/

Markó Beáta: A jövő olimpiája

6 perc olvasási idő
1

2121-ben IV. Gáspár von Felcsút elmélázva üldögél kalocsai mintázattal kifaragott trónján a budai Várban, és azon mereng, eljött az idő megvalósítani áldott emlékű ükapja álmát: a csepeli olimpiát.

Pénz, paripa, fegyver, azaz minden rendelkezésre áll – gondolta magában –, a tökéletes szervezés fundamentumát már ükapja lefektette, többszörösen bepróbálta és azóta szilárd alapokon nyugszik és olajozottan zajlik a birodalom irányítása.

Eszébe jutottak a királyi iskolában tanultak, például a 2013-as hatalmas havazás, amikor ezrével rekedtek az emberek az autójukban. De ükapa soha senkit sem hagyott az út szélén, és belügyminisztere irányításával megoldotta a helyzetet: SMS-ben üzentek az alattvalóknak, üljenek át egy másik autóba!

Ennél is komolyabb próba volt a 2021-es koronavírus-járvány idején az oltási rend megszervezése. Egy márciusi hétvégén 74 ezer ember beoltása volt a terv, ami nem okozott gondot, hiszen ükapa előző év decemberi kinyilatkozásában azt ígérte a 9,5 milliós Magyarországnak: „akár mindenkit beoltunk egy hétvégén”.

A kor szenzációs eszközének köszönhetően, ismét SMS-ben értesítették a lakosságot, ki hova menjen beoltatni magát. A járványügyi főfelelősök, a belügyminiszter, katonai tábornokok és rendőrök, valamint egy vidéki lelkipásztor asszony összedugták buksijukat és kidolgozták a kifogástalan logisztikát; egy budapesti IX. kerületi lakost Tatabányára küldtek, mást Sopronból Szegedre, vagy Békéscsabáról Szolnokra, de voltak olyan szerencsés földi halandók, akik már kaptak valamilyen oltást, ám újfent örömteli behívót kaptak az oltásra. Kellemes időtöltést jelentett a kezdetben titkos, később nyilvánossá vált segélyhívó telefonszám, amelyet bármikor hívott a segítségkérő, mindig egy automata hang sajnálkozott azon, amiért minden ügyintéző foglalt és ismételt telefonálásra buzdított.

2122-ben IV. Gáspár von Felcsút maga ment ki a felcsúti repülőtérre fogadni az olimpiára érkező külföldi sportolókat. Népviseletbe öltöztetett közmunkásgyerekek integettek nekik, a kislányok közmunkás édesanyjuk által sütött krumplis pogácsával kínálták őket. Az akadályfutóknak meg sem kottyant a hepehupás út, míg felértek Csepelre, és ha kellett, a birkózók és súlyemelők szívesen segítettek megtolni a sportolókat szállító ekhós szekereket. A csepeli olimpiai faluban reggel 6 és fél 7 között minden nap volt víz, olykor meleg víz is, az áramról a király egy oldalági rokona gondoskodott este 9 és fél 10 között. Úszásban sorra dőltek meg a világ- és olimpiai rekordok, s csupán jóval a játékok vége után derült ki, hogy a medencét 10 cm-rel rövidebbre építette a nemzeti közbeszerzés közismert nemzeti köznyertese. Az atlétikai számokat át kellett helyezni a hűvösvölgyi nagyrétre, mivel az 2067 óta épülő atlétikai stadion nem készült el 2121-re. Szabadidejük eltöltésére a sportolóknak városnéző programokat szerveztek. Megmutatták a vendégeknek Felcsút nevezetességeit, a múlt században élt nemzeti gázszerelő szülőházát, az arénát, melyből még mindig áll a fa szerkezet, hála az évenkénti restaurálásnak, és persze megnézhették a híres nemzetvezető kicsi, falusi házát, közvetlenül az aréna egykori oldalfalára ragasztva.

A csepeli olimpián páratlan sikert ért el a magyar futballválogatott, miután a 36 induló csapattal megmérkőzve, a 35. helyen végzett. Az egyetlen magyar dobogós, egy felcsúti sportoló lett, aki egyéni íjászatban bronzérmet szerzett.

Gáspár von Felcsút mérhetetlenül boldog volt, tudta, hogy ükapja elégedetten kukucskál ki az izzó üstből és tölt magának egy kupicával az alapvető élelmiszerből.

 





Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Ha valamit meg kell szervezni, Orbán alkalmatlansága káoszhoz vezet

Következő cikk

Érthető az ukránok szankciója a kettős állampolgárokkal szemben