A német IG Metall 28 órás munkahetet javasol

0
A felirat: az én életem, az én időm, a munkát újragondolni

A rothadó és válságból válságba zuhanó nyugat gazdaságainak egyelőre jobban megy, pedig még nem is húzza a kelet-európai régió.

A 3,9 milliós taglétszámú német IG Metall, a fém- és elektromos ipari dolgozók szakszervezete 6 százalékos béremelést és – a dolgozók által szabadon választott – 28 órás munkahetet javasol a soron következő bértárgyalásokon a munkaadóknak. A szakszervezet azt szeretné, hogy a munkások – amennyiben életkörülményeiknek ez felel meg – saját döntésük alapján és minden kötelező indoklás nélkül, két évre heti 28 órás munkaidőre állhassanak át, majd azt követően visszamehessenek a teljes heti munkaidős foglalkoztatásba.

Ezen túlmenően azt szeretnék, hogy bérkiegészítést kapjanak azok a foglalkoztatottak, akik a gyermekeik gondozása, idős rokonaik ellátása miatt, vagy több műszakos munkarendjük, esetleg egyéb, az egészségre káros foglalatosság miatt kénytelenek csökkenteni a heti munkaidejüket. A szakszervezet most a regionális képviseleteivel vitatja meg a követeléseket, majd annak jóváhagyása után, november közepén kezdődnek a tárgyalások a munkaadókkal.

A munkavállalók kilátásai jók, hiszen a német gazdaság robusztus adatokat produkál. Idén 1,9, jövőre 2 százalékos gazdasági növekedést prognosztizálnak az elemzők. Végre felgyorsulnak a beruházások is. Jövőre 5,5-ra, az azt követő évre 5,2 százalékra csökken a munkanélküliségi ráta. Az export ritkán látott gyors ütemben bővül, augusztusban az egy évvel ezelőttit 10 százalékkal meghaladó értékben exportált Németország az EU országaiba, és 5,6 százalékkal az EU-n kívüli világba.

A kereskedelmi többlet – az export és az import különbsége – plusz 21,6 milliárd euró volt csak augusztusban. Idén a német szövetségi költségvetés 28 milliárd eurós többlettel számolhat, ami jövőre 37 milliárd, 2019-ben előreláthatólag 44 milliárd euró lesz. Vagyis nem hiányt, hanem többletet tervezhetnek minden évben a tehetségtelen Angela Merkel országában.

Miközben Magyarország diktátora Nyugat-Európa hanyatlásáról, válságáról prédikál, fellendülés tapasztalható az európai gazdaság egészében is. Bár Orbán Viktor szerint hamarosan a kelet-európai régió lesz Európa motorja, a nyugatot pedig a válságok fogják megbénítani, mégis a szomszédos, ugyancsak rothadóban lévő Ausztriában 100 éves államkötvény kibocsátását tervezik.

A papírok esedékessége, vagyis a dátum, amikor pénzé tehetők 2117 lenne. A hozamot 1,53 százalékosra tervezik. A hosszú 20 és 50 éves lejáratú állampapírok nem tartoznak a ritkaságok közé és nem csak gazdag országok bocsátanak ki ilyeneket, de például Argentína és Mexikó is megtette.

Az osztrákok azonban már eddig is élen jártak és jelenleg is van egy 70 éves lejáratú kötvényük. A nap kérdése: mikor jön ki a magyar kincstár egy 100 éves lejáratú magyar államkötvénnyel, amelynek visszafizetését Orbán Viktor és – a biztonság kedvéért – Vlagyimir Putyin egymás mellé helyezett aláírása garantálná és rajta az új Paksi Atomoerőmű látványképe lenne az illusztráció.

Zsebesi Zsolt