Az elmúlt évtized egyik legizgalmasabb pénzügyi újítása a kriptovaluta megjelenése és gyors terjedése. A digitális pénznemek nemcsak alternatívát kínálnak a hagyományos pénzügyi rendszerekhez képest, hanem a technológiai fejlődés és a decentralizáció révén forradalmasíthatják is azokat. De vajon mit is jelent pontosan a kriptovaluta, hogyan működik, és milyen lehetőségeket, valamint kockázatokat rejt magában?
Erről tartott sajtóbeszélgetést a az American Community Media Tyrone Ross, a Turnqey Labs vezérigazgatója és társalapítója, valamint a 401 Financial igazgatója, Cantrell Dumas, a Better Markets származtatott ügyletekért felelős igazgatója, Elizabeth Kwok, az FTI Consulting ügyvezető igazgatója és Zeke Faux, a Bloomberg News oknyomozó riportere közreműködésével.
A kriptovaluta egy digitális vagy virtuális pénznem, amely erős titkosításon (kriptográfián) alapul. A legismertebb ilyen eszköz a Bitcoin, amely 2009-ben jelent meg, de ma már több ezer különféle kriptovaluta létezik. A kriptovaluták egyik legfontosabb jellemzője, hogy decentralizált rendszeren alapulnak – azaz nem központi bank vagy kormányzat szabályozza őket, hanem egy globális számítógépes hálózat.
A kriptovaluták működésének alapja a blokklánc-technológia (blockchain). Ez egy digitális főkönyv, amely minden egyes tranzakciót rögzít és mindenki számára hozzáférhetővé tesz – de megmásíthatatlan formában. A hálózaton belüli tranzakciókat bányászok (miners) dolgozzák fel és hitelesítik, akik számítási kapacitásukért cserébe új kriptovalutát kapnak jutalmul.
A kriptovaluták támogatói szerint a technológia számos előnyt nyújt: gyorsabb és olcsóbb nemzetközi átutalások, inflációmentesség (korlátozott mennyiségű valuta), decentralizált és átlátható működés. Továbbá azok számára, akik autoriter rendszerekben élnek, ahol a kormány ellenőrzi a pénzmozgást, a kriptovaluta lehetőséget ad pénzügyi függetlenségre.
A legismertebb és legnagyobb piaci értékű kriptovaluta a Bitcoin, de a második legnagyobb az Ethereum, amely nemcsak pénznem, hanem decentralizált alkalmazások (DApps) alapja is. További ismert valuták: Binance Coin, Ripple (XRP), Cardano, Solana és Dogecoin.
Az Egyesült Államok történetének eddigi legnagyobb kriptovaluta-kutatása szerint 2025-ben a felnőttek egyötöde, azaz 55 millió ember használ kriptovalutát. A válaszadók 76%-a szerint a kriptovaluta pozitív hatással volt az életére. A felhasználók többsége jövőbeli befektetésként tekint rá, míg csaknem 40% már most is áruk és szolgáltatások kifizetésére használja.
A kriptohívők szerint a digitális pénz egyik fő előnye, hogy harmadik fél – például bank – közbeiktatása nélkül lehet értéket átadni a világ bármely pontjára. Ez különösen fontos lehet azoknak, akik pénzügyi szolgáltatásokhoz nem férnek hozzá: világszerte 1,4 milliárd ember, köztük 5,6 millió amerikai háztartás bankon kívüli életre kényszerül. Az USA-ban 12 millió ember él „banki sivatagban”, vagyis olyan térségben, ahol nincs közeli hozzáférés pénzügyi szolgáltatásokhoz.
A kriptovaluták új lehetőségeket teremthetnek a hátrányos helyzetű közösségek számára, hogy szabadon és azonnal hozzáférjenek pénzükhöz, ami például a lakbérfizetési határidők esetén életmentő lehet. A nemzetközi utalások költsége 2023-ban átlagosan 6,4% volt 200 dolláronként, míg a Trump-féle új javaslat szerint az USA 3,5%-os adót vetne ki minden külföldi pénzátutalásra, tovább súlyosbítva a helyzetet.
Ugyanakkor a kockázatok is komolyak: a legnagyobb veszély a volatilitás – a kriptoárfolyamok akár órák alatt képesek 10-20%-kal is változni. Emellett robbanásszerűen nőtt a csalások száma is: 2024-ben 9,3 milliárd dollárra becsülték a kriptóhoz köthető veszteségeket, több mint 140 ezer panasszal. Csak az év első felében 65 millió dollárt veszítettek el a felhasználók Bitcoin ATM-es átveréseken keresztül.
Mindezek ellenére a kriptovaluta használata az afroamerikai, latin-amerikai és ázsiai közösségek körében az átlagnál magasabb: egy 2021-es felmérés szerint a fehér felnőttek 14%-ával szemben az ázsiaiak 24%-a, a feketék és latinók 21%-a tartott kriptót. Ez azt mutatja, hogy a kriptovaluta egyesek számára esély a pénzügyi függetlenségre, mások számára viszont újabb csapda lehet a vagyoni egyenlőtlenség mélyítésében.
A kriptovaluták technológiai alapon biztonságosak, mivel minden tranzakció nyilvánosan elérhető és visszakövethető. Ugyanakkor a gyakorlatban sok a kockázat: a kriptovaluták rendkívül volatilisek (napok alatt nagy értékingadozás), gyakoriak a csalások, és a szabályozás hiánya miatt a felhasználók kevés jogi védelmet élveznek.
A világ központi bankjai és pénzügyi hatóságai is reagáltak: egyes országokban tiltják a kriptovaluták használatát, míg mások (pl. El Salvador) hivatalos fizetőeszközként is elfogadták. Ugyanakkor a legtöbb országban már dolgoznak saját digitális jegybanki valután (CBDC – Central Bank Digital Currency), amely a kriptovaluták technológiáját ötvözné a pénzügyi stabilitással.
A kriptovaluták a jövő fontos részei lehetnek, de még sok a nyitott kérdés. A technológia képes forradalmasítani a pénz világát, de a megfelelő szabályozás, a felhasználók oktatása és a biztonság megerősítése nélkül súlyos problémákat is okozhat. Az biztos, hogy a digitális pénzek már most is átalakítják a gazdaságot – a kérdés az, hogyan kezeljük ezt az új korszakot.
