//

Idén májusban 750 millió jelzáloghitelt vett fel a Hit Gyülekezete az áfacsalásban érintett szegedi gyülekezet közösségi házára

Ez év május 27-én (két hónappal Joób Márton és társai letartóztatása előtt) egy 750 millió forintos jelzáloghitelt jegyeztek be a szegedi Hit Gyülekezete Tölgyeskert Közösségi Központ nevű gyülekezeti házára. A szegedi gyülekezet volt az áfacsalás miatt előzetes letartóztatásba helyezett Joób Márton önkormányzati képviselő gyülekezete, amelynek édesapja volt a vezetője, aki családi okokra hivatkozva az ügy kirobbanása után lemondott. A NAV tájékoztatása szerint az ügyben szereplő áfacsalás 2013-tól 2017-ig zajlott, s időben egybeesett a szegedi Hit Gyülekezete közösségi házának befejezésével és hiteltörlesztéseinek idejével.

A 750 milliós jelzáloghitel felvétele azért érdekes, mert ebben az időszakban már javában zajlott a nyomozás Joób Márton és társai áfacsalása ügyében. Mivel a helyi Hit Gyülekezete saját ingatlanban működik, nem lehet tudni, miért volt szükségük 750 millió forintra, amelyre nem is szolgált elég fedezetül a szegedi gyülekezeti ház. Ezért a szegedi közösségi ház tulajdonlapjára bekerült, hogy “a keretösszeg egyetemlegesen terheli a Hit Gyülekezete zirc-i, szombathelyi, érdi és kaposvári gyülekezeti házait is”. A vidéki gyülekezeti házak tulajdonjoga a budapesti központi Hit Gyülekezete nevére van bejelentve, mivel a vidéki gyülekezetek nem önálló jogi személyek, nem különálló egyházak (miközben viszonylag önálló életet élnek), ezért nem lehet tudni, hogy a 750 milliós jelzáloghitelt ki és milyen célra vette fel a szegedi és a többi vidéki gyülekezeti ház terhére. A pénz a budapesti vagy a szegedi gyülekezetnek kellett?

Mivel a tulajdonos a budapesti Hit Gyülekezete, ezért Németh Sándor vezető lelkésznek a hitelfelvételről tudnia kell, mert annak visszafizetése az ingatlanok tulajdonosát terheli. Még akkor is, ha ezeket az ingatlanokat nem a budapesti gyülekezet pénzén, hanem mindenhol a helyi gyülekezet tagjainak adományaiból építették. De ettől még nem kizárt, hogy a visszafizetés a helyi gyülekezetek tagjainak nyakába szakad. Mindenesetre, ha a csaknem egymilliárdos hitelt a budapesti gyülekezet részére vették fel, nem fizetés esetén az ingatlanokat (s vele a pénzüket) a helyi gyülekezetek tagjai veszítenék el. A háromnegyed milliárdos hitelt fedező jelzálogot a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. nevére jegyezték be. Azt nem lehet tudni, hogy ezt a hatalmas összeget milyen célra vették fel, és van-e köze az áfacsalásos ügyhöz. Az is kérdéses, hogy a hitelt kinek kell törlesztenie: a jelzáloggal terhelt vidéki gyülekezeti házakat használó tagoknak, vagy a budapesti Hit Gyülekezete tagjainak.

Egy ekkora hitelfelvétel esetén a tagokat tájékoztatni kellene, valamilyen testületi döntésnek kellene a háttérben állnia, mert a hitelt végül nekik kell viszafizetniük. Iyen tájékoztatásról azonban nem tudunk. Különösen azt figyelembe véve, hogy a Hit Gyülekezete körül hatalmas cégháló működik, ezek egy része Németh Sándor vezető lelkész családtagjai kezében. A Tower Ingatlan Csoport például azt írja saját honlapján, hogy 20 milliárd forint értékű lakásállománnyal rendelkezik, mintegy száz alkalmazottja van (ezek nagy többsége a Hit Gyülekezete tagjai), az egyik tulajdonos-ügyvezető pedig Pátkai Mihály, Németh Sándor veje, akinek soha az életben nem volt annyi pénze, induló tőkéje, hogy egy ilyen vállalkozást beindítson. Itt vajon kinek a pénzét forgatják? Pátkai Mihály kinek a strómanja? Ez csak egy példa. A Hit Gyülekezete pásztorai, családtagjaik, számos üzleti vállalkozásban érintettek, miközben a gyülekezeti házakat a tagok tudta nélkül használják nagy értékű hitelek jelzálogaként. Már húsz évvel ezelőtt is 120 milliós pénzmosással gyanúsították a Hit Gyülekezete egyik alapítványát, a tagok elnémítására ukrán maffiózókat küldtek ki, akik pisztollyal fenyegették meg a váci gyülekezeti tagokat.

