/

A Magyar Nemzet cikke Orbán igazi arca, a “csigavér” pávatánc

12 perc olvasási idő
13

A zavar és a bizonytalanság jele, hogy Orbán mindkét lehetőségre felkészülve cikket íratott (engedélyezett) a Magyar Nemzetben a Néppártból való távozás lehetőségéről és szükségességéről. Ez szól a hívek táborának és a magyar belpolitikának. Majd megszólaltatta hivatalos formában Gulyást, aki a Néppártban való maradásról beszélt, a Magyar Nemzet cikkével kapcsolatban pedig ő maga “megértő” volt, de a nyugalomra és a higgadtságra intő “csigavér” szó annak a reményét fejezte ki, hogy mégis maradhat az európai politika centrumában, és nem kell távoznia a nyíltan szélsőjobboldali fasiszták közé, ahova való. Ez utóbbi megnyilvánulások a Néppárt vezetőinek, főleg a CDU-nak szóltak, akiknek gyomorforgató módon hízelegnek Orbán és emberei, hogy valahogy megússzák a Soros-Juncker plakátot.

Az nem kérdés, hogy Orbán igazi arcát és identitását a Magyar Nemzet cikke fejezi ki, amely hiba nélkül leadta az illiberális fasiszta ideológia alaptéziseit. Ez Orbán igazi véleménye, de a “csigavér” arról szól, hogy nem adta fel, még meg kell tenni, amit lehet, mert neki politikai pályafutása legnagyobb bukását jelentené a Néppártból való kizárás. Ez jelentősen korlátozni a terveit, hogy a Néppártot saját képére formálja, többséget szerezzen, átvegye az irányítást és innen fasizálja Európát.

Az Index hazugságaival szemben, amelyekkel Orbán szekerét tolja, mára egyértelműen kiderült, hogy Orbán a Néppártban akar maradni, neki egyáltalán nem mindegy, hogy kikerül vagy bent marad, és az sem igaz, hogy a Néppárt nem tud olyat lépni, amely Orbánnak rossz lenne. Ezek rendkívül kártékony hazugságok, amelyek Orbánt védelmezik, és a valósággal szemben a magyar közvéleményt félrevezetik. Nem is csak Gulyás, hanem Szájer és mások is elmondták, hogy Orbán mindent megtesz azért, hogy a Néppártban maradhasson. Elmegy a legvégsőkig, amit még megtehet, hogy illiberális fasiszta diktatúrájából ne kelljen ugyanakkor feladni semmit. Hajlandó leszedni a Juncker-plakátokat, lemondott a Timmermans-plakátokról, Gulyás előadta az orbitális hazugságot, hogy a CEU Budapesten maradt, véleményszabadság köntösébe bújva pedig megpróbálja elkenni a bocsánatkérést. Eközben pedig olyan mélyen benyalnak a CDU-nak, hogy azt rossz nézni, s ezzel párhuzamosan megírja a Magyar Nemzet, hogy mit gondolnak.

A CDU vezetőinek a Magyar Nemzet cikkét kell odaadni, hogy tudják, milyen ideológia vezeti Orbánt és mivel butítják az embereket. Ebből képet kaphatnak arról is, mit gondolnak valójában róluk, és mit gondol Orbán a “valódi kereszténydemokráciáról”. Ha nem akarjuk körmondatokban leírni, akkor azt két pontos kifejezéssel össze lehet foglalni: fasizmust és nácizmust. Ez nem “fasisztázás”, “nácizás”, hanem ez az. Külön írást is szentelünk majd annak, hogy elemezzük a Magyar Nemzetben előadott illiberális alapelveket és azok jelentését, de a CDU anélkül is felismerheti a keresztényfasiszta és kereszténynáci ideológiát, amelyben a “keresztény” kifejezésnek semmi köze a kereszténységhez, mindössze a lényeg leplezésére szolgál.

Orbán tehát bent akar maradni a Néppártban, mert nem adta fel az európai liberális demokrácia elpusztításának tervét, és ezt a nyíltan fasiszta pártok szélsőjobboldali frakciójából nem teheti meg. Neki azzal van esélye, ha a fasizmust “kereszténydemokráciaként” adhatja el, méghozzá az “igazi” kereszténydemokráciaként, és a magyar NER mintáját másolhatja, amely a demokrácia hamis díszletei között egy ember zsarnoksága és kontroll nélküli teljhatalma, és ezt az embert Orbán Viktornak hívják. Az ő találmánya ennyi, hogy a demokrácia látszatával megtéveszti a külvilágot: a demokrácia nevét és kereteit megtartja, a belső tartalmat kibelezi és az ellenkezőjére cseréli. Egy diktátor mozgat egy demokratikusnak látszó intézményrendszert, ahol az intézményrendszer egésze az ő kezében van, mindenki az ő embere, mindent ő irányít. Ő élet és halál ura, aki kikapcsolja a szabadságot, a jog uralmát, a parlamentarizmust, a hatalom mindenféle kontrollját, az egyéni jogokat, és istenként áll az általa mozgatott intézményrendszer fölött.

