2025, december5, péntek
KezdőlapAmerikai életAmerikaiak milliói veszíthetik el az egészségbiztosításaikat, ha a kormányzati leállás nem hoz...

Amerikaiak milliói veszíthetik el az egészségbiztosításaikat, ha a kormányzati leállás nem hoz eredményt

-

A szövetségi kormány leállásának (shutdown) nem kicsi a tétje, pedig csak december végén szembesülhetnek vele az amerikaiak. December végén jár le a Megfizethető Egészségügyi Törvény (Affordable Care Act) adójóváírási kedvezménye, amelyet még a Biden-kormányzat bővített ki. Ha nem sikerül a kormányzati leállással kompromisszumot kikényszeríteni, amerikaiak milliói veszítik el a egészségbiztosítást, mások pedig dupláját lesznek kénytelenek fizetni.

Ez hátrányosan érinti amerikai magyarok százezreit is, akik közül sokan ennek köszönheti az egészségügyi biztosítását. A Trump-kormányzat igyekszik ezt úgy beállítani, mintha a kedvezmény az illegális bevándorlókat segítené, de éppen az amerikai magyarok a legjobb példa arra, hogy ez nem így van. Az amerikai magyar közösségben, az összefüggő magyar területeken nagyon sokan élnek alacsony jövedelemből, akik nem illegálisok, de szegények és nem tudnának magasabb biztosítási díjakat fizetni.

Ezekről a kérdésekről tartott sajtóbeszélgetést a az American Community Media, melyen Dr. Ashley Kirzinger, a KFF Közvélemény-kutatási és Felmérési Kutatási Programjának Felmérési Módszertani Igazgatója és Társigazgatója, Jennifer Sullivan, az Egészségügyi Lefedettség Hozzáféréséért Felelős Igazgató és a Költségvetési és Politikai Prioritások Központjának „Beyond the Basics” projekt vezetője, valamint Anthony Wright, a Families USA ügyvezető igazgatója vettek részt.

„Ez lenne a legjelentősebb lefedettségi visszalépés a Megfizethető Egészségügyi Törvény elfogadása óta” – mondta Anthony Wright, a Families USA ügyvezető igazgatója. „Minden egyes nappal közelebb kerülünk a nyílt beiratkozáshoz, ami azt jelenti, hogy egyre többen kapnak sokkot, elveszítik a fedezetüket, és nem tudjuk őket visszaszerezni. Ha emberek milliói esnek ki a lefedettségből, az kevesebb fizető beteget, több kompenzálatlan ellátást és nagyobb pénzügyi terhet jelent a kórházakra” – mondta Wright.

Jennifer Sullivan, az egészségügyi lefedettséghez való hozzáférés igazgatója elmondta, hogy az ACA által kibővített prémium adójóváírások elvesztése a szerény béreket kereső családokat sújtaná a legjobban. „Jelenleg a piaci belépők 93%-a kap prémium adójóváírást – mondta. – Közel felük jövedelme a szegénységi küszöb kétszerese alatt van, körülbelül évi 32 000 dollár. Ez nem sok pénz.”

Sullivan szerint a támogatások történelmi jelentőségű javulást eredményeztek az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésben, különösen a színes bőrű közösségek körében, akik 2024-ben az ACA-ba beiratkozottak több mint felét tették ki országszerte. „A fejlesztések bevezetése után 186%-os növekedést tapasztaltunk a fekete bőrűek és 158%-os növekedést a latin-amerikaiak körében a lefedettségben” – mondta.

A vita nem csak költségvetési számokról szól: a republikánus és demokrata álláspontok élesen eltérnek egészségpolitikai kérdésekben, az ACA-piacok működésétől a Medicaid-szabályokig, a közegészségügyi ügynökségek napi működéséig. A vita magja több rétegű. A republikánusok egyes egészségügyi programok feltételeinek szigorítását és több „policy rider” (tartalmi, nem pusztán költségvetési feltétel) beépítését követeli.

