Kiegyenesednek-e a “kaszák és a kapák” vagy nem?

9 perc olvasási idő
2

A szakszervezetek korábban eljuttattak egy petíciót Áder Jánosnak, ha aláírja a rabszolgatörvényt, akkor a szakszervezetek sztrájkolni fognak. Áder a feladatának megfelelően aláírta a törvényt, neki nincs is más lehetősége, mint Orbán parancsainak végrehajtása. Erre szerződött, amikor elfogadta Orbán kezéből a kinevezést.

A NER-ben a sztrájk akadályfutás, majdnem lehetetlen, és mindenképp törvénysértőnek fogják nevezni. A kérdés az, meddig tűrik a szakszervezetek az orbáni trükközéseket, “kiegyenesednek-e a kapák és a kaszák”, ahogy Székely Tamás, a MASZSZ alelnöke ígérte? Január elején mindenesetre egy nagy tüntetést szerveznek.

A MASZSZ az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörüléssel (ÉSZT) és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával már létrehozta a sztrájkelőkészítő bizottságot. A hírek szerint ez mintegy 200 ezer embert érint. De a sztrájktörvény rendkívül bonyolult helyzetet teremt, és különféle szakmai területeket másképp érint. Az is egy fontos kérdés, lehet-e egyáltalán sztrájkolni a NER Magyarországán, mert egyesek szerint ez gyakorlatilag lehetetlen. Ez csupán elvi lehetőség, de a gyakorlatban kivitelezhetetlen.

Az általános szabályok szerint politikai célokért sztrájkolni nem lehet. A sztrájkjog szerint konkrét célokért, valamilyen gazdasági, illetve szociális célok érdekében sztrájkolhatnak a munkavállalók. Az sem kizárt, hogy a rabszolgatörvény elleni sztrájkot politikainak minősítik, mivel egy országgyűlési határozatról van szó egyelőre. Az sem kizárt, hogy a túlórát nem tekintik gazdasági vagy szociális célnak. Az is előírás, hogy a munkavállalóknak meg kell fogalmazniuk követeléseiket és ezt írásban el kell juttatniuk a munkáltatónak. Csakhogy a munkáltató egyelőre nem hozott semmiféle döntést, nincs mit követelni tőle, hiszen a törvény csupán egy elvi lehetőséget jelent.

A munkavállalóknak fel kell hívni a figyelmet arra, ha nem tudnak megállapodni, sztrájkolni fognak. Emellett a jogszabály rögzíti, hogy kötelező 7 napig érdemi tárgyalásokat folytatni a feleknek, ez idő alatt egyszer lehet maximum kétórás figyelemfelhívó sztrájkot tartani. Ha ezek a tárgyalások sem vezetnek eredményre, akkor ezek után lehet elvileg sztrájkot kezdeni. Ha azonban a munkáltató semmit nem tett a túlóraszám növelésére, akkor csak széttárják a kezüket és nevetnek egyet. A sztrájkról nem a kormányzattal kell tárgyalni, hanem a konkrét munkáltatóval. A pedagógussztrájkokkal kapcsolatos egyeztetési stratégiákat, manipulált testületeket ismerjük, ha valamilyen állami munkáltatóról van szó.

Ezért egyáltalán nem biztos, hogy a szakszervezetek meg tudnak felelni a NER sztrájktörvényének, különös tekintettel arra a helyzetre, hogy a munkáltatók még nem is vezettek be semmit, ami ellen lehetne sztrájkolni. Egy potenciális fenyegetésről lehet-e vajon tárgyalni? Lehet-e olyasmi ellen sztrájkolni egy munkáltatóval szemben, amit a munkáltató még nem vezetett be? A sztrájkot a törvény ellen kellene meghirdetni, de törvény ellen nem lehet sztrájkolni, csak a munkáltató konkrét intézkedései ellen, ha azok a munkavállalók “gazdasági és szociális követeléseit” sértik.

Nem lesznek könnyű helyzetben a szakszervezetek, ha a tiltakozásukat a NER törvényes keretei között akarják megtartani. Most a minimális alapszolgáltatás követelményeiről nem is beszéltünk, noha egy sztrájknak akkor van értelme és hatása, ha a munkabeszüntetés olyan károkat okoz, hogy a munkáltató arra kényszerül, hogy engedjen. Valójában megkerülhetetlen lesz egy idő után az, hogy el kell dönteni, akarnak-e a dolgozók ebben a rendszerben élni? A munkásosztálynak politikai célokat is ki kell tűzni, amitől egyelőre el vannak tiltva. Egy általános sztrájknak ebben az esetben a rendszer ellen kellene irányulnia, mert ami ellen tiltakozni akarnak, azt nem a munkáltatók idézték elő, hanem a zsarnok hatalom.

Kérdés, minek nevezzük azt, ha a lakosság a törvénytelen hatalom megdöntése érdekében megbénítja az ország életét és leáll minden? Márpedig erre lenne szükség. Nem elég a rabszolgatörvény ellen tiltakozni, és azt visszavonatni, noha arra sem lesz hajlandó Orbán, ezt világossá tette. A rabszolgatörvény egy átfogó koncepció része, és a rendszer egészéből fakad, még az is, ahogyan megszavazták. A rendszer, az államcsínnyel létrehozott illiberális fasizmus, a törvénytelen diktatúra az oka mindennek, és amíg az megmarad, addig bármi megtörténhet, és a rabszolgatörvény is megmarad.

Ezért nagyon valószínű, hogy a NER sztrájktörvényén belüli próbálkozások eleve halálra vannak ítélve. De lehetséges, hogy szükség van arra, hogy az ország átmenjen ezeken a lépcsőkön, még akkor is, ha az okosabbak tudják, hogy az egésznek semmi értelme, s mi lesz az eredménye. A próbálkozások során ugyanis fehéren-feketén kiderül, hogy a rezsim lábbal tapossa az alapjogokat, semmi lehetőséget és esélyt nem ad. Orbán akaratával és egyszemélyi döntéseivel szemben senki nem tehet semmit. Ez a felismerés elvezethet annak belátásához, hogy ezt a rendszert csak az engedelmesség felmondásával lehet megdönteni, különben az alattvalókat még nagyobb szolgasorsba juttatják.

Ha nem adnak lehetőséget mielőbbi törvényes általános sztrájkra sem, akkor tényleg kiegyenesedhetnek előbb-utóbb a kapák és a kaszák, de attól mentsen meg a Jóisten mindenkit.







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Trump átadja az oroszoknak és Iránnak Szíriát

Következő cikk

Áder “Ne írd alá” János önti az olajt a tűzre