolni: kiderült, hogy Trump Hitlert dicsérte gyakorta elnöksége alatt, aztán azt mondta a katonai vezetőinek, hogy neki olyan tábornokra lenne szüksége, mint amilyen Hitlernek volt, aki úgy engedelmeskedik neki.
Trump átadná a világot az oroszoknak és az illiberális fasiszta diktátoroknak, akik közül az egyik ő maga. Politikai ellenfeleivel szemben pedig a hadsereget vetné be. Koncentrációs táborokat akar építeni az illegális bevándorlóknak, amelyek alkalmasak lennének a többi ellensége befogadására is. Világháború és polgárháború fenyeget Trump győzelmével.
Ezért érthető, hogy Amerika demokratikus gondolkodású polgárai (republikánusok és demokraták) nagyon is érzik a veszélyt, nagyobb a pánik, mint Magyarországon. Bármit megtennének, hogy Trumptól megszabaduljanak. Illetve csak majdnem bármit. Semmi olyat, ami a demokratikus, liberális elveikkel, a demokratikus normákkal ellentétes.
Senkinek nem jut eszébe például olyan esztelenség, hogy Trump ellen trumpistát indítson, és a demokratákat egy trumpista támogatására szólítson fel, mert „csak neki van esélye legyőzni Trumpot”, hiszen rá hallgatnának – ugyebár – a trumpisták. Egy ilyen ostoba és aljas őrültség senkinek nem jut eszébe, még gyalázva is a demokratikus politikusokat.
Kamala Harris mindenben Trump ellentéte. Lehet kritizálni, lehetne nála jobb jelölt is, de mindenképpen demokrata, akivel egy demokrata azonosulni tud. A demokraták nem tartják magukat és a jelöltjüket rosszabbnak egy fasiszta szörnyetegnél, és identitásválságukban nem keresnek egy másik fasiszta szörnyeteget, hátha neki nagyobb esélye lenne.
Egy demokrata az emberi normái, az elvei és a morális elvárásai feladása nélkül nem tud azonosulni egy Magyar Péterrel. Ehhez önmagát kell a legteljesebb mértékben megtagadni. Fel kell adnia a világról alkotott véleményét, a jó és rossz közötti különbségtételt, önmaga leköpése nélkül erre nem lehet képes. Az nem lehet jó, amit csak így lehet elérni.
De nem is lehet ezzel a célt elérni. Becstelenséggel nem lehet az igazságért küzdeni. A cél nem szentesíti az eszközt, ilyen mértékű önmegtagadásra nincs magyarázat. Az sem az, hogy úgy támogatjuk, hogy nem értünk vele egyet. Ez nevetséges. Tisztességes ember ilyet nem tesz, mert önmagát mocskolja be. S ilyet nem várhat el másoktól.
A Demokrata Párt nem Ron DeSantist indította Trump ellen elnökjelöltnek. Az a korlátolt és buta ideológia, hogy Orbánt csak egy orbánista fideszessel, Trumpot csak egy trumpista elmebeteggel lehet legyőzni, fel sem merül. Magyarországon pedig ebben hisznek magukat értelmesnek tartó emberek. De ez a teljes összeomlás és megsemmisülés.
Ez szellemi, lelki és morális öngyilkosság. Ennél mélyebbre süllytedni nem lehet. Amerika azért fogja túlélni Trumpot, még akkor is, ha megválasztanák (ami egyáltalán nem biztos), mert a jó oldal nem adja fel, nem tagadja meg, nem pusztítja el önmagát. A demokraták nem egy fasisztában bíznak, nem egy pszichopata fasiszta kezébe teszik az életüket.
Ilyen öngyűlölő, önfeladó árulás, totális meghasonlás, ostoba és jellemtelen taktikázás fel sem merül, mert akik ezt megteszik, azok eladtak mindent, ami az embert emberré teszi. Mégpedig azt, hogy vannak elvei, normái, értékei, amelyekhez hűséges, amelyek mellett kitart. Emellett azt is tudják, hogy az ilyen önfeladás nem is vezetne eredményre.
