Netanjahu meghiúsította Izrael állam elismerését

5 perc olvasási idő
1

Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy évvel ezelőtt titokban találkozott Egyiptom és Jordánia vezetőjével a jordániai Akabában, hogy az izraeli-palesztin viszályt is lezáró regionális békemegállapodásról tárgyaljanak John Kerry volt amerikai külügyminiszter segítségével, de később elutasította a javaslatot – értesült vasárnap a Háárec című izraeli újság.

Múlt szerdán a Fehér Házban Donald Trump amerikai elnökkel tartott sajtótájékoztatóján Benjámin Netanjahu egy újszerű, szélesebb, regionális békekezdeményezés ötletét ismertette, amelyhez sikerült megszereznie Trump támogatását is.

Azonban a Háárec vasárnapi száma szerint ez a javaslat korántsem új, hiszen tavaly már volt egy hasonló, Netanjahu visszakozása miatt kudarccal végződött kísérlet, amelyben az amerikai diplomácia – Egyiptom, Jordánia és a térség szunnita iszlám arab államai bevonásával – olyan átfogó közel-keleti béketárgyalást próbált kezdeményezni, amely egyben lezárta volna a sok évtizedes palesztin-izraeli viszályt is. A terv részeként a régió országai elismerték volna Izraelt zsidó államként, valamint újraindították volna az izraeli-palesztin béketárgyalásokat.

A lap az Obama-kormányzat egyik névtelenséget kérő, korábbi vezető tisztviselőjére hivatkozva állítja, hogy tavaly február 21-én, a Vörös-tenger partján lévő kikötővárosban, Akabában titkos találkozót tartott John Kerry, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök, II. Abdalláh jordániai király és Benjámin Netanjahu. A megbeszélésen Mahmúd Abbász palesztin elnök nem vett részt, de előre tájékoztatták a részletekről.

A béke ezen megkötésének kísérlete az újság szerint azért esett kútba, mert Netanjahu a találkozón kerülte az egyértelmű választ. Fenntartásait hangoztatta, mondván, aligha tudná megszerezni a tervhez jobboldali-vallásos koalíciós kormánya támogatását, majd később kormánya jobbra történő kiszélesítésével elutasította a tervet.

Az akabai találkozó révén Netanjahunak sikerült koalíciós tárgyalásokra késztetnie a parlamenti ellenzék és a szociáldemokrata Cionista Tábor vezetőjét, Jichák Hercogot, de Netanjahu később a békekezdeményezés elvetésével még inkább jobboldali irányba tolta el kormányát, így a jobboldali ultranacionalista Iszráél Béténu (Izrael a Hazánk) pártot vette be a kabinetbe, és annak vezetőjét, Avigdor Libermant kinevezte védelmi miniszterré.

Az izraeli miniszterelnök vasárnap pártja, a Likud frakcióülésén elismerte, hogy részt vett az akabai csúcson. Ugyanakkor azt állította, hogy nem John Kerry, hanem az ő ötlete volt a regionális békekezdeményezés, és a Háárecben közzétett részletek pontatlanok.

Izrael és a palesztin fél között 2014 tavasza óta szünetelnek a tárgyalások. Rámalláh elsősorban azért nem folytatta az egyezkedést, mert Jeruzsálem nem volt hajlandó lemondani az izraeli telepes építkezésekről Ciszjordániában, a leendő palesztin állam földjén. Izrael szerint a békefolyamat legfőbb akadálya nem a telepespolitika, hanem az, hogy a palesztinok nem hajlandók elismerni Izraelt zsidó államként.

 

Amerikai Népszava Opinion

Az Amerikai Népszava szerkesztőségi cikke. Az írás az Amerikai Népszava véleményét és álláspontját tükrözi.

Előző cikk

Egy rabbi elutasítja az egyházak politizálását

Következő cikk

Ellentámadást indíthatnak az olimpia ügyében