A sokszínűség, egyenlőség és befogadás (Diversity, Equity and Inclusion, röviden DEI) elveinek alkalmazása az amerikai vállalati kultúrában nemcsak morális és társadalmi szempontból jelentős mérföldkő, hanem gazdaságilag is mérhető sikereket hozott. Különösen igaz ez a kisvállalkozások esetében, ahol a DEI programok bevezetése új energiákat, friss nézőpontokat és szélesebb társadalmi támogatottságot eredményezett.
A DEI a felvilágosodás eszméinek gyakorlati megvalósítása. Amikor egy társadalom úgy dönt, hogy minden embert egyenlőnek tekint, és az esélyeket nem származás, bőrszín, vallás, nemi identitás, szexuális orientáció vagy fogyatékosság alapján méri, akkor valójában a civilizáció egyik legmagasabb fokára lép. A DEI célja, hogy felszámolja a történelmileg beágyazott előítéleteket és diszkriminációs mintákat, lehetőséget adva mindenkinek a részvételre és kiteljesedésre.
Az Ethnic Media Services sajtóeseményén erről beszélgettek a meghívott szakértők, Dilawar Syed, a Small Business Administration SBA korábbi helyettes vezetője, Dr. Esther Zeledon, a BeActChange alapítója, Thomas A. Saenz, a MALDEF (mexikói amerikai jogi védelmi és oktatási alap) elnöke és főtanácsosa, valamint Elizabeth Barrutia, a multikulturális marketing és média fejlesztésével foglalkozó, független és női tulajdonú Baru ügynökség elnök-vezérigazgatója.
Jobbak és sikeresebbek a sokszínű cégek
Amikor a DEI-kezdeményezéseikről kérdezték, a kisvállalkozások tulajdonosainak több mint fele (55%) számolt be arról, hogy a DEI valamilyen formáját alkalmazza a munkahelyén. A kisvállalkozások körében leggyakrabban alkalmazott DEI-gyakorlat az inkluzív munkahelyi politikák – például a diszkrimináció és a zaklatás elleni intézkedések – végrehajtása, a tulajdonosok 38%-a pedig beépíti ezeket a működésébe.
A DEI-t elfogadó kisvállalkozások tulajdonosai számára az adatok azt sugallják, hogy a befektetés megtérül. A többség – 65% – arról számolt be, hogy a DEI kezdeményezései pozitív hatással voltak általános üzleti sikerükre, míg csak 6% szerint ezek az erőfeszítések negatív hatással voltak. Az általános üzleti teljesítményen túl a kisvállalkozások tulajdonosai a következő konkrét előnyöket említik: a válaszadók 70%-ának véleménye javult a munkahelyi kultúráról.
A válaszadók 69%-a szerint a DEI gyakorlatai javították a kiváló tehetségek toborzását. A válaszadók 60%-a az alkalmazottak boldogságának növekedését jegyzi meg. Ezek az előnyök különösen kritikusak a kisvállalkozások számára, amelyek gyakran nagyobb kihívásokkal néznek szembe a tehetségek megnyerése és megtartása terén, mint a nagyobb vállalatok. Versenyképes munkaerőpiacon a befogadó és méltányos munkakörnyezet előmozdítása olyan megkülönböztető tényező lehet, amely segít a vállalkozásoknak erősebb, elkötelezettebb csapatok felépítésében, így biztosítva ezeknek a kisvállalkozásoknak a nagyon szükséges versenyelőnyt.
A DEI gyakorlatokat némileg eltérően érzékelik a korcsoportok között. A 18 és 34 év közötti fiatalabb üzlettulajdonosok a legmagasabb szintű üzleti sikerről számolnak be a DEI erőfeszítéseikkel kapcsolatban (54%), szemben a 35 és 64 év közöttiek (39%) és a 65 év felettiek (38%) adataival. Ez arra utal, hogy a vállalkozók következő generációja számára a DEI nemcsak kulturális előny, hanem stratégiai üzleti döntés.
Ezt rombolja le a Trump-kormányzat ideológiai okok miatt, ami nemcsak üzleti kérdés, de károsan hat az amerikai cégek sikereire, profitjára és működésére.
A sokszínűség mint versenyelőny
Számos tanulmány igazolja, hogy a sokszínű csapatok jobban teljesítenek, innovatívabbak, és jobban tudnak alkalmazkodni a változó piaci igényekhez. A McKinsey & Company több kutatása is kimutatta, hogy azok a cégek, amelyek felsővezetésében nagyobb a nemi és etnikai sokféleség, akár 25-36%-kal is nagyobb eséllyel teljesítenek az iparági átlagnál.
