Markó Beáta: Tovább az aljasulás útján

Szeptember 9-én, vasárnap este beköszönt az egyik legnagyobb ünnep, a zsidó újév, a Rosh Hashana. A Holdat követő zsidó naptár szerint megkezdődik az 5779. év, amit a zsidók szerte a világon megünnepelnek.

Magyarország – köztudomásúan – keresztény ország, s – köztudomásúan – Mária országa, és a Gergely-naptár szerint a 2018. évet írja. A magyar miniszterelnökről néhány nappal korábban megjelent egy fotó, amelyen neonáci belga fiatalokkal tölt együtt kedélyes pillanatokat. Ezek a kedves, jó humorú belga fiúk – fényképek bizonysága alapján –, arra is megtanították a magyar nemzet szellemi és politikai vezetőjét, hogyan kell „felszedni zsidó csajokat”: egy lapát hamuval. Feltehetőleg jót mulattak ezen a színvonalas poénon, és a magyar miniszterelnöknek kellemes emlékként maradt meg a belga rasszistákkal töltött idő.

Nem sokkal korábban az egyik udvari történész elmagyarázta a közvéleménynek, mindenki lelkiismeretének – ha van – megnyugtatására, hogy a magyar zsidókat nem érte jogfosztás, csupán jogkorlátozás a Horthy-érában. Vagyis – ha jól értettük – korlátozott jogokkal kerültek Auschwitzba és a többi megsemmisítő táborba.

Szintén a zsidó újév beköszönte előtt néhány nappal az évek óta az idegenek és a különféle kisebbségek ellen egyre nyíltabban gyűlöletet szító magyar kormány képviselőivel, a történelmet átszínező udvari történész asszonnyal és a magyar zsidóság egyik legnagyobb szégyenfoltjával, zsidók egy kisebb csoportját vezető rabbijával nagy-nagy egyetértésben bejelentették a Sorsok Háza – már az elnevezés is a cinizmus non plus ultrája – jövő évre tervezett megnyitóját.

Ebben az épületben fogják tovább hazudni a történelmet, mivel a Szabadság téren felállított giccsparádé – amit a magyar miniszterelnök elfelejtett felavatni – nem elég a közel félmillió zsidó deportálásának és halálba küldésének letagadására. Szükség van még egy helyszínre, ahol sűrű, erős szálú kefével tovább lehet sikálni a múltat, eltörölni a magyar miniszterelnök egyik példaképének, a zsidótörvényeket szorgosan aláíró Horthy kormányzónak és teljes államapparátusának, valamint a társadalom többségének felelősségét a népirtásban. Ehhez asszisztált a fent nevezett rabbi, egy kis zsidószekta vallási vezetője, aki bőkezű anyagi juttatásért cserébe szoros barátságot ápol a magyar kormánnyal és annak fejével.

A Horthy-kultuszt évek óta építgető magyar miniszterelnök, – akitől természetesen távol áll az antiszemitizmus, erről liberális értelmiségiek naponta győzködik a közvéleményt – a zsidó újév alkalmából idén is megíratta valamelyik udvari íródeákjával a zsidóknak szóló levelét. „Azt kívánom, hogy a korábbiakhoz hasonlóan a most beköszöntő újév is az összetartozás, egymás kölcsönös tisztelete, valamint közös kultúránk megvédése és gyarapítása jegyében teljen.” (Itt tessenek nevetni.)

Rosh Hashana után tíz nappal következik Jom Kippur, a legnagyobb zsidó ünnep, az Engesztelés napja. A zsidó vallás szerint ilyenkor kell bocsánatot kérni Isten és embertársainkkal szemben elkövetett bűneinkért. A rabbinak nem lesz egy szabad perce sem, de azoknak a zsidóknak sem, akik a zsinagógában nem állnak fel és nem mennek ki, hanem ülve végighallgatják a magyar miniszterelnök zsidó honfitársainak szóló „üdvözletét”.

Shana tova! Azaz Boldog (5779.) újévet!







Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Egy líbiai bevándorló, aki halálos beteg gyerekeket fogad be

Következő cikk

Bartus László: Szégyen ez az ember