Nem lehet tudni, hogyan keverednek a gyülekezeti vagyonok a magánbiznisszel, mint ahogy Németh Sándor is nevére íratta a Hit Gyülekezete ATV-ben levő vagyonának 60 százalékát, mintegy kétmilliárd értékű vagyont. Szegeden éppen letartóztatásban van a helyi pásztor fia nyolc társával a 250 milliós áfacsalás miatt, de a gyülekezeti házra nem sokkal előtte még felvettek egy 750 milliós hitelt, amelyhez más vidéki gyülekezeti házakat is felhasználtak fedezetként. Vajon mit tudnak erről a helyi gyülekezetek tagjai? Mire használják fel a pénzt, s ki fizeti vissza a hitelt? Mire kellenek az áfacsalással szerzett pénzek? Annál is inkább, mert Joób Márton és társai egy hosszú lista tagjai, akik már lebuktak a Hit Gyülekezetében áfacsalás miatt, miután az adócsalás a Hit Gyülekezetében elfogadott és támogatott módszere a pénzszerzésnek. Bizonyított tény, hogy egyes vidéki gyülekezetek építéséhez ezt a módszert használták, az elkövetők már le is ülték az ezért kirótt büntetést. Erről is lehet olvasni Bartus László Fesz lesz című könyvében. A sorban kidőlő csontvázak szervezett bűnözés körvonalait, egy egyház égisze alatt működő bűnszervezet kontúrjait mutatják.

A Hit Gyülekezete egyházként adómentességet és olyan kedvezményeket élvez, hogy a gazdasági ügyei ellenőrizhetetlenek és átláthatatlanok. A gyülekezet körüli cégek működése pedig sokszor keveredik a gyülekezettel: nem tudnak elszakadni például attól a gyakorlattól, hogy be nem jelentett gyülekezeti tagokat dolgoztatnak éhbérért, a közterheket nem fizetik meg, visszaélnek a tagok kiszolgáltatott helyzetével, és sokszor nem lehet tudni, hogy mi az, ami “szolgálat”, mi az, ami alkalmazotti jogviszony. Ezért egy ilyen hitelfelvétel is kérdéseket vet fel, mivel a tagok erről semmit nem tudnak. Ezért ismeretlen a célja, a felhasználása, a visszafizetés módja. Nem lehet tudni, hogy azt kik, mibe forgatják vagy milyen költségeket fedeznek belőle.

Amikor éppen lebukott a Hit Gyülekezete vezetője azon, hogy a gyülekezet vagyona az ő magánvagyona lett, és amikor a Hit Gyülekezete tagjait éppen áfacsalással tartóztatták le, és a Hit Gyülekezete szegedi botránya egyre nagyobb hullámokat ver, egy ilyen újabb – csaknem egymilliárdos – hitelfelvétel, amelyről a gyülekezet tagjai sem kapnak nyilvános tájékoztatást, újabb kérdéseket vet fel. Különösen, hogy a fedezetként szolgáló legfőbb ingatlan éppen annak a szegedi gyülekezetnek a központja, ahol az áfacsalásos ügy zajlott, szintén gyülekezeti tagok által működtetett, tipikus hitgyülekezetes vállalkozásban. Könnyen lehet, hogy miután a helyi gyülekezetek tagjai kifizették saját gyülekezeti házaikat, a tehermentes ingatlanokra ismeretlen célból hatalmas jelzáloghiteleket vesznek fel, amelyeket ki tudja, mire használnak, miben forgatnak meg, és a jelzáloghitelt újra a helyi gyülekezeti tagok fizetik. Mindezt egy olyan gyülekezet égisze alatt, ahol keveredik az egyház és a magánvállalkozás, az “Isten szolgálata” az egyéni érdekkel.

Mindennek tetején pedig egy olyan ember ül, aki saját nevére íratta a gyülekezet vagyonát, aki arra tanít, hogy az államtól adót csalni nem bűn, és aki minden kontroll nélkül dönthet minden bevételről és használhat fel minden pénzt a saját belátása szerint. A tagok pedig minden bevételük és jövedelmük 10 százalékát kötelesek befizetni neki. Ez az orosz maffiában sem működik másképp, ahol az alvezérek és a kisebb alegységek a bevételek egy részét leadják a főnöknek. Csak azt nem egyházi tizednek hívják.

Itt láthatók a bejegyzett jelzálogok a Hit Gyülekezete vidéki gyülekezeti házainak tulajdoni lapjain.

A szegedi gyülekezeti ház tulajdoni lapján a 750 milliós jelzálog:

A Hit Gyülekezete zirci ingatlanára bejegyzett jelzálog:

A Hit Gyülekezete kaposvári gyülekezeti házára bejegyzett jelzálog:

 





Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Miért nem lehet látni bizonyítékot, hogy Bogdán László tényleg öngyilkos lett?

Következő cikk

A szegedi áfacsalásban letartóztatott nyolc személy közül hét a Hit Gyülekezete tagja