Lemondtak azokról az emberekről, akik most elkapják a vírust

Közzétéve May 09, 2020, 11:16 am
7 mins

Az orvosok mindent megtesznek, ami tőlük telik, és amire eszközük van, de a világ újraindításával a döntéshozók tudomást vettek arról, hogy a veszélyeztetett korosztályból még sokan meghalnak, amíg nincs megfelelő ellenszer. Nyilvánvaló, hogy a szigorítások enyhítését nem a járvány csökkenése vagy a vírus gyengülése indoloja, hanem a gazdaság és a normális élet fenntartásának szükségessége. Bekalkulálták, hogy ennek lesznek áldozatai a veszélyeztetett csoportokban.

A csikicsuki egy taktika, hogy bezárnak mindent, hogy az egészségügyi rendszer ne omoljon össze, amikor sikerül stabilizálni a helyzetet, akkor átmenetileg kinyitnak, hogy az emeberek ne haljanak éhen, hanem tudjanak dolgozni, és a legyen fogyasztás, amely megtartja a munkahelyeket. Amikor ennek nyomán elszabadul újra a vírus, akkor megint szigorítanak, és így tovább, amíg nem lesz oltóanyag. Ez azt is jelenti, hogy a szigor enyhítése során sok olyan ember is megfertőződhet, akik egyébként nem fertőződtek volna meg, ha fenntartanák a nagyon szigorú intézkedéseket. Akiken ennek nyomán nem tudnak segíteni, azokról kvázi “lemondtak” a döntéshozók, mert ha nem enyhítenek, akkor a gazdaság összeomlik, a munkahelyek megszűnnek, az emberek bevétele megszűnik és éhhalál vagy lázadások fenyegetnek.

Ezért nem lehet mást tenni, mint periodikusan enyhíteni, szigorítani, enyhíteni, szigorítani, aztán előbb-utóbb lesz ellenszer. Viszont ezzel kiszolgáltatnak sok embert a vírusnak, akik azt hiszik, hogy a járvány gyengült vagy megszűnt, ezért nyitnak ki egyre több mindent. Főleg, ha olyan felelőtlen emberek, mint Orbán propagandistájaként működő magyar tisztifőorvos azt állítja, hogy “szelidült a vírus”. Mivel a gazdaság és a fogyasztás beindulásához, a munkahelyek újraéledéséhez az kell, hogy az emberek kijöjjenek az önkéntes karanténból, a politikai döntéshozók elhallgatják a szogor enyhítésénak lehetséges következményeit, mert ha az emberek otthon maradnak az enyhítés ellenére, akkor nem érik el a cél és nem indul be semmi.

Ezért az embereknek, különösen a veszélyeztetett korosztálynak és a veszélyt jelentő betegségekkel küzdőknek, illetve a környezetüknek kell józannak maradniuk és gondoskodni továbbra is a megfelelő védelemről. A szigor enyhítése és a kinyitások nem nekik szólnak. Ezért a veszélyeztetett embereket továbbra sem szabad kitenni a fertőződésnek, ami most még könnyebben bekövetkezhet és be is következik majd. Ez az enyhítésről szóló döntésekbe is be van kalkulálva.

Magyarországon erről a veszélyről semmit nem lehet tudni, mert nem lehet tudni, valójában mennyi a fertőzött, mennyi a vírus következtében elhunytak száma, hol nagyobb a fertőzöttség, mert Orbánék nem tesztelnek eleget, hogy az általuk kívánatosnak tartott mérték alatt tartsák a számokat. Semmi nem igazolódott be egyetlen előrejelzéséből sem, minden az emberekre és a véletlenre van bízva, aki meghal, az magának köszönheti, és talán soha ki sem derül, hogy a vírus miatt halt meg. Ezért Orbánék nem tehetnek semmiről, és nem felelnek semmiért. Nincs olyan döntésük, ami a valóság ismeretén alapulna, vagy a járvány valódi felszámolására irányulna. A hírekből és más országok intézkedéseiből tájékozódnak, azokat másolják.

Arra kell készülni, hogy a szigor enyhülésével a járvány terjedése nagyobb lehet, mint eddig. Azt még nem lehet tudni, hogy a napsütés és a párás meleg mennyit segít. Van a megnyitás kapcsán felszabaduló pozitív életenergiáknak és optimizmusnak is korlátozott mértékben pozitív hatása, de az nem állít meg egy vírust. Ezért a fentiek figyelembe vételével érdemes kialakítani az egyéni stratégiákat. Ehhez nem elhanyagolható szempont, amiről már a járvány elején írtunk, hogy a szándékosan lerohasztott magyar egészségügyben a kórházak életveszélyt jelentenek és a vírusfertőzések gócpontjai járvány nélkül is. A magyar kórházba kerülés önmagában egy életveszély. Példa erre Tatabánya, ahol már évtizedekkel ezelőtt is egy sima lábtörésben meg lehetett halni.

 





Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.