Ez Orbán “kereszténydemokráciája”, és ha egy konzervatív és keresztény értékeket valló párt ragaszkodik a jog uralmához, a sajtószabadsághoz, a politikai szabadsághoz, a polgárok jogaihoz, a demokrácia igazi intézményeihez, a hatalmi ágak megostásához, a leváltható és ellenőrzött politikai hatalomhoz, akkor az “elárulta” a “kereszténydemokráciát”, és átállt a liberálisokhoz. Ez tőrőlmetszett fasiszta és náci elmélet, mert ráadásul antiszemitizmusra épül. Ez ugyanaz a náci elmélet, amit a Mein Kampfban Hitler elég alaposan kifejtett. A szociáldemokrácia és a liberalizmus, mint a zsidóság kettős arca és taktikája, a vezérelvvel és a “nemzeti egységgel” szemben. Erről szól a vita, nem a bevándorlásról, aminek semmi köze nincs ehhez. Ennek tökéletes képi kifejezése volt a Soros-Juncker plakát. Ezt kell eldönteni a CDU és a Néppárt más vezetőinek, hogy ezt elfogadják-e, ezt a Néppárt elveivel össze tudják-e egyeztetni, és megtűrnek-e maguk között egy ilyen fasisztát és nácit. Ez a kérdés.

Sajnos, azonban, a kérdést nem ilyen világosan teszik fel egyesek, és még mindig nem vetették el egyesek az elvtelen, haszonelvű pragmatikus megközelítést, amely nem az egész tésztát megposhasztó romlott kovászt látja Orbánban és a “pártjában”, hanem csak egy bajkeverőt, akit elég megfékezni, viszont éppen az illiberális fasiszta módszereivel viszonylag nagy számú képviselőt tud hozni a Néppártba. Mint megírtuk, ennél cinikusabb és aljasabb megközelítés nincs, mert éppen abból akar hasznot húzni, hogy Orbán az európai parlamenti választást is ugyanúgy elcsalja, mint a magyar parlamenti választást (ezt nevezik a fideszesek “sikernek” és a Néppárt “legsikeresebb pártjának”), mert becsapja és megtéveszti a választókat, közpénzek milliárdjait költi dezinformálásra és náci szellemiségű propagandára, és a politikai ellenfeleinek nem biztosít azonos feltételeket a kampányban. S vannak olyan néppárti politikusok, akik ebből akarnak most hasznot húzni, és ha Orbánt nem rúgják ki elvi alapon, akkor az ő szavuk dönt.

Ezért nem lefutott az ügy, e pillanatban még a németek sem döntöttek, annak ellenére, hogy Orbán a legkülönfélébb összeállítású tárgyaló. és hízelgő delegációkat küldözgeti hozzájuk. Ha a németek mellette és a bentmaradás mellett döntenek, akkor elkezdik informálisan puhítani azokat, akik már teljesen ki vannak Orbántól, és undorodnak egy fasisztával egy pártcsaládban lenni, mert a gyomruk nem bírja ezt a hazug és sötét undorító embert. Ez teljesen érthető. Ha Orbán ezt megússza, azzal vigasztalódhatnak a világ rendes emberei, hogy ez azért nagyon sokat ártott neki, és Európában mindenki látja, hogy Orbán kicsoda és hova való. Ha vissza tudja magát páváskodni a leggennyesebb hazugságokkal és képmutatással (amivel egy nagyon rossz képet mutat a “magyar” karakterről, úgy mellesleg), ebből egy rövid időre tanulni fog, hogy nem gyorsíthatja fel ilyen mértékben az eseményeket, a Néppártot lassúbb, de szívós munkával kell felmorzsolnia és elfoglalnia. S akkor majd ő zárja ki azokat, akik ma őt zárnák ki.

 





Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Orbánék arcátlan választ adtak Webernek

Következő cikk

Az Index Orbán szekerét tolja, és félrevezeti a magyar választókat