Bárándy Péter szerint az ellenzéknek ki kell mondania az alaptörvény semmisségét

8 perc olvasási idő
12

Megkerülhetetlenné vált az Orbán-rendszer közjogi helyzetének megítélése, miután tíz évvel Orbán Viktor államcsínye után tekintélyes magyar jogászok és alkotmánybírók állítják, hogy a NER az alkotmányos rend megdöntésével jött létre, amely sérti az Alkotmány rendelkezését, miszerint senki nem törekedhet a hatalom kizárólagos birtoklására. A “Négyek” (Bárándy Péter, Vörös Imre, Fleck Zoltán, Lengyel László) Népszavában megjelent kiáltványa szerint egy esetleges választási győzelem esetén az új Országgyűlés kötelessége, hogy első intézkedéseként semmissé nyilvánítsa Orbán alkotmányellenes alaptörvényét.

A téma tíz éves késéssel megérkezett az ellenzéki köztudatba, az ATV is kénytelen volt foglalkozni vele, természetesen a maga álellenzéki stílusában: a riporter igyekezett súlytalanítani és megkérdőjelezni a kérdést. Orbán Viktor álellenzéki csatornája gondosan elkerülte azt, hogy behívja egy hosszabb és minden részletre kiterjedő beszélgetésre a Népszavában megjelent tanulmány négy szerzőjét, mert attól lehet tartani, hogy az túl megyőző lenne és kellő súlyt adna a kérdésnek, kimondva olyan tízéves tabukat, hogy az Orbán rendszer törvénytelen és nem legitim.

Ezért Bárándy Péter volt igazságügyi miniszter és Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász volt az álellenzéki csatorna vendége, akik azért így is világosan elmondták, hogy az alaptörvény létrehozása nem volt legitim, másrészt tartalmilag alkotmányellenes. Ezért az orbáni alaptörvény nem lehet az alapja egy demokratikus, jogállami kormányzásnak, hiszen a törvénytelensége éppen abban áll, hogy ezt számolta fel. Ezért nem kezdheti egy új Országgyűlés és egy új kormány a munkáját mással, mint az alaptörvény érvénytelenségének és semmisségének kimondásával. Ez egy jogállami helyreállítás alapfeltétele.

Ezért nem az ellenzék kritikája, megosztása és szétverése az, ha a valóban szabad és független sajtó, illetve tekintélyes jogászok, közgazdászok, értelmiségiek, akik végre feladtuk önkéntes számüzetésüket, és megelégelték az Orbán-rendszer primitív ámokfutását, a nyilvánosság elé léptek, és követelik az ellenzék állásfoglalását ebben a kérdésben. Eddig a rendkívül gyenge és morálisan is megkérdőjelezhető ellenzék magánügye volt a választás, ami jószerivel az Orbán által biztosított pénz és szerepkör egymás közötti újraelosztását jelentette. Most azonban lenne egy ellenzéki mozgalom, ha az ellenzék hagyná.

Bárándy Péter és Szentpéteri Nagy Richárd egyetértett abban is, hogy szükség van a hat ellenzéki párt egységes fellépésére, egyetértésére ebben a kérdésben. Nagyjából itt tartott a beszélgetés, amikor az ATV riportere rutinosan letekerte a témát, nehogy még valami fontos dolog elhangozzék. Ennek ellenére, annyit a meghívottak elmondtak, hogy az ellenzék nem mehet neki úgy a választásnak, hogy ebben a kérdésben, az alaptörvény semmissége és az Orbán-rendszer törvénytelensége kérdésében ne foglaljon állást, és ne mondja meg előre, hogy mit akar.

Az ellenzéki pártok hallgatása azonban nem véletlen: ha törvényesnek mondják Orbán alaptörvényét, a legtekintélyesebb jogász szakemberekkel szemben, az botrány, ezért ezt nem merik. De arra sem állnak készen, hogy az alaptörvény semmisségét kimondják és vállalják annak következményét: az alaptörvény eltörlését, az önkényuralmat létrehozó többi törvénnyel együtt, Orbán rendszerének egy tollvonással való hatályon kívül helyezését, őt magát az igazságszolgáltatás elé állítsák, és vállalják az ezzel járó konfrontációt, illetve felelősséget. Annak ellenére sem, hogy nemcsak az igazság, hanem a jog képviselői is mögöttük állnak. A történelmi pillanat azt követelné, hogy létrehozzanak egy új ellenzéki kerekasztalt, amely ezen az alapon meghatározná a rendszerváltás menetrendjét.

Bárándy Péter elmondta, hogy az alaptörvény semmissé nyilvánítása nélkül nincs rendszerváltás és nincs jogállam, ezért elkerülhetetlen. Ha az ellenzéki pártok is így gondolják, de nem akarnak előre beszélni róla, Bárándy Péter szerint az szintén elfogadhatatlan. Akkor ugyanabban a cipőben járnak, mint Orbán 2010-ben, hogy titkolják alkotmánymódosító szándékukat, és nem kérnek a választáson felhatalmazást arra, amit tenni akarnak. Ez ugyanúgy legitimációs problémát vet fel, mint Orbán esetében. Ez olyan alapvtő kérdés, hogy a választáson konkrétan erre kellene kérni a szavazóktól a felhatalmazást.

Nem beszélve arról, hogy ennek ígérete mozgósító erővel bírna, tesszük hozzá. Már ha egyáltalán valóban nyerni akarnak, mert a fékezett habzás és a határozott, bátor lépések hiánya megkérdőjelezi ezt is.

 

Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Karikó Katalin átlépett egy határt, amikor elfogadta a hírhamisító közmédia díját

Következő cikk

LeBron James, a “sötét paraszt”? – Válasz az Index írására