/

Az “albán légvédelem” és Lányi Zsolt teóriája a honvédelem alapja

A legfontosabb katona, akinek saját katonai magágépe van.

Meglepő kijelentéseket tett Benkő Tibor honvédelmi miniszter a közszolgálattól elfoglalt egyik fideszes TV-ben (M1). Azt állította, hogy “Nem létszámban kell mérni, és nem a technikai eszközök számában kell mérni, hogy mennyire ütőképes egy ország hadserege”, mert mint mondta: “kicsi a bors, de erős”. Most elgondolkodhat a magyar, hogy ha valamilyen katonai veszély leselkedne az országra, vagy nem lenne a NATO-tagság és az EU, hogyan és mivel védené meg az országot a magyar honvédség, ahol se elég ember, se elég technika nincs, viszont abban bíznak, hogy “kicsi a bors, de erős”.

Ez nagyjából azt jelenti, hogy légitámadás esetén az “albán légvédelem” áll rendelkezésre és az ökölrázás, s nem gondoltuk volna, hogy még a 21. században is a jobboldali magyar kormány Lányi Zsolt volt kisgazda honvédelmi államtitkár teóriájára építi az ország biztonságát, aki kijelentette, hogy a “magyar katonánál nincsen jobb”. Amikor megkérdezték, hogy miért, arra nem tudott mást mondani, csak azt, hogy ezt mindenki tudja. Nyilván azokban a kisgazda körökben, amelyekben Lányi mozgott. A magyar katona nyilván attól a legjobb, hogy magyar. Ahogy a magyarok mindenre azt mondják.

Mivel Magyarország annak a NATO-nak a védelme nélkül, amelyyel Orbán szemtelenkedik, s amelyet Orbán elárul, amikor az oroszoknak segít a NATO-val szemben, úgysem tudná megvédeni magát senkitől, tulajdonképpen igaza van Benkőnek, mert tök mindegy hány katona van, milyen a technika. Úgyis a NATO véd meg, ha pedig nem véd meg, tök mindegy, mert magunkat úgysem tudjuk megvédeni. Ezért talán nem kellene orosz kémet játszani a NATO-ban. A magyar katona csak azért kell, hogy a NATO egészében ellásson bizonyos feladatokat, amire képes.

Ezzel kapcsolatban nincsenek jó híreink, bár mindig agyondicsérik a “magyar kontingenst”, akiket azonban objektum őrzésen és gépkocsivezetésn kívül nem nagyon lehet mással megbízni, mert a technikához nem ért, komoly harcászati kiképzést nem kap, söpörni meg nem sokat kell a harctéren. Benkő ettől függetlenül még feszíti a magyar kebleket a “kicsi borsról” szóló ámító szövegekkel, de a 150 éves török uralommal, mint sikeres projekttel dicsekedni, elsőre mellényúlásnak látszik. Azt mondja, volt már Magyarország a Nyugat védőbástyája, amit még mindig el lehet sütögetni az összes önámító hazugsággal együtt, a dicső doni hadseregtől kezdve a mostanában újraértékelt mohácsi dicsőségig bezárólag. De a mai hadászatban ezek a süket szövegek nem sokat érnek, erre alapozni egy ország védelmi képességét már egy kisgazdának sem állt jól.

Hacsak nem csúzlizni tanítják a magyar katonákat, és az ellenség Góliátját hívja ki harcra a kicsi bors magyar “Dávid”, aki piszok erős. Mindenesetre a magyar honvédség arra felkészült, hogy támadás esetén a legfontosabb személyt kimentse, mert Orbánnak immár több magánrepülöt tart fenn, amelyek gyakorlatozás közben leszállnak egy-egy BL-meccs helyszínén. Nagyjából ennyire képes a hadsereg, viszont ez elég is ahhoz, hogy egy honvédelmi miniszternek nyugdíjas állása legyen. Nem kell semmire sem vigyázniuk, csak arra a kicsi borsra, ami ugyan nem erős, viszont nagy a hasa, de csak azért, mert “halála” az, ha egy katonának nagy hasa van, és ő az elrettentő példa. Hasat be, mellet ki, éljen az elmaradott, de erős magyar hadsereg, ami attól erős, hogy kicsi, és arra büszke, hogy elődei majdnem minden csatában vesztesek voltak. Nem így a Vidi.

Annak is az egyetlen magyar katona a parancsnoka, akinek saját katonai magánrepülőgépe van. Nem is egy.







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Trump cukros papírba csomagolta a mérget

Következő cikk

Kocsis: “Akikre számíthatunk”, avagy a sajtónak álcázott pöcegödör

en_USEnglish