Különösen a kisvállalkozások esetében fontos, hogy képesek legyenek a saját közösségeik valóságát tükrözni. Egy olyan cég, amely alkalmazkodik a helyi kultúrához, megérti a kisebbségek szempontjait és integrálja azokat a működésébe, képes lesz lojálisabb ügyfélbázist építeni. A DEI egyúttal azt is jelenti, hogy a cég nyitottabb lesz a tehetségek szélesebb körére, nem zár ki senkit előítéletek alapján.
A Mary Kay példája
A Mary Kay Inc., a világ egyik legismertebb kozmetikai cége, beszállítói politikájában is alkalmazza a nemek közötti egyenlőséget és a sokszínűséget. A cég szerint a női vállalkozók hajlamosak arra, hogy keresetük 90%-át visszaforgassák családjukba és közösségükbe, ezzel közvetlenül erősítve a fenntartható gazdasági fejlődést. A DEI elvek alkalmazása tehát nemcsak a munkahelyi egyenlőséget szolgálja, hanem pozitív társadalmi hatással is jár.
A cég vezetője, Virginie Naigeon-Malek úgy fogalmazott: „A sokszínűség és befogadás a fenntartható növekedés kulcsa.” Ez a gondolat megjelent a 2022-es prágai DEI csúcstalálkozón is, amelyet a Startup Disrupt szervezett, és amely az egyik legnagyobb ilyen esemény volt Európában. Itt több mint ötven felszólaló, köztük az Apple, az Avast és az Európai Bizottság képviselői osztották meg tapasztalataikat a DEI gyakorlati megvalósításáról.
A DEI hatása az oktatásban és a munkaerőpiacon
Az amerikai felsőoktatási intézmények, köztük az Ivy League egyetemek is, nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a felvételi eljárások során elősegítsék a sokszínűséget és az esélyegyenlőséget. A cél az volt, hogy a hallgatók között olyan sokféleség jelenjen meg, amely tükrözi az amerikai társadalom valódi arcát. Ez a törekvés lehetőséget adott a hátrányos helyzetű fiataloknak is arra, hogy minőségi oktatásban részesüljenek, és később sikeres karriert építsenek.
A DEI programok a munkaerőpiacon is komoly változásokat hoztak. A vállalatok sokkal tudatosabbá váltak a toborzás, előléptetés és munkahelyi kultúra alakításában. A pszichológiai biztonság, az elfogadás és a nyitottság növelte a munkavállalók elégedettségét és produktivitását.
Politikai támadások és félrevezetés
A DEI programokat az utóbbi években egyre hevesebben támadta az amerikai szélsőjobboldal. Politikusok és ideológiai csoportok úgy állítják be ezeket a kezdeményezéseket, mintha azok a fehér emberek jogait csorbítanák. Ezt gyakran azzal a logikai csúsztatással teszik, hogy a hátrányos helyzetű csoportok esélyegyenlősége valójában diszkrimináció lenne a többség ellen. A valóság azonban ennek az ellenkezője: a DEI programok célja éppen az, hogy mindenki – bármilyen háttérrel is rendelkezzen – egyenlő eséllyel induljon.
A történelem arra tanít, hogy a társadalmi előrelépést mindig támadják azok, akik a korábbi kiváltságos helyzetüket féltik. Ugyanez történt a rabszolgaság eltörlésekor, a polgárjogi mozgalmak idején és most a DEI esetében is. A fehér felsőbbrendűséget védő eszmék új köntösben jelennek meg, de tartalmuk mit sem változott: elutasítják az egyenlőséget és a sokszínűséget.
A jövő záloga
A DEI nem csupán egy „program” vagy „trend”, hanem egy etikai, gazdasági és társadalmi válasz arra, hogyan lehet egy igazságosabb és sikeresebb világot építeni. A cégek, amelyek komolyan veszik a DEI-t, nemcsak jobb munkahelyeket teremtenek, hanem hozzájárulnak a társadalmi kohézióhoz is. A sokszínűség nem gyengeség, hanem erő. A befogadás nem veszély, hanem lehetőség. Az egyenlőség nem diszkrimináció, hanem emberi jog.
Ahogy az amerikai történelem legnagyobb demokratikus vívmányai is az egyenlőség talaján álltak, úgy a DEI is ennek az eszmének a kortárs kifejezése. Megvédeni tehát nemcsak helyes, hanem kötelesség. Mert ahol mindenki számít, ott mindenki többet tud adni – és ebből nemcsak a cégek, hanem az egész társadalom profitál.