Ezek közé tartoznak az ACA-val összefüggő támogatások szűkítésére irányuló javaslatok, illetve időről időre felmerülő gondolatok a Medicaid szövetségi forrásainak feltételhez kötéséről (pl. munkakövetelmények). A demokraták az ACA-támogatások fenntartását, a Medicaid/CHIP stabil finanszírozását és a közegészségügyi infrastruktúra (CDC, NIH, közösségi egészségügyi központok, WIC) zavartalan működését tekintik elsődlegesnek.

Még a Covid-járvány idején bevezetett és az Inflation Reduction Act által 2025 végéig meghosszabbított, megnövelt ACA prémium adójóváírások (enhanced premium tax credits) leszorították a lakossági díjakat: milliók kaptak eddig ismeretlenül alacsony prémiumokat vagy akár nullaprémiumos csomagokat. Ha a Kongresszus nem hosszabbít, 2026-tól „szubvenciós szakadék” jön: a támogatások visszaesése széles körben prémium-emelkedést okozna, és sokakat kiszoríthatna a biztosításból.

Sullivan aggodalmát fejezte ki a bevándorló családok miatt is, akik jogosultak lennének a juttatásokra, de a bevándorlóellenes retorika közepette félnek azokat igénybe venni. „Valószínűleg nagyfokú visszaesést fogunk tapasztalni, csökkenni fog azoknak az embereknek a száma, akik jogosultak ezekre a juttatásokra, de nem érzik jól magukat az igénybevételükkel kapcsolatban” – mondta. Emlékezhetünk arra, hogy az ICE sokakat az alapján talált meg, hogy adót fizettek, mert megbíztak a kormányzatban és megadták az adataikat, amelyeket átadtak az ICE-nak.

A KFF számításai szerint a nagyobb kedvezmények megszűnése több korcsoportban érdemi díjnövekedést idézne elő, a leginkább a közepes és alacsony jövedelmű csoportokat sújtva. Jelenleg a vita egyik tétje, hogy a felek meghosszabbítják-e 2025 utánra is az emelt támogatási szinteket. A politikai kommunikációban mindkét oldal másképp keretezi a kérdést. A demokraták szerint a támogatások fenntartása „prémium-adó” emelésének elkerülése a családoknál, míg a republikánus kritika ezeket drága, a hiányt növelő kiadásnak állítja be, amely torzítja a piacot. A lejárat konkrét menetrendje: ha nincs új hosszabbítás, az 2025 végén kifut, és 2026-ban jelentkeznek a díjsokk hatásai az ACA-piacokon.

A legvalószínűbb rövid távú kimenet valamilyen átmeneti finanszírozás (CR – continuing resolution), amely visszanyitja vagy nyitva tartja a kormányt, miközben a felek tovább alkudoznak a nagyobb csomagról. Az ACA-támogatások meghosszabbítása – mivel 2025 végén jár le az emelt szint – könnyen a „nagy alku” része lehet. A demokrata oldal ezt közvetlen lakossági tehercsökkentésként, a republikánus tárgyalók egy része viszont költséges „szociális expanzióként” kezeli. A kompromisszum keresése során felmerülhet korlátozott, célzottabb hosszabbítás vagy költségsemlegesítő ellenszabály.

Az amerikai felnőtteknek valamivel kevesebb, mint a fele mondja, hogy nehéz számukra és családjuk számára megfizetni az egészségügyi ellátást – mondta Ashley Kirzinger, a KFF közvélemény-kutatási programjának felmérési módszertani igazgatója és igazgatóhelyettese. Minden negyedik ember azt mondja, hogy az elmúlt évben problémái voltak az orvosi számlák kifizetésével és ez még a megnövelt prémium adójóváírásokkal együtt is így van – mondta, hivatkozva a KFF által közzétett közvélemény-kutatás eredményeire.

Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések