Interjú jelent meg a 168 órában Iványi Gábor lelkésszel, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnökével, aki egyben az Oltalom Karitatív Egyesület vezetője is. Így egy személyben egy egyházi státuszától megfosztott egyház és egy üldözött civilszervezet vezetője is.

Iványi szerint a némaságban egy gyenge hang is megrengeti “a csak saját hangja által betöltött űrben előretörő hatalmat”, ezért kell szólniuk és kiállniuk a civileknek – azaz nekünk. Azt is ki kell mondani, hogy ami történik, az bűn.

A lelkész a Wesley János Lelkészképző Főiskola rektoraként több kollégájával Nobel-díjra jelölte Soros Györgyöt, a levelet a napokban adták postára. Sorossal régóta van kapcsolata, a Nyílt Társadalom Alapítványtól nemrég támogatást kaptak például egy mobilmosodára, amit a menekültek segítésére használtak – békeidőben hátrányos helyzetű cigány családok életét fogja megkönnyíteni.

Tudja, hogy a Nobel-díjra jelölésük nem jelent automatikus meghallgatást a bizottságnál, mégis ez volt az ötletük, a kormány szégyellnivaló és sátáni Soros-ellenes kampányával szemben.

A kormány nyilván nem fogadja örömmel a jelölést, de Iványi fütyül rá, amint arra is, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek-e. Nem öncélú dacolás ez a hatalommal, hanem az embernek normálisnak kell maradnia – azaz például nem engedni utat a gyűlöletnek – mondta.

Úgy véli, bujkálni sincs értelme, sokáig nem is lehet, ha a hatalom üldözni akar valakit. Kicselezni nem lehet, ezért jobb nem beszállni a játékukba, hanem szabad emberként, felemelt fejjel tenni a dolgunkat.

Békeidőt a legnagyobb szörnyűségben is lehet teremteni, azt pedig valahogyan ki kell várni, míg az üldözők összeomlanak. Aztán újrakezdeni, újra építkezni.

A béke ahhoz is kell, tette hozzá, hogy kibontakozzanak jó ügyek. Mert az (értelmetlen) háborúk idején csak túlélni lehet, vagy vigasztalni, vagy szökni. Nem normális állapot, hogy valaki újabb és újabb ellenségeket keres, és azt lát a parlagfűben, a fákban, a rendőrökben, a fogyatékkal élőkben, a kórházakban, az iskolákban, az egyházakban.

Ilyen időszakban az emberek föladják, megkeserednek, vagy hasonulnak ehhez a rendszerhez. Az emberi lélek bonyolultságából fakad, hogy akár még szimpatizálni is elkezdhetnek fogvatartóikkal a túszul ejtett emberek, sőt még szerelmek is ki tudnak alakulni.

Ugyanakkor korábbi jó kapcsolatok megromolhatnak az alamizsnáért folytatott tülekedésben, állapította meg Iványi, pedig az egyetlen remény, ha vállaljuk a véleményünket. Megadással nem cselezhető ki az ördögi hatalom. Ki kell mondani az igazságot, bele a társadalom és a hatalom arcába: itt visszaélnek a jogalkotás ethoszával, csalással jutnak hatalomra, és a másféle hangok elhallgattatásával manipulálják az embereket – ezek pedig bűnök.

A szó erejét pedig nem szabad lebecsülni. Iványi szerint mikor Gulyás Gergely Al Caponéhoz hasonlította Soros Györgyöt, akkor úgy beszélt mint egy vásári bugyelláristolvaj, egy piti zsebmetsző – ördögi szóhasználattal, amit nem szabad elfogadni.

Nem érzi, hogy egyháza nemzetbiztonsági kockázatot jelentene – a kormánnyal ellentétben, melynek sötét üzelmei vannak, s melynek tagjait régóta börtönbe kellett volna zárni. Talán a cella magánya ébreszthet rá valakit, hogy nem lesz Európa – vagy akár az egész világ – ura.

A lelkész szerint arról is beszélni kell, hogy súlyos szegénység van, a bosszútól nem félve, mert a Jóisten emeletekkel magasabban lakozik, és nevet azokon, akik lába zsámolya alatt istenkednek. Nem kell félni tőlük, mert megölhetnek, de nem árthatnak nekünk. Rengeteg eszközük van, hogy tönkretegyék és eltapossák azt, aki ellenük szegül, de nincs minden eszköz a kezükben.

Az Európai Uniótól – és a norvég alaptól – azt várná, hogy függessze fel a magyar állam finanszírozását, mert a pénz az Orbán-rezsim kezében nem jó célokat szolgál.

A teljes interjút, és a Csontos Csabával, a Nyílt Társadalom Alapítvány szóvivőjével készült beszélgetést elolvashatják itt.







Szóljon hozzá

  • (nyilvánosan ez nem jelenik meg)