A trumpistáknak a Trump által elfoglalt republikánus párton belül kell megküzdeni Trump ellen a jelöltségért: ez csupán a fasiszták egymás közötti előválasztása lehet. Trumpisták nem indulhatnának el Trump ellenfeleként, mert ők nem ellenfelek, legfeljebb riválisok. A demokraták nem két fasiszta között akarnak választani, elfogadva a kettő közül az egyiket.
Demokrata egyetlen fasisztát sem akar, s nem akarja mérlegelni, melyik fasiszta lenne jobb neki. Demokraták demokráciát akarnak, demokráciát pedig demokraták építenek. Aki nem fasiszta a republikánus pártban, mint Liz Cheney és sokan mások, azok is arra szavaznak, aki demokráciát akar, az pedig egy demokrata ellenjelölt. Nem egy másik szörnyeteg.
Ez Magyarország pusztulása, a teljes morális romlása és emberi megsemmisülése, amikor Magyar Péter személyében egy orbánista fasisztát állítanak Orbánnal szemben, aki egyórás beszédeiben nem ejti ki a demokrácia szót, jogállamról csak becsmérelve beszél, a népirtó és tömeggyilkos oroszok mellett szavaz az EP-ben, és szívből megveti az emberi jogokat.
A melegek jogairól például nem tudott egy igent kipréselni magából, az ellentmondást és kritikát, a szabad sajtót nem tűri, nyíltan a fiatal Orbán csodálója és célja a Fidesz eredeti programjának megvalósítása. Csakhogy a Fidesz eredeti programjának logikus vége a NER, az Orbán-rendszer. Magyar „jó kormányzást” ígér, demokratikus rendszerváltást nem.
Ide vezetett a sok megalkuvás, sunyi alkalmazkodás, elvtelen kompromisszum, amelynek a vége a teljes megsemmisülés. Orbán pusztítása csak a tatárjáráshoz hasonlítható, de ez a legnagyobb pusztítás, ami a lelkekben bekövetkezett. A magyar nép elveszítette a morális tartását, méltóságát, önbecsülését, arctalan csőcselék, massza lett, tisztelet a kivételnek.
Magyar Péter demokraták általi elfogadása, támogatása, az elembertelenedés felé vezető út egyik állomása. Ez a teljes megsemmisülés. Ennél több méltóság van az állatvilágban. Mielőtt a hamis reményeik is elvesznek, az önmagukat feladó emberek már elvesztek. Politikai értelemben is abszurd, hogy demokraták önként lemondjanak a demokráciáról.
Hívő embernek elég lenne arra gondolni, hogy Belzebub által nem lehet kiűzni az ördögöt. A ház, amely magával meghasonlik, elpusztul. Az a politikai erő, politikai oldal, politikai irányzat, amely meghasonlik magával, az elpusztul, megsemmisül. A hisztérikus és az emberi mivoltából kifordult kórus azt ordítja, hogy „az sem baj”. Ahogy Barabbást kiáltott.
Magyarország a legkeményebb diktatúrában, elnyomásban és megszállás alatt is megőrizte önmagát, a kultúráját, a méltóságát, a lelki erejét, amikor ragaszkodott az értékeihez, nem mondott le az alapvető normáiról, így volt ereje felállni, mert az ereje ebből fakadt. Magyar Péter civilizált emberek által való támogatása a civilizáció végét jelenti.
Akik most nevetnek, röhögő emojikat küldenek, hülyéznek, nagyot tévednek. Olyan mély gödröt ásnak maguknak, ahonnan nincs kijövetel. Nem túlzás, amit írunk, még az is lehet, hogy szépítjük a helyzetet, mert beláthatatlan az a sötétség, amely felé most az ország megy. Magyarország reményteli hely volt Magyar Péter előtt. Már nem az.
Nem maradt jó oldal, csak egy maroknyi, üldözött kisebbség, amelyre saját egykori társaik jelentik a legnagyobb veszélyt. Mert ők lesznek a bűnbakok. Az önmagukból kifordult volt demokraták pedig meg tudnák ölni őket, amikor kiderül, hogy Belzebub és az ördög nem az ellentétei egymásnak, s legfeljebb helyet cserélnek, egy még sátánibb zsarnokságban.
