/

Az amerikai magyarok a felismerésig sem jutottak, mint Missippiben mások, hogy politikai képviseletre lenne szükségük

13 perc olvasási idő

Az amerikai magyarok országos szervezetei leginkább a magyarországi állapotokat tükrözik, illetve az ottani harcokat vívják meg Amerikában. Mivel a “nemzetpolitika” a politikai jobboldal által kisajátított terület, az amerikai magyar szervezetek a magyarországi jobboldal érdekeit szolgálják, mert tőlük kapnak ideológiai támogatást és pénzt. Az amerikai magyar közélet kimerül abban, hogy a szélsőjobboldali amerikai magyar körök igyekeznek kiszorítani minden más világnézetű embert és közösséget az amerikai magyar szervezetekből, és Orbán Viktor mellett kampányolnak.

Ez egy régóta zajló folyamat, amelynek eredményeképp az amerikai magyarság nemcsa polarizálódott, hanem szétesett és atomizálódott. Ennek következtében a magyar etnikum elveszítette a súlyát és a befolyását, az orbánista szélsőjobboldalt elutasító amerikai magyarokkal elveszítette minden kapcsolatát. Emiatt a második és harmadik generációs amerikai magyarok legnagyobb része már nem is tekinti magyarnak magát. Jellemző, hogy a jelenlegi amerikai külügyminiszter, Anthony Blinken magyar származású, de ebből a magyar közösség nem profitál, mert Orbán ellenfele.

Nem lehet elmondani, mekkora veszteség, hogy amikor amerikai magyar külügyminisztere van Amerikának, akkor az nem tekinti magyarnak magát, nem tartja fontosnak, és nincsenek magyar kapcsolatai a hivatalos amerikai magyarsággal, mert azok politikailag elkötelezettek a magyar szélsőjobboldali kormány felé, s kiszorítottak mindenkit az amerikai magyarság köreiből, aki nem az ő politikai nézeteiket képviselik. De ugyanez van az egyes államok, megyék és városok szintjén is, a magyar közösség helyi politikai képviseletével senki nem foglalkozik.

Az amerikai magyarság szinte egyedül álló módon nem foglalkozik, miközben az amerikai közélet egyik központi kérdéséről van szó. Különösen a republikánus vezetésű déli államokban, de nem csupán ott, hatalmas harc folyik azért, hogy az iskolai és válaszási körzeteket hogyan jelölik ki, az ott élő etnikai kisebbségeknek milyen képviseletük lehetséges. A republikánusok igyekeznek, hogy a közethatárokat úgy változtassák meg, hogy a demokratákhoz közelebb álló spanyolajkúak, ázsiaiak, afro-amerikaiak ne kerüljenek egy tömbbe, hogy ne tudják saját jelöltjeiket megszavazni.

Ennek nemcsak a nagypolitikában van jelentősége, hanem a helyi politikai életben is. Ha egy etnikai kisebbség saját jelöltet tud bejuttatni az iskolaszékbe vagy a képviselőtestületbe, akkor meg tudja védeni a kisebbség jogait és érdekeit. Ha a körzethatárokkal szétszabdalják ezeket az etnikumokat, akkor a körzeteikben is kisebbségbe kerülnek, és mások döntenek róluk. A magyarok még annak a felismeréséig sem jutottak el, hogy erre figyelniük kellene, és harcolniuk kellene a politikai képviseletért, miközben Missisippiben más nemzetiségek szép sikerekről számolhatnak be.

Az Ethnic Media Service (EMS) által szervezett sajtóbeszélgetésen elhangzott, hogy a 2020-as elnökválasztás elvesztése után a republikánusok mindennél erősebb próbálkozása ellenére is lehet eredményeket elérni a választási és az iskolakörzet térképeinek újrarajzolása során. Missisippi államban minden népszámlálás után tíz évenként is megtörténik a térképek újrarajzolása, de még közben is gyakran vannak módosítások. Ezek mögött általában valamilyen megfontolások állnak, amelyekre figyelni kell. A helyi önkormányzatok esetében különösen.

A helyi hatáskörök és befolyás a városi tanács, a megyei és az iskolaszék szintjén hihetetlenül fontosak, mert olyan politikai döntéseket határoznak meg, amelyek közvetlen módon befolyásolják az emberek mindennapi életét, mondta el a beszélgetésen Amir Badat, a NAACP Jogi Védelmi Alap ügyvédje. Állami szinten a republikánusok teljes mértékben átvették az irányítást a kongresszus és a törvényhozás számára készített térképkészítés felett, és az eredmény katasztrofális volt az afro-amerikai, a latin-amerikai és az ázsiai kisebbségek számára.

