2024, május22, szerda
KezdőlapUncategorizedMarkó Beáta: Ragozás

Markó Beáta: Ragozás

-

(A fenti képen egy bűnöző látható. Ő nem mi vagyunk. A Szerk.) 

A magukat demokratikus ellenzéknek nevező pártok – láthatólag – öt éve nem tudnak feltápászkodni a 2010-ben elszenvedett vereségből. Ötletük egy szál se, súlyuk egy verébtollal sem ér fel, a kormánypárt és képviselői által naponta feldobott magas labdákat képtelenek lecsapni. Talán arra várnak, hogy összedől magától a kormányzó jól kifundált és az idők végezetéig tervezett tákolmánya, amit szegény Orwell már nem érhetett meg. Új gondolatok, tehetség, előrelátás, koncepció és anyagi források híján – addig is, míg bekövetkezik valamilyen csoda – tehetnének egy dolgot, ami nem kerül egy fillérbe sem.

Az ellenzékiség kifejezésére, a kormányzattól való éles távolságtartásra ingyenesen felhasználható gazdag magyar anyanyelvünk, annak is a személyes névmásai. Figyelmes tévénéző és rádióhallgató észrevehette, hogy az ellenzéket képviselők, tévé- és rádióstúdiókba hívott szakértők, véleményformálók rendszeresen beszélnek többes szám első személyben a kormányról vagy annak intézkedéseiről. „Aláírtuk a paksi atomerőműről szóló egyezményt” – mondja az egyik ellenzéki párt képviselője tévényilatkozatában. Magyarul a mi személyes névmásban benne van az én+mindannyian. Olvasóink aláírták a paksi szerződést? Az ellenzéki képviselő aláírta? Nem? Akkor miért mondja? Nem az lenne a helyes, hogy a „kormány aláírta…” stb.? „Senkinek sem tesz jót, ha vasárnap bezárjuk az üzleteket”, fejti ki véleményét a vállalkozók képviselője. Olvasóink közül bezárt valaki akár egyetlen boltot is? Az intézkedést ellenző szakember zárta be? Nem? Akkor miért mondja? Nem az lenne a helyes, hogy a kormány visszaélve kétharmados parlamenti fölényével, törvénykezés útján, értelmezhető indoklás nélkül bezáratta a boltokat?

A szó veszélyes fegyver, mint tudjuk, nem véletlenül fél a hatalom az értelmiségtől. Élni az uralkodó osztály szóhasználatával egyben a rezsim elfogadása és elismerése is. Számunkra érthetetlen – csak hogy egy friss példát említsünk – miért kell átvenni a jelenlegi sláger, a cinikus nemzeti konzultáció kifejezést, amikor az egyértelműen nem más, mint a kormányzó által 8 millió példányban kiküldött aljas játék. Miért kell az ellenzéki oldalnak is nemzeti konzultációként emlegetni, amikor se nem nemzeti, se nem konzultáció? Miért nem lehet annak nevezni, ami: az ország első számú embere által idegengyűlöletet szító és uszító röpirat.

„Bűncselekménnyé nyilvánítjuk az illegális határátlépést” – morfondírozik Facebook-oldalán a DK-hoz szerződött egykori neves tévés személyiség. Ki nyilvánította bűncselekménnyé? Ő? Mi? Olvasóink? Ugye, nem? Nem lenne pontosabb megfogalmazás „a kormány (a törvényhozás – nem mintha nagy különbség lenne a kettő között) bűncselekménnyé nyilvánította az illegális határátlépést”?

Pontos ragozást kérnénk a kormánnyal szemben kritikus, tollforgató terrorista (a házelnök kedves meghatározása az újságírókra, ha még emlékeznek rá…) kollégáinktól, írástudóktól, mikrofon és kamerák előtt dolgozó médiamunkásoktól is. Hiszen érezniük kell a többes szám első személy (azonosulás a kormánnyal) és a többes szám harmadik személy (elhatárolódás a kormánytól) közötti különbséget.

Mikor veszik észre a magyar nyelv igeragozásának súlyát és jelentőségét?

Amerikai Népszava
Amerikai Népszava
Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.
25,000KövetőKövessen minket!
1,000KövetőCsatlakozzon!
340KövetőIratkozzon fel!

Legutóbbi bejegyzések