Az Amerikai Egyesült Államokban a sajtószabadság helyzete jelentős kihívásokkal néz szembe Donald Trump második elnöksége alatt. Az elmúlt időszakban számos intézkedés és esemény történt, amelyek aggodalomra adnak okot a szabad sajtó működésével kapcsolatban. Márpedig demokrácia nincs szabad sajtó nélkül, éppen ezért lehet számítani arra, hogy az amerikai sajtó is nagy támadás alá kerül, illetve egyes tulajdonosok meg sem várják a hatalom támadását, önként behódolnak.
Az amerikai sajtó helyzetéről és a sajtószabadság elleni támadásról, veszélyekről tartott sajtóbeszélgetést az Ethnic Media Services, amelynek során konkrét példákkal mutatták be, milyen zaklatásnak van kitéve a sajtó, és az sem kizárt, hogy az autokratikus rendszerek mintájára a szabad sajtó megsemmisítésére is kísérletet tesznek. Nem jó hír, hogy a sajtó legnagyobb része nem fogott össze, hanem egyes tulajdonosk megalkuvók, mint például a Washington Post vagy az ABC, ami rossz példa másoknak és növeli a félelmet.
Az első lépés, hogy a Trump-adminisztráció bejelentette, hogy a Fehér Ház közvetlenül fogja kiválasztani azokat az újságírókat, akik közvetlen hozzáférést kapnak az elnökhöz, megszüntetve ezzel a Fehér Házi Tudósítók Szövetsége által 1914 óta kezelt hagyományos rendszert. Karoline Leavitt sajtótitkár szerint a döntés célja „új hangok” bevonása, ami azt jelenti, hogy az elfogult propagadatermékeket, podcastokat, trumpista influenszereket részesítik előnyben a valódi sajtóval szemben. nem kiegészítették azokat, hanem csupán lecserélték, mert a rendes médiát be sem engedik bizonyos rendezvényekre.
Ez a lépés azonban aggodalmat keltett a sajtószabadságot illetően, mivel felveti annak lehetőségét, hogy a kormány szelektíven választja ki az újságírókat, akik tudósíthatnak az elnökről. vanityfair.com+1ft.com+1ft.com
Az adminisztráció több alkalommal is kitiltott bizonyos médiumokat a Fehér Házból, míg más, Trump-párti médiumoknak előnyös hozzáférést biztosított. Például az Associated Press (AP) hírügynökséget kitiltották, mert nem volt hajlandó a Mexikói-öblöt „Amerikai-öbölnek” nevezni, ahogy azt Trump elrendelte. Eközben olyan jobboldali médiumok, mint a Newsmax és a The Blaze, bekerültek a sajtórotációba, ami a sajtószabadság erózióját jelzi, és hasonlít más országok autoriter taktikáihoz.
Trump második elnöksége alatt felmerült annak a veszélye, hogy az amerikai kormány által finanszírozott műsorszolgáltatók, mint például a Voice of America, a Trump-párti propaganda eszközeivé válnak. Az előző ciklusban Trump és szövetségesei, mint Michael Pack, már megpróbálták ezeket a hálózatokat saját céljaikra felhasználni, gyakran elbocsátva vagy vizsgálat alá vonva az újságírókat, és a tudósításokat a szélsőjobboldali témák felé terelve. Trump legutóbbi jelölése, Kari Lake, aki ismert összeesküvés-elméletek terjesztéséről és az újságírókkal szembeni ellenségeskedéséről, tovább fokozza ezeket az aggodalmakat.
A hagyományos médiaorgánumok, mint a CNN és a The Washington Post, szintén nyomás alatt vannak, hogy alkalmazkodjanak az új politikai környezethez. Egyes médiumok máris behódoltak, míg mások gesztusokat tesznek a Trump-adminisztrációnak, hogy elkerüljék a retorziókat. Ez a helyzet komoly kihívást jelent a független újságírás számára, mivel a sajtószabadságot fenyegető intézkedések és a kormányzati nyomás aláássa a média hitelességét és működését. Ezek közül a legveszélyesebb a CNN gyakorlata, amelyet már elhagytak egyes újságírók, miután megismerték az új utasításokat.
Itt ugyanis keverednek a valódi, szabad sajtóra jellemző műsorok, és az engedmények, hogy behívnak nyilvánvalóan a „kiegyensúlyozottság” látszata érdekében olyan embereket, akik egyértelműem hazudnak és a hatalom melletti propagandát visszhangozzák. Emellett a beszélgetős műsorok nézhetetlenek az alkalmazkodás jegyében behívott trumpisták miatt, s egy idő után azarányok változhatnak, s a néző nem lehet biztos abban, hogy a CNN még mindig objektíven tájékoztat vagy nem.
Donald Trump második elnöksége alatt a sajtószabadság törékeny helyzetbe került az Egyesült Államokban. A kritikus sajtóorgánumok kitiltása, a preferált médiumok előnyben részesítése, a közszolgálati és külföldi műsorszolgáltatók átalakítása, valamint a mainstream média alkalmazkodási kényszere mind hozzájárulnak a szabad sajtó elleni támadásokhoz. Ezek az intézkedések komoly aggodalmat keltenek a demokrácia alapvető értékeinek megőrzése szempontjából.
Nem lehet tudni, hogy Trump mikor koncentrálja az erejét a szabad sajtó elhallgattatására, a független médiumok megsemmisítésére. A közösségi média tulajdonosai már behódoltak, ezeken a fórumokon szélsőjobboldali agymosás, orosz propaganda, összeesküvéselméletek terjesztése zajlik. A maradék mainstream média pótolhatatlan a tényellenőrzés terén, olyan hatalom esetében, ahol az elnök gátlástalanul hazudik, manipulál, becsapja és félrevezeti az embereket. Márpedig a tényszerű információhoz jutás alapjog.
Nagy kérdés, hogy Trump milyen eszközökkel próbálja majd áthangolni, leszerelni vagy megszüntetni a szabad sajtót. A Washington Postban már nem lehet megbízni, a CNN is fertőzött, a New York Times és a The Atlantic tartja magát, ezeket érdemes olvasni. Nagy kérdés, hogy az AP hírügynökség meddig tud szabad és független lenni. Ha ebben is olyan példákat követnek, mint Orbán Magyarországa, ahol a nemzeti hírügynökség a kormány propagandájának szócsöve, a megbízható információ és a szaad sajtó teljesen eltűnhet.