Mississippiben, mint az Egyesült Államok legtöbb államában, az újraelosztást az állam törvényhozása végzi. Mississippiben egy republikánusok uralta különleges bizottságot hoztak létre, amely “zárt ajtók mögött” folytatta le az eljárásokat – mondta Amir Badat. Nem lehet senkinek kétsége afelől, hogy mennyire tendenciózus, mennyire hamis és igazságtalan térképek, körzethatárok és választási besorolások születtek, amelyek kizárólag a republikánus fehér, “keresztény” közösségnek kedveztek. Függetlenül attól, hogy a feldarabolt nagyobb közösségben nem ők a többség.

Emiatt sok helyen nincs tisztességes képviselet. Bár a kisebbségi lakosság nőtt, nem volt több körzet számukra. Ezért az történt, hogy a választójogot védő csoportok és szervezetek alakultak, s ezek ügyvédei megtámadták a bíróságon ezeket a térképeket, bebizonyították, hogy az újrarajzolás sem volt jogszerű és demokratikus, mert nem vették figyelembe a helyi közösségek véleményét, s nem tükrözi az eredmény a valós rétegződést. Van, ahol már nyertek, s van, ahol a jogi igényeket a bíróságon folytatják. De a küzdelemnek látható gyümölcsei vannak.

„A szavazati jog minden igazságért végzett munka középpontjában áll”, mondta Nsombi Lambright, a One Voice közösségi szervezet ügyvezető igazgatója, aki jelezte még azt is, hogy a közösség aktivizálására és tájékoztatására, valamint olyan eszközök biztosítására összpontosítanak, amelyek segítségével befolyásolni tudják őket. Szeretnék, ha az emberek megértenék, hogy még ha nincs demográfus vagy jogi végzettségük, akkor is a döntéshozó asztalhoz kell ülniük, mert a gyerekeik ebbe az iskolába járnak, és ez az ő adójuk, tette hozzá az aktivista.

Monica McInnis, szintén a One Voice munkatársa elmagyarázta, a közösség munkálkodásának példájaként, hogy a helyhatósági választásokon megszólaljanak, a mississippi állambeli Clinton közösségét szervezték meg, és a szervezet bemutatta a körzetek térképét, amely 1985 óta az első afro-amerikai képviselő megválasztásához vezetett. Ez óriási eredmény ebben az államban, ahol a feketék elleni fajgyűlölet, elnyomás, üldözés nagy hagyományokra tekint vissza.

Gulfport városában a közösségi aktivisták azért küzdöttek, hogy a városi tanácsban legyen egy újabb fekete kerület, amely tükrözi az ottani népességnövekedést, és a NAACP bíróságon perel a törvényhozás és a kongresszus számára elfogadott térképek ellen. Ami a többi etnikumot illeti, mint például a latinok és az ázsiaiak – különösen a vietnamiak – esetében, ott is vannak aktivisták, akik a képviseletükért küzdenek.

José Rodríguez lelkész, aki a közösség mozgósításában aktív szerepet vállalt, miután szemtanúja volt egy 2019-es bevándorlási razzia pusztító hatásának Mississippiben a latin családok ellen, azt mondta, hogy a Mississippiben nincs latinok képviselete, s ha lenne, ezt nem lehetne velük szemben megcsinálni. A vietnami közösség 1975 óta él Mississippiben, de politikai képviselete nulla – mondta Daniel Q., a Boat People nevű közösség szociális szolgáltató szervezetnek képviselője, amely hat egyesült államokbeli fiókszervezettel rendelkezik.

Munkájuknak köszönhetően a 2020-as népszámláláson megkétszereződött a regisztrált vietnamiak száma, pedig még mindig nem sikerült mindenkit meggyőzni a regisztrációról. Mert a folyamat azzal kezdődik, hogy a népszámláláson ki kell mutatni az adott etnikumhoz tartozók számát és elhelyezkedését. Utána lehet harcolni a választói jogok alapján a képviseletért. A magyarok annyira szétszóródtak, hogy még támadásokat sem kell elszenvedniük, illetve a bevándorlási razziák által érintett magyarok problémája is magánügy, a közösség nem foglalkozik vele.

 

Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Válasz Csisztu Zsuzsának, aki szándékosan nem értette meg a fajkeveredésről szóló cikket

Következő cikk

Orbán megijedt az augusztus 20-án bezáró benzinkutaktól