Az MSZP választhat a jövő évi kamikaze repülés vagy a harakiri között. Az újrakezdés elkerülhetetlen, mert ami most folyik, az zsákutcába vezet.

Botka László, az MSZP kormányfőjelöltje – a párt vezető köreiből kiszivárgott információk szerint – egy igazi kamikaze trénerhez méltóan a kampánycsapatának tartott felkészítés alkalmával csak annyit mondott: „Fiúk nagyon figyeljetek, mert csak egyszer mutatom meg.” És tényleg – ha egyáltalán eljut a 2018-as választásig, vagyis még akkor is pártja kormányfőjelöltje lesz -, Botka végrehajthatja élete legnagyobb mutatványát, rárepülve a Fidesz repülőgép hordozójára, amiben már az is egy csoda lesz, ha a légvédelmi tűzben egyáltalán elér a hajóig. Mivel az egyetlen dolog, amire számíthat, az a gravitáció. Egyedül az nem hagyta még el az MSZP-t.

És természetesen ott van még a balközép, a kemény mag, amelyik akkor is az MSZP-re fog szavazni, ha Puch Lászlóról, a párt örökös pénztárnokáról és legerősebb „untnermannjáról” kiderülne – szokásához híven – megint paktumot kötött a Fidesszel, ezúttal nem Simicska közbeiktatásával ugyan, de lényegében ugyanarról, nevezetesen, hogy pártja marad a Fidesz leghűségesebb ellenzéke, amiért cserében, nem élesítik be az alkotmányban elrejtett atomfegyvert az MSZP utódpárti felelősségéről és benyomnak néhány állami hirdetés a Népszavába.

A rosszindulatú és nehezen bizonyítható feltételezések helyett higgyük el, hogy az MSZP tényleg le akarja váltani a Fideszt alig egy év múlva. Ezzel viszont az a baj, hogy amennyiben valóban így van, akkor a párt egyetlen lépésére sincs ésszerű magyarázat, ha csak az nem, hogy valamennyi vezetőjének totálisan elborult az elméje. Mi mással lehet magyarázni, hogy éppen most és megint nyilvánosan esnek egymásnak és keresik az árulót maguk között, miközben ilyesmire semmi szükség, hiszen a nélkül is mindent sikerült elérni az elmúlt négy évben, ami ahhoz kellett, hogy esélyük egy mákszemnyi se legyen jövőre a választásokon.

A gond azonban ennél is sokkal nagyobb. Az MSZP ugyanis egy olyan párt szellemi színvonalára küzdötte le magát – és nem az elmúlt négy, de inkább 14 év alatt – amelynek se elvei, se értékrendje, aztán ebből következően néppárthoz méltó tömegtámogatása sincs. Az MSZP-t egyszerűen elvi alapon támogatni lehetetlen. Nincs ember, aki ma meg tudná mondani, mik lennének azok az elvek, amelyek a párt számára a vezérfonalat jelentenék. Azt ugyanis nehéz annak nevezni, hogy szeretnénk minél több mandátumot szerezni és ebből fakadóan minél nagyobb párttámogatáshoz jutni.

Nehéz azt mondani, hogy Európa szerte a szociáldemokrata pártok jól állnának a hagyományos elvek követése terén, de ez igaz a jobboldali néppárti ellenfeleikre is, és ez az oka a pillanatok alatt felnövő és ismeretlen politikai értékrendet követő, ámde demagóg és populista pártok sikerének mindkét-, de főleg a jobboldalon, miközben a hagyományos bal- és jobboldali hatalmi váltógazdálkodást évtizedekig űző történelmi néppártok gyors tempóban szorulnak vissza. Mindezek ellenére az MSZP hajójának vitorláit olyan erős és tartós fideszes szél feszítette, amelyet a vitorlába fogva simán fel lehetett volna fedezni újra Amerikát, feltéve, ha a hajónak van kormányosa és vitorlamestere, vagyis szélirányban tudják tartani.

Csakhogy a személyzet nem csak az útirányt volt képtelen helyesen kijelölni, de semmilyen irány tartására nem volt alkalmas, mivel az ideje jó részét a hajófenéken töltötte a rumkészletek és az útra faszolt ellátmány folyamatos megdézsmálásával. Amit viccesen a párt finanszírozásának neveztek el, és amiben az olyanok vitték a prímet, mint a már említett Puch elvtárs, aki – az anyagmegmaradás elvét nap mint nap meghazudtolva – képes volt mindig többet kivenni a pártkasszából, mint amennyit oda betettek. Így semmi megdöbbentő nincs abban, és ez – kivételesen nem Orbán Viktor vagy a Fidesz bűne – a pártot sikerült eszmeileg, erkölcsileg és anyagilag is a végletekig amortizálni.

Vegyük tudomásul, hogy Magyarországnak – ahogy nincs egy valódi, értékteremtő és értéket megtartó jobboldali konzervatív pártja – úgy baloldali pártja sincs. Az MSZP nem azért nem baloldali párt, mert sikertelen és nem képes tömegeket megszólítani, hanem azért, mert nem képvisel versenyképes baloldali értéket, sem a hagyományosak, sem a ma feljövők közül. A „fizessenek a gazdagok” és párt honlapjának szombati vezető híre, idézem szó szerint: „Az MSZP több politikusa is felsorakozott Botka László mögé” nem annyira megdöbbentően együgyű, mint amennyire vicces. Főleg a második, amely szerint – még az MSZP több politikusa is támogatja a saját jelöltjét. Ez igazán biztató.

A fentiek fényében, – mint baloldali liberális – semmi rosszat nem kívánok az MSZP-nek. Még választhat, hogy kamikaze lesz-e vagy egyszerűen harakirit követ el. Akár így, akár úgy, itt a nagy alkalom, mindent elölről, tiszta lappal kezdeni. Ha nem is vissza a gyökerekhez, de jó lenne leszállni a földre, ahol a nélkülöző, kiszolgáltatott, megalázott magyar tömegek élnek és oly reménytelenül és oly régen vigaszra és képviseletre várnak. Az MSZP nem az Orbán-rezsimtől kapott párttámogatási millióktól, hanem a benne bízó millióktól lesz (lenne) erős. Kezdetnek jó lenne felismerni, hogy az egyik kizárja a másikat. Az MSZP, a magyar baloldal számára a 2018-as választás nem az újjászületés, hanem a bukás sötét napja lesz.

Zsebesi Zsolt







Nincs hozzászólás : A kamikaze Botka

  1. mojszi

    July 30th, 2017

    Az mszp megszűnt pártként létezni, amikor pukklacibácsi és pribékjei feláldozták Gyurcsányt, féltve biztos rabló pozíciójukat a baloldali maffián belül. Meg kéne értenie a még meglévő mszp rajongóknak, hogy a fidesz nevű maffia után nem jöhet mszp maffia, újra. Az országot nem fogjuk mégegyszer feláldozni pukklacibácsi kedvéért, mikor gondol egyet és ébred épp aznap úgy hogy kidobja az épp aktuális pártvezetőt, és adja el 200 millió ft népszava hirdetésért. Rengeteg baloldali gondolkodi úgy, hogy inkább a fidesz maffia (és ha kell jöjjön mohács) majd a romokból talán végre épülhet vmi új, de soha többet kollaboráns puccsista mszp

    Reply